Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. Egy cég a munkavállalóját határozott idejű szerződéssel vette fel, melynek lejárata 2014.12. 31. A munkavállaló 2014. 11. 28-tól táppénzen van előretudhatóan hónapokig. A munkáltató írásos tájékoztatás mellett megszüntetheti-e a határozott idő lejártával a munkaviszonyt a táppénzes időszak alatt?
T. Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy a 2014 novemberében megállapított, 2015.01.01-től folyósított rokkantsági ellátásból van-e járuléklevonás (egészségbiztosítási járulék, szja, nyugdíjjárulék)? Vagy a határozatban megállapított összeget kapja az illető? Kérdezném azt is, hogy jelenleg még táppénzen van a dolgozó, de dolgozni már nem tud. Mikor kell megszüntetni a munkaviszonyát, ha a rokkantsági ellátást 2015.01.01-től állapították meg részére? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Dolgozó terhes, és a munkaviszonyát megszüntetné, mert szülés után sem akar visszatérni a munkába. Ezt közös megegyezéssel vagy a dolgozó részéről történő felmondással is megtehetik? Ha a szülés előtt szüntetik meg a munkaviszonyt, akkor jár-e neki a tgyás, és kinél kell igényelnie, mennyi jár (több mint 365 nap folyamatos munkaviszonya van)?
T. Adózóna Szakértők! Feleségem 1978. szeptember 01. óta áll munkavállalói jogviszonyban. Felsőfokú (egyetemi) végzettsége van. 2015 márciusában tölti be a 60. életévét. A Munka törvénykönyve jogszabályai alapján idén márciusban "védett korba" lépett mint munkavállaló. Jelenlegi munkáltatója a Sanofi Aventis (Chinoin) a napokban tájékoztatta, hogy a cég párizsi központja a munkakörében alkalmazott létszámot két főről egyre csökkenti, így 2015 januárjától nem fogja tovább alkalmazni. Idén 23. évét töltötte a vállalatnál. Több felajánlott egyéb munkakörre is pályázott a cégnél, de úgy döntöttek, hogy ezeket fiatalabb külső munkatársakkal töltik be.(Az ő kontrolling munkakörében egyedül maradó fiatalabb munkatársára így sokkal több feladat hárul, mert eddig is elég sokat túlóráztak.) Tehát a létszám csökkentése nem igazán indokolt, de ez végül is a párizsiakat nem érdekli. Kérdéseim a következők: 1./ Van-e bármilyen lehetősége korkedvezményes öregségi nyugdíj igénybevételére (36-37 év jogviszony 40 év szolgálati idő)? 2./ A "Nők 40 Plusz" program milyen lehetőséget biztosít számára? 3./ Vállalata a végkielégítés mellett kötelezhető-e, és ha igen, mekkora "távolléti díj", vagy egyéb juttatás megfizetésére? Válaszukat előre is megköszönve: Kelemen András
Táppénzen lévő dolgozó súlyos betegségére tekintettel kérte a leszázalékolását. A munkáltatója azt javasolta, hogy mindketten jobban járnak, ha közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát. Mi lesz így a táppénzzel? – kérdezte olvasónk. Széles Imre, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégemnél a gyesről visszajött kismama két évnyi szabadságmegváltását kéri, én bármit olvasok, véletlen sem találok erre indokot, pedig az ügyvezetőnek indokolnom illik. Adat: 2011. 02. 18-án szült és 2014. 02. 18-án állt munkába. Munkaviszonya közös megegyezéssel 2014. 03. 31-én megszűnt, szabadságmegváltás kifizetve. Amelyet kevésnek tart: "mások a 2 évet kapták". Kérem segítsenek, mi a megfelelő eljárás ez esetben. Amit olvastam, az alapján rendesen számoltam, és fizettem ki a szabadságmegváltását. Mennyi nap szabadság jár neki, figyelembe véve, hogy 2011. 02. 18-án szült, előtte táppénzen volt, majd tgyás-t kapott, utána gyeden volt, majd gyesen, és 2014. 02. 18-án munkába állt, majd kilépett 2014. 03. 31-én. 1979-ben született a dolgozó. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Filák Etelka
Tisztelt Cím! Munkaviszony megszüntetése után, milyen esetekben alkalmazható a volt munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretében? Köszönöm: Éva
Tisztelt Szakértő! Egy volt egyéni vállalkozót egy 2009-es bírósági határozat elmaradt munkabér jogcímen fizetésre kötelezte volt munkavállalója munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt. Ezt a vállalkozó akkor nem fizette ki, hanem idén végrehajtás során került kifizetésre, így nem volt lehetőség az adó és a járulékok levonására. 1.) Az elmaradt munkabér után a kifizetésig 10 százalékos kamatot kellett fizetnie. A kamat után fizetendő szja-t és 27 százalékos ehót munkáltatónak kell bevallani és megfizetnie? Vagy az ehofizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, a munkáltató csak a le nem vont szja-t vallja be? 2.) A határozat szerint a munkavállaló munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Ezt hogy tudom pontosan kiszámolni? Az elmaradt munkabér vonatkozási időszakához milyen időszakot kell feltüntetnem? 3.) Amennyiben az adóhatóság az AJK nyomtatványnak megfelelően behajtja a le nem vont járulékokat a munkavállalótól, akkor a benyújtott ’08-as bevallást hogyan kell önellenőriznem? A korábban bevallott levont járulékokat az önellenőrzési lapon mínusszal vallom be, hogy visszajáróként szerepeljen a vállalkozó folyószámláján?
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nél részmunkaidőben dolgozom. Június 1-jével elhatározta a végelszámolását. Mint könyvelő vagyok alkalmazásban cégnél, és az ügyfélkapuhoz is nekem van jogosultságom. Nem tudom, hogy ebben az esetben kötelező-e felmondania nekem május 31-ével és a 30 napos felmondást kifizetnie, avagy maradok továbbra is a cégben, hiszen könyvelési-bevallási teendők vannak a végelszámolással kapcsolatban? Sajnos a beltagnak fogalma sincs erről, hogy mit is kellene tennie, és nekem sem. Az ügyvédről pedig ne is beszéljünk. Gondolom nem munkajogász, mert nem igazán tudja ő sem... Várom válaszát. Köszönettel: Lédererné
Tisztelt Szakértő! Gyesről visszatérő dolgozó, a fizetés nélküli szabadság lejárta után jelezte, hogy szeretne visszatérni dolgozni, a felhalmozott szabadságának kivételével kezdve. Majd később jelezte, hogy megszakítja a szabadsága letöltését, mert a gyermeke beteg lett, így betegszabadság címén marad otthon. Kérdésem, hogy jogos-e ilyen címen kérnie a szabadság későbbi kiadását? Közben már tárgyal a munkavállalóval a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, amiben a követelései közt szerepel a végkielégítés kifizettetése is, aminek az alapját így tudja kitolni 5 évre.
Levonható-e kilépéskor a munkavállaló munkabéréből az a szabadság, amit az időarányosan járó szabadságon felül vett ki? – kérdezte olvasónk. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Egy egyéni vállalkozó alkalmazottja 2011 júliusában szült. Előtte kivette a 2011. évre vonatkozó szabadságát. 2014 februárjában közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. Mennyi szabadság járna a részére? 22 napot számoltam ez jó? Jól számolom, hogy a 2011., 2012., 2013. évekre jár az egy gyermek után évi két nap szabadság?
Több éve veszteséges betéti társaság ügyvezetőjét (beltag) heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatja. Munkabérét több hónapja nem tudja a bt. kifizetni, mivel nem rendelkezik bevétellel. Munkaviszony megszüntetése esetén részesülhet-e az ügyvezető munkanélküli segélyben?
Mikor, és hogyan szüntethetem meg a dolgozó munkaviszonyát a keresőképtelensége alatt? A dolgozó 2013 szeptemberében e-mailben értesítette a munkáltatóját, hogy bizonytalan ideig táppénzen lesz. November elején a könyvelés helyszínén a postaládába bedobta a táppénzes papírt, ami október 24-éig szólt. November végén a munkáltató írásban kérte a dolgozót, hogy igazolja a távolmaradását, mert a munkáltató telefonjára, e-mailjeire nem válaszolt. Ezt a levelet tértivevénnyel adtuk fel, de azzal jött vissza, hogy " a címzett nem kereste". Kipostáztuk a dolgozónak a felmondását, amin a felmondás kezdő napjaként az első keresőképes nap szerepel. Ez a levél is a fenti megjelöléssel érkezett vissza. A dolgozó a november havi táppénzes lapját az OEP részére beküldte, és többszörös üzengetésünkre a fénymásolatát dobta be újra a könyvelőnk postaládájába. A körzeti orvosa kérdésünkre azt a választ adta decemberben, hogy a dolgozó továbbra is keresőképtelen. Január végén az OEP megkeresésünkre azt mondta, hogy a dolgozó csak november 24-ig küldte be a táppénzes lapját, és a szerint keresőképes. Kérdésünk: ilyen esetben milyen dátummal, és hogyan szüntethető meg a dolgozó munkaviszonya, ha a munkáltató nem tud a munkavállalóval kommunikálni?
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy kismama határozatlan idejű munkaviszonyban áll cégünknél. A cég tb-kifizetőhelyként működik. A kismama a tb-ellátását külföldön igényelte meg, mert a férje munkavégzés céljából Ausztriába ment, és a kismama is vele ment. A kismamát nem tudjuk elérni (sem telefon, sem e-mail elérhetőséget nem adott meg). Kérdésem az, hogy ilyen esetben van-e lehetőség a munkaviszony megszüntetésére? Mi a feltétele, hogy a munkaviszony megszüntethető legyen? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték