A karácsonyi jogszabálydömpingben tovább folytatódott a munkavédelmi tárgyú jogszabály-módosítások sora. Ennek részeként a 191. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 59/2023. GFM rendelet alapján változtak a képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó szabályok. Az alábbiakban ezen változásokat az alapvető szabályokkal együttesen ismertetjük.
Számos jogszabályban és eltérő hatályba lépéssel jelentek meg a 2024-re vonatkozó munkajogi változások, amelyek közül a legfontosabbakat az Andersen Magyarország összegezte cikkében.
Könnyítések várhatók a munkára való orvosi alkalmassági vizsgálatokra, a munkaügyi iratok megőrzési kötelezettségére, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénylésére vonatkozó szabályokban.
A jövőben rendeleti szinten lenne szabályozható a munkavédelmi végzettségek besorolása, csökkenne az egészségügyi szolgáltatók adminisztratív terhe, módosulnának a munkavédelmi bírság szabályai, annak összegét pedig kormányrendelettel lehetne meghatározni – ecsetelte a munkavédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat mai általános vitájának expozéjában Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.
Általános vita keretében tárgyalta mai ülésén az Országgyűlés az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot.
Összefogást sürgetnek a köz- és a versenyszféra szakszervezetei a munkavállalói jogok visszaszorítását célzó törvénytervezetekkel szemben – hangzott el több szakszervezet csütörtöki közös sajtótájékoztatóján.
Sürgős érdemi szakmai egyeztetést követel öt szakszervezeti szövetség a munkavédelmi tájékoztatás tervezett módosításáról, mert álláspontjuk szerint a kormány életveszélyes következményekkel járó törvénymódosításra készül – közölte az MTI.
Kötelező-e egyéni vállalkozóként üzemorvosi szolgáltatást biztosítani az alkalmazottaknak? Felmondhat-e egészségkárosodás miatt munkavállalójának az egyéni vállalkozó? Olvasói kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A Kúria friss eseti döntésében a munkáltató munkabalesetekért való felelősségét vizsgálta. Ezzel összefüggésben megerősítette, hogy a megfelelő munkaeszköz biztosítása a munkáltató feladata. Ez a kötelezettség azonban számos, egyéb kötelezettséget is takar. Az ügy (BH2023.42.) tanulságait az alábbiakban mutatjuk be.
Több lépésben, több évre elhúzódva módosul a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), több könnyítést engedő szabály, valamint a vonatkozó irányelvek rendelkezései is beépülnek.
Az állami intézményeknél és gazdasági társaságoknál nem lehet 18 foknál magasabb hőmérséklet a fűtési szezonban – szögezte le a kormány a hétfő éjszaka megjelent 152. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 353/2022. kormányrendeletben.
A munkáltató a munkavégzéssel összefüggésben keletkezett kárért felelősséggel tartozik, az alól csak kivételes esetekben mentesülhet. Ilyen kivételt mutat be a Kúria legfrissebb döntéseinek egyike (BH2022.215.)
Az elmúlt években feje tetejére állt a világ, és ez tulajdonképpen az élet minden területére igaz, a munkapiacra pedig különösen. Sokan vesztették el az állásukat, de rengetegen álltak át az otthoni munkára, és bizony sok munkafolyamatot kellett leállítani. Ennek ellenére a mezőgazdasági munkálatok mondhatni, hogy töretlenül folytak, és így bizony a balesetek száma sem maradt el. Sőt, 2020-ban és 2021-ben halálos balesetek is történtek, de az élelmiszeriparban is változások figyelhetőek meg, csak éppen nem túl jó irányba – írja az agrarszektor.hu.
Becsmérlés, megalázó bánásmód, megfélemlítés, pszichoterror. Számos munkahelyen nem ismeretlen jelenség, mellyel szemben a munkáltatónak fel kell(ene) lépnie, ő felelős ugyanis az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításáért.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték