hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kevésbé óvják a képernyő előtt dolgozókat a munkavédelmi előírások

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A karácsonyi jogszabálydömpingben tovább folytatódott a munkavédelmi tárgyú jogszabály-módosítások sora. Ennek részeként a 191. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 59/2023. GFM rendelet alapján változtak a képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó szabályok. Az alábbiakban ezen változásokat az alapvető szabályokkal együttesen ismertetjük.

Megmaradó munkáltatói kötelezettségek, melyek költségei nem háríthatóak át

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet szerint a rendelet szabályai alkalmazandóak – szűk kivételi körrel – minden olyan, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ (a fogalom meghatározása a rendeletben), továbbá az ilyen munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra. A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával továbbra is folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását: látásromlást előidéző tényezők, pszichés (mentális) megterhelés, illetve fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

Tartson velünk online rendezvényünkön! Foglalkoztatás 2024: munkajogi, munkavédelmi változások – webinárium

A munkáltató továbbra is köteles – a külön jogszabályban (50/1999. EüM rendelet, a továbbiakban: rendelet) előírtak figyelembevételével – a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévenként, továbbá, amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. Ezen a vizsgálaton, melyet a foglalkozás-egészségügyi orvos, indokolt esetben szemészorvos végez, a munkavállaló köteles részt venni. Továbbra is él a szabály is, hogyha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az 1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük az ezentúl is alkalmazandó, illetve a hatályát vesztett munkavédelmi szabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink