Ezek a munkajogi változások léptek hatályba év elején

Megosztás Tetszik

Számos jogszabályban és eltérő hatályba lépéssel jelentek meg a 2024-re vonatkozó munkajogi változások, amelyek közül a legfontosabbakat az Andersen Magyarország összegezte cikkében.

2024. január 1-jei hatállyal változik a szabadságok kiadásának szabályozása. Ennek értelmében a gyermek utáni pótszabadságokat is a munkavállaló kérése szerinti időpontban kell kiadni. Tehát nemcsak évente 7 szabadságnapot és a szülői szabadságot kell a munkavállaló kérése szerint kiadni, hanem a gyermek(ek) utáni pótszabadságot is.

Változnak továbbá a képernyő előtti munkavégzés szabályai és megszűnik az a szabály, hogy a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi 6 órát, illetve a napi munkaidő 75 százalékát nem haladhatja meg, hívják fel a figyelmet az Andersen Magyarország szakértői.

További változás január 1-jétől, hogy a munkaviszony megszüntetésekor/megszűnésekor a munkáltatónak már nem hatféle különböző dokumentumot, hanem csak egy, minden szükséges információt tartalmazó dokumentumot, az ún. foglalkoztatási igazolást kell kiállítania elektronikus formában vagy papír alapon – írják.

2024. január 1-jét követően a munkáltatónak a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztáznia kell. Továbbá, a munkabaleseti jegyzőkönyvet és kitöltési útmutatóját a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján teszik közzé a jövőben (és nem lesz jogszabályba foglalva).

2024. február 1-jei hatállyal a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott tevékenységek, munkakörök, álláshelyek esetében a munkavédelmi oktatás a miniszter által közzétett, általános oktatási tematikának a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető lesz. Az átadás megtörténhet az oktatási tematikának a munkavállaló számára elérhető belső elektronikus hálózaton történő közzétételével is. (Azaz, ezen körben nem kell érdemi munkavédelmi oktatást tartani.)

2024. szeptember 1-jétől az Mt. és a Munkavédelmi törvény is módosul: a munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként csak jogszabályban meghatározott esetben, illetve akkor lesz kötelező, ha a munkáltató elrendeli. A végrehajtási rendelet arról, hogy mely esetekben lesz kötelező a vizsgálat még nem született meg, hangsúlyozzák az Andersen Magyarország szakértői.

Bár a rendelet még nem ismert, a munkáltató tevékenységétől függően a munkaköri alkalmassági vizsgálatok megszüntetése előtt mindenképp javasoljuk mérlegelni, hogy e módosítás a munkáltató objektív felelősségét nem törli el munkahelyi balesetnél/foglalkozási megbetegedésnél, sem pedig azt, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit a munkáltatónak kell biztosítania – figyelmeztetnek.

Végül, 2024 során várható egy új rendelet a munkaügyi bírság kiszabható mértékéről, emelik ki az Andersen Magyarország szakértői.