Tisztelt Szakértő! Közvetítői tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződés köthető-e olyan feltétellel, hogy a megbízottnak heti x napot a megbízónál kell töltenie, konzultáció, tárgyaláson való részvétel, egyéb feladatok miatt? Munkaszerződés köthető-e kötetlen munkaidővel, illetve otthoni munkavégzéssel úgy, hogy heti x napot kell csak kötelezően a munkahelyen tölteni? Válaszát előre is nagyon köszönöm
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók egy részének a munkaszerződése idénymunkarendben és változó munkahelyű munkavégzésre szól, azaz a 2012. évtől kötött munkaszerződésekben a munkavégzés helye a társaság székhelye és mindazon helyek, ahol a munkáltató szerződés szerint munkát végez. A cég központja (székhelye) Budapesten van. Kérdésem az lenne, hogy az alábbi esetekben a munkába járás költségtérítését hogyan kellene fizetnünk, 86 százalékkal vagy 100 százalékkal? A dolgozó Debrecenben lakik és Szolnokra van kirendelve karbantartásra (munkavégzésre), Hogyan kell számolni, ha – a dolgozó a cég központjába jön ügyet intézni (hivatalos) – ugyanez a dolgozó a cég központjába jön ügyet intézni (hivatalos) majd továbbutazik Szombathelyre munkavégzésre, – másik dolgozó távmunkás Martfűn, a munkaszerződésében szerint a munkavégzésének helye a munkáltató cég székhelye, valamint a munkavállaló állandó lakóhelye. Amennyiben berendelik a központba hivatalos ügyintésére vagy munkavégzésre, milyen költségtérítés illeti meg? – Intercity helyjegyet, valamint a gyorsvonati pótjegyet el kell-e számolni munkába járás címen? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Ferenczi Melinda
Tisztelt Szakértő! Lakhatási támogatással kapcsolatban szeretném kérni a segítségét. Társaságunk lakhatási támogatás fizetésével kívánja támogatni dolgozói egy részét, akiknek az állandó lakóhelye a társaságunk székhelyétől (a munkavégzés helyétől) több mint 100 kilométerre található. A támogatás nem automatikusan járna, hanem minden esetben az ügyvezető döntése alapján. A támogatás összegét bérként számolnánk el. A kérdésünk az lenne, hogy kikötheti-e társaságunk a munkaszerződésben, hogy a lakhatási támogatás meghatározott havi része (például a 12 havi része) visszafizetendő a dolgozó által abban az esetben, ha 3 éven belül elmenne a társaságunktól? Nem ütközik ez valamilyen jogszabályi, munkajogi előírásba, hogy egy leadózott juttatásból visszafizetést köt ki a társaság? Szíves válaszukat várva, köszönettel: S. Judit
Tisztelt Szakértő! Egy Bt. katás adózási módot választott, azonban nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírsággal sújtották. Emiatt a kata adózási körből 09. 02-án kiesett. Az nem kérdés számomra, hogy az 50 ezer forintos havi katatételt meg kell fizetni, hiszen ha valaki egy napig is volt katás, nem tehet mást. Azonban azzal, hogy a társasági adótörvény hatálya alá helyeződött 09.03-ától, a beltag után (aki után eddig kellett fizetni az katát, és semmilyen jogcímen nem mentesülhet a járulékfizetés alól) meg kell fizetni az időarányos tb-járulékot? Felteszem, annak jelentősége a kérdés szempontjából nincs, hogy munkaszerződésesként vagy megbízási szerződésesként kíván tovább működni a beltag a cégben. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkaszerződés szerint napi 8 órát kell dolgozni a dolgozóknak, reggel 7-15 óráig. A munka végzés helye is állandó. Szeptember 1-jétől három héten keresztül a munkáltató a dolgozókat napi 12 órában szeretné foglalkoztatni nem a szerződésben rögzített munkahelyen. Egyik csoportot 6-18 óráig, a másik csoportot 18-06 óráig. A fent említett időszak magában foglalja a szombat-vasárnapokat is. Kérdésem a következő: kell-e a munkaszerződésen változtatni erre a rövid időszakra, vagy elég szóban tájékoztatni a dolgozókat? Jár-e túlórapótlék és mely időszakokra? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: András
Milyen feltételek mellett lehet a vagyonőr teljes napi munkaidejét 12 órára felemelni? Munkaszerződésben vagy külön megállapodásban is lehet ezt rögzíteni? Állandó, hétfőtől-csütörtökig (pihenő: péntektől vasárnapig), fix napi 4X15 órában, munkaidőkeretet kell meghatározni, vagy nem szükséges a keret ebben az esetben? A T1041-es bejelentésen és a 08-as bevallás 08 lapján 40 vagy 60 órát kell heti munkaidőnek jelenteni? Fizetett ünnepen, amennyiben nincs beosztva, 8 vagy 12 órára jár díjazás? Betegszabadság esetén a beosztás szerinti 15 órára vagy a szerződés szerinti, 12 vagy 8 órára jár díjazás? A munkaidőkeret elszámolásakor az általános teljes napi munkaidőt a fenti őr esetén 12 vagy 8 órával kell figyelembe venni a ledolgozandó összes óra megállapításánál? Az általánostól eltérő munkaidőt és munkaidőkeretben való foglalkoztatást, kizárólag a munkaszerződésben lehet meghatározni, vagy a kötelező tájékoztatás is elegendő? A munkabér-emelésről elegendő egy munkáltatói tájékoztatás, amit a dolgozó aláír, vagy munkaszerződés-módosításként kell kezelni?
Egy kft.-tulajdonos, aki nem rendelkezik más biztosítási jogviszonnyal főállású társas vállalkozónak minősül. Ebben a kft.-ben ő képviselő. Ez az ember 4 órában dolgozna egy egyéni vállalkozásban. Olyan lehetséges, hogy a saját kft.-vel is köthet munkaszerződést 4 órás munkaviszonyra? Mi a feltétele? Ha köthet munkaszerződést a társasággal és dolgozna egy egyéni vállalkozónak, akkor jól tudom, hogy az órák összeadódnak és így meg van a heti 40 óra, és így nem kell a cégnek utána járulékot fizetni, mint főállású társas vállalkozó után. A cég és az egyéni vállalkozó tevékenységi köre masszás és ő mindkét helyen dolgozna.
Bármilyen munkakörben alkalmazható kötetlen munkaidő? Szükséges-e a bevezetéséhez munkaszerződés-módosítás? Az Adózóna olvasójának kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Nappali tagozatos főiskolai hallgatót szeretnénk foglalkoztatni, nincs hallgatói szerződés sem vele, sem az iskolával, nem szakmai gyakorlat lenne. Mik a szabályok a bejelentés, az szja és a járulékok tekintetében?
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésre várnám szíves válaszukat: Egyszemélyes kft. tagjaként elláthatóak-e az alábbiak szerint a következő tevékenységek a társaságban: ügyvezetői tevékenység megbízási jogviszonyban, emellett gyógyszerészi tevékenység munkaszerződés alapján, teljes munkaidős munkaviszonyban? Segítségüket előre is köszönöm!
Kedves Szakértő! Egy németországi egyetem német állampolgárságú hallgatója szeretne gyakorlatszerzés céljából Magyarországon 5-6 hónap időtartamban dolgozni, a gyakorlatot nem az iskola írja elő. Kétféle megoldásban gondolkoduk, egyrészt hogy kötünk vele egy munkaszerződést és minden bért és juttatást mint munkavállalónak fizetjük, vagy az anyavállalatunknál lenne szerződése és a bérét is onnan kapná, nálunk pedig kiküldetésben lenne. A kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy milyen bejelentési kötelezettségünk van, illetve hogyan lesz a biztositása ezen esetekben.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy mióta kötelező a munkaszerződés mellé a Tájékoztató elnevezésű kiegészítést mellékelni? Köszönettel: Tekeli Tímea
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy le lehet-e vonni a dolgozó béréből, ha kevesebbet dolgozott a munkaidőkeret óraszámánál? Ha igen, akkor ez automatikus, mint a keretet meghaladó túlóra kifizetése, vagy ezt a munkaszerződésben rögzíteni kell? Segítségét előre is köszönöm. Nyers Péterné
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemet szeretném megismételni, mert nem biztos hogy egyértelműen tettem fel. A korábbi kérdésem így szólt: "Kft. megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel. A munkaügyi hivatal ellenőrzése során a revizor a megbízási szerződést átminősítette munkaszerződéssé azzal, hogy a munka jellege nem teszi lehetővé a megbízási szerződés alkalmazását. A kft.-nek a 1041T nyomtatványon visszamenőleg munkaviszonyt kellett bejelentenie, illetve a 1408-as bevallást önellenőriznie kellett. Azonban ugyanez a munkavállaló alkalmi munkavállalóként volt bejelentve az önellenőrzött hónapokra ugyanennél a kft.-nél. Kell-e bármit csinálni az alkalmi munkavállalással amiatt, hogy munkaviszonnyá alakult a foglalkoztatás?" Kiegészítés: A munkaügyi ellenőrzés visszamenőleges hatállyal a korábban kötött megbízási szerződést átminősítette munkaszerződéssé. A megbízási szerződés mellett volt egy egyszerűsített foglalkoztatott (efo) is. Azonban a visszamenőleges hatályú munkaszerződés-kötéssel az a helyzet állt elő 2014 januárjában, hogy a munkáltató és a magánszemély között létesült egy munkaviszony (megbízási szerződés átminősítése révén), és azzal párhuzamosan több napra szóló efo-jogviszony is fennállt. Míg az első szerződés teljes januárra, az efo-szerződések január egyes napjaira szóltak. Az ellenőrzés kötelezte a munkáltatót arra, hogy az összes bejelentést, adóbevallást módosítsa a fentiek értelmében. Kell-e visszamenőleg bármit is tenni az efós foglalkoztatással? Köszönöm, CSK
Kellemetlen meglepetés érheti a munkavállalót, ha közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszonya, de a megállapodás nem tér ki a végkielégítésre. Cikkünkből kiderül, mikor, és mennyi végkielégítés illeti meg a munkavállalót.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték