A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló megfelelő ellenérték fejében, a munkaviszony megszűnése utáni időtartamra legfeljebb két évre arra vállal kötelezettséget, hogy nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné.
Tisztelt Szakértő! Egyéni cég kft.-vé alakult. Kell-e ebben az esetben módosítani a munkavállalók munkaszerződését? Ha igen, akkor abban mire kell pontosan kitérni?
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság kültagjának, amennyiben a társaság kiskereskedelmi üzletében vasárnap munkát végez, milyen jogcímen számfejthető a közreműködés/munkavégzés díja? Alkalmi munkavállalás? Munkaszerződés, csak hétvégi munkára? Legyen szíves segíteni ebben a témában.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két ügyvezetője van, külön önálló képviseleti joggal. Mi a teendő abban az esetben, ha az egyik ügyvezető, aki eddig a cég összes szerződését aláírta (üzleti, vállalkozási szerződések, munkaszerződések 40 főnél) betegség következtében meghal? Érvényesek-e a folyamatban lévő munkák szerződései, munkajogi és egyéb szerződések, vagy a másik ügyvezetőnek mindent újra alá kell írni, különös tekintettel arra, hogy eddig sem a tulajdonos, sem a másik ügyvezető ténylegesen nem vett részt a cég működtetésében? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatás esetén kell-e munkaszerződés, vagy bármilyen formanyomtatvány, illetve az év elején el kell-e küldeni az összesített jövedelemigazolást? Vagy mindezt az adott havi bérjegyzék helyettesíti? Tudomásom szerint se munkaszerződés, se jövedelemigazolás nem kell, azonban mégis kaptam olyan tájékoztatást, hogy 5 napon túli bejelentés esetén kell munkaszerződés? Várom szíves válaszát! Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyszemélyes kft. tagjának munkaszerződése hagyományos munkaszerződés formátumban elfogadható-e vagy alapítói határozat formátumban szükséges elkészíteni két tanúval, vagy ügyvédi ellenjegyzéssel? Azért kérdezem, mert olvastam, hogy amennyiben a munkaszerződést munkáltató és munkavállaló oldalon ugyanaz a személy írja alá, az érvénytelen. További kérdés, hogy amennyiben az egyszemélyes kft.-nél cégvezető van alkalmazásban, ő gyakorolhatja-e a munkáltatói jogokat a munkaviszonyban álló tag felett? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakember! A dolgozó próbaidő alatt megszünteti a munkaszerződését. Heti 40 órás munkaszerződése van, az utolsó munkában töltött nap február 13., a munkaviszony megszüntetését február 15-ére kéri. Lehet-e hétvégi dátummal megszüntetni a munkaviszonyát, mikor kell kiadni a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos igazolásokat? Köszönöm a segítséget! Tisztelettel: Temesvári Éva
Tisztelt Adózóna! Egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég 2014. január 01.-én megvásárolt egy hasonló szolgáltatást nyújtó céget, melynek alkalmazottait jogfolytonosan vették át. A gondunk ott kezdődik, hogy az így átvett munkavállalók nagy részénél olyan munkaszerződések vannak, amik a javadalmazási rendszert az 1992. XXIII. törvényhez, továbbiakban Ktv. trv-hez köti, és arra hivatkozik. A nevezett törvényt 2012. március 01.-től hatályon kívül helyezték. Anno előtte ők ÁNTSZ-nél dolgoztak, így akkor érvényes volt még rájuk a Ktv. törvény, így amikor jogfolytonosan átkerültek a most felvásárolt cégbe, beleírták munkaszerződésükbe, hogy ez alapján fog változni bérük, juttatásuk. Most azt látjuk, akik az ÁNTSZ-ben jelenleg is dolgoznak, nekik sem a Ktv. szerint jár a bérük, sem az új közszolgálati törvény hatálya alá nem tartoznának. Jogos-e az a feltevésünk, hogy tekintettel a Ktv. hatályon kívül helyezettségére, a munkavállalók továbbiakban nem jogosultak az abban foglaltak érvényesítésére, értve ez alatt a kategóriaugrásokat és fizetésemeléseket? Válaszát megköszönve Bai Katalin
Egy kft. a társasági szerződés szerint "nem személyesen közreműködő tagja" köthet-e szerződést a céggel akár alkalmazotti jogviszonyban, vagy esetleg alkalmi munkavállalásra?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből kiváló társasági rész beolvadása van folyamatban egy másik – fogadó – kft.-be. Ennek során a kereskedelmi tevékenység is a fogadó kft.-be kerül át az azt szolgáló eszközökkel és forrásokkal, létszámmal együtt. A cégbírósági bejegyzés szerinti napon elkészítjük a végleges vagyonmérleget – vagyonleltárt –, és a bejegyzést követő napon a kiváló vagyonrész és létszám elkezdheti az átvevő kft.-nél a munkát. Kérdésem az, hogy e cégbejegyzést követő napon esetlegesen még az átadó kft.-nél lebonyolított ügyleteket hogyan kezeljük akkor, ha ezek az ügyletek már az átvevő kft.-nél kellett volna, hogy keletkezzenek? A cégbírósági bejegyzésről ugyanis szinte biztos, hogy később értesülünk, és a szállítói számlák, illetve a készpénzben fizetett eladások számlái addig már kiállítódnak. Mi a teendő a bejegyzést követően még a jogelőd nevére kiállított számlákkal, azok áfáját az átvevő kft. hogyan tudja visszaigényelni? Másik kérdésem az, hogy az elérhető információ szerint az átvevő kft.-hez kerülő munkavállalók munkaszerződését nem kell módosítani, de akkor hogyan fogjuk kezelni a havi 08-ason történő bevallásokat? Mi a teendő a munkavállalókkal kapcsolatban? Ki kell jelenteni őket a cégbejegyzés napján az átadó kft.-ből, és a cégbejegyzést követő nappal be kell jelenteni az átvevő kft.-be? Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Egy munkaszerződéssel lehet-e foglalkoztatni egy munkavállalót két munkakörre? A két munkakörben végzett időtartam pontosan nem meghatározható, viszont egy fizetés van megállapítva. Hogyan lehet ezt bejelenteni? (NAV 1041) Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külsős ügyvezetőt alkalmazna munkaviszonyban. A munkaszerződést a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések szerint kell megkötni, vagy az általános szabályokat lehet alkalmazni? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Belső egyházi jogi személyként igen kislétszámú intézmény vagyunk, ennek megfelelően a házipénztár-forgalmunk is elenyésző, ezért a pénztárosi feladatok ellátására nem szeretnénk teljes munkaidős személyt foglalkoztatni. Felmerült a gondolat, hogy a tevékenységet egyik kolléganőnk végezhetné megbízási szerződéssel, aki jelenleg pedagógiai ügyintézőként dolgozik nálunk. Úgy tudom azonban, hogy saját dolgozóval nem köthető ilyen típusú szerződés, illetve csak abban az esetben, ha a tevékenysége teljesen más jellegű ugyanannál a cégnél (például a könyvelő takarítást vállal). Szeretném kikérni a véleményét, hogy mikor járunk el helyesen? Tekinthető-e annyira élesen különbözőnek a két munkakör (ügyintéző-pénztáros), mint a példában említett munkakörök? Köthetünk-e vele megbízási szerződést, vagy helyesebb, ha a bruttó fizetését emeljük meg a megbízási díj összegével, és a munkaköri leírását módosítjuk? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: K. Andrea
A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az életkor szerinti pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató. Van-e arra vonatkozóan bármilyen megkötés, hogy mikor kell megkötni a megállapodást? Decemberben is megkötheti a munkáltató a munkavállalóval, vagy ezt már az év elején rögzíteni kell? Előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó vendéglátó egységet üzemeltet. A nyitás délután 2-kor van, és hajnalig tart. Van egy négyórás munkavállalója. A kérdésem az lenne, hogy munkaidőkeretes szerződéssel dolgozhat-e úgy a munkavállaló, hogy egyszerre 8-12 órát dolgozik, és azt többnyire pénteken és szombaton (2 nap alatt dolgozza le a heti 20 órát)? Ha nem, akkor milyen módon lehetne őt foglalkoztatni (milyen munkaszerződéssel)? Előre is köszönöm a válaszukat!
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték