Tisztelt Szakértő! Egy kft. külsős ügyvezetőt alkalmazna munkaviszonyban. A munkaszerződést a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések szerint kell megkötni, vagy az általános szabályokat lehet alkalmazni? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Belső egyházi jogi személyként igen kislétszámú intézmény vagyunk, ennek megfelelően a házipénztár-forgalmunk is elenyésző, ezért a pénztárosi feladatok ellátására nem szeretnénk teljes munkaidős személyt foglalkoztatni. Felmerült a gondolat, hogy a tevékenységet egyik kolléganőnk végezhetné megbízási szerződéssel, aki jelenleg pedagógiai ügyintézőként dolgozik nálunk. Úgy tudom azonban, hogy saját dolgozóval nem köthető ilyen típusú szerződés, illetve csak abban az esetben, ha a tevékenysége teljesen más jellegű ugyanannál a cégnél (például a könyvelő takarítást vállal). Szeretném kikérni a véleményét, hogy mikor járunk el helyesen? Tekinthető-e annyira élesen különbözőnek a két munkakör (ügyintéző-pénztáros), mint a példában említett munkakörök? Köthetünk-e vele megbízási szerződést, vagy helyesebb, ha a bruttó fizetését emeljük meg a megbízási díj összegével, és a munkaköri leírását módosítjuk? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: K. Andrea
A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az életkor szerinti pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató. Van-e arra vonatkozóan bármilyen megkötés, hogy mikor kell megkötni a megállapodást? Decemberben is megkötheti a munkáltató a munkavállalóval, vagy ezt már az év elején rögzíteni kell? Előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó vendéglátó egységet üzemeltet. A nyitás délután 2-kor van, és hajnalig tart. Van egy négyórás munkavállalója. A kérdésem az lenne, hogy munkaidőkeretes szerződéssel dolgozhat-e úgy a munkavállaló, hogy egyszerre 8-12 órát dolgozik, és azt többnyire pénteken és szombaton (2 nap alatt dolgozza le a heti 20 órát)? Ha nem, akkor milyen módon lehetne őt foglalkoztatni (milyen munkaszerződéssel)? Előre is köszönöm a válaszukat!
A munkaválló állandó lakhelyén áll munkaviszonyban, a munkáltatónak is az a székhelye, viszont – mivel építőiparról van szó – akár napi 3 órát is távol van pluszban a családjától mert nem a napi 8 órát dolgozza, hanem vidékre is el kell utaznia. Ebben az esetben jár-e a munkavállalónak valami térítés, például, ha ott is kell aludni pár napot. Ilyenkor mi a helyes elszámolás? A munkaszerződés erre nem tér ki.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetési feladatokat, tehát munkaszerződése van erre a feladatra. A társasági szerződés így fogalmaz: "az ügyvezetői megbízatás határozatlan időre szól". Helyes ez így, vagy pedig a társasági szerződésben külön rögzíteni kell, hogy az ügyvezetői feladatok ellátására munkaviszonyt létesítenek? Ha ez nincs benne a társasági szerződésben, de a munkaszerződés erről szól, akkor helytálló a munkaviszonyban ellátott ügyvezetés? Nem minősítik ezt esetleg megbízási jogviszonynak, amennyiben a társasági szerződés nem tér ki a munkaviszonyra?
Kellemetlen meglepetések sorát lehet megelőzni azzal, ha a munkáltatók és a munkavállalók a két fél kölcsönös megállapodása alapján írásban megkötött szerződésben pontosan rögzítik a munkavégzés egyes szabályait, annak díjazását. A gyakorlatban azonban sok esetben jellemző, hogy a munkavállalóknak nincs beleszólásuk a szerződés tartalmába, sőt, sok esetben nem is kötnek velük írásbeli szerződést. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy milyen fontos munkajogi szabályokkal érdemes tisztában lenniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.
Tisztelt Szakértő! Közvetítői tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződés köthető-e olyan feltétellel, hogy a megbízottnak heti x napot a megbízónál kell töltenie, konzultáció, tárgyaláson való részvétel, egyéb feladatok miatt? Munkaszerződés köthető-e kötetlen munkaidővel, illetve otthoni munkavégzéssel úgy, hogy heti x napot kell csak kötelezően a munkahelyen tölteni? Válaszát előre is nagyon köszönöm
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók egy részének a munkaszerződése idénymunkarendben és változó munkahelyű munkavégzésre szól, azaz a 2012. évtől kötött munkaszerződésekben a munkavégzés helye a társaság székhelye és mindazon helyek, ahol a munkáltató szerződés szerint munkát végez. A cég központja (székhelye) Budapesten van. Kérdésem az lenne, hogy az alábbi esetekben a munkába járás költségtérítését hogyan kellene fizetnünk, 86 százalékkal vagy 100 százalékkal? A dolgozó Debrecenben lakik és Szolnokra van kirendelve karbantartásra (munkavégzésre), Hogyan kell számolni, ha – a dolgozó a cég központjába jön ügyet intézni (hivatalos) – ugyanez a dolgozó a cég központjába jön ügyet intézni (hivatalos) majd továbbutazik Szombathelyre munkavégzésre, – másik dolgozó távmunkás Martfűn, a munkaszerződésében szerint a munkavégzésének helye a munkáltató cég székhelye, valamint a munkavállaló állandó lakóhelye. Amennyiben berendelik a központba hivatalos ügyintésére vagy munkavégzésre, milyen költségtérítés illeti meg? – Intercity helyjegyet, valamint a gyorsvonati pótjegyet el kell-e számolni munkába járás címen? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Ferenczi Melinda
Tisztelt Szakértő! Lakhatási támogatással kapcsolatban szeretném kérni a segítségét. Társaságunk lakhatási támogatás fizetésével kívánja támogatni dolgozói egy részét, akiknek az állandó lakóhelye a társaságunk székhelyétől (a munkavégzés helyétől) több mint 100 kilométerre található. A támogatás nem automatikusan járna, hanem minden esetben az ügyvezető döntése alapján. A támogatás összegét bérként számolnánk el. A kérdésünk az lenne, hogy kikötheti-e társaságunk a munkaszerződésben, hogy a lakhatási támogatás meghatározott havi része (például a 12 havi része) visszafizetendő a dolgozó által abban az esetben, ha 3 éven belül elmenne a társaságunktól? Nem ütközik ez valamilyen jogszabályi, munkajogi előírásba, hogy egy leadózott juttatásból visszafizetést köt ki a társaság? Szíves válaszukat várva, köszönettel: S. Judit
Tisztelt Szakértő! Egy Bt. katás adózási módot választott, azonban nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírsággal sújtották. Emiatt a kata adózási körből 09. 02-án kiesett. Az nem kérdés számomra, hogy az 50 ezer forintos havi katatételt meg kell fizetni, hiszen ha valaki egy napig is volt katás, nem tehet mást. Azonban azzal, hogy a társasági adótörvény hatálya alá helyeződött 09.03-ától, a beltag után (aki után eddig kellett fizetni az katát, és semmilyen jogcímen nem mentesülhet a járulékfizetés alól) meg kell fizetni az időarányos tb-járulékot? Felteszem, annak jelentősége a kérdés szempontjából nincs, hogy munkaszerződésesként vagy megbízási szerződésesként kíván tovább működni a beltag a cégben. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkaszerződés szerint napi 8 órát kell dolgozni a dolgozóknak, reggel 7-15 óráig. A munka végzés helye is állandó. Szeptember 1-jétől három héten keresztül a munkáltató a dolgozókat napi 12 órában szeretné foglalkoztatni nem a szerződésben rögzített munkahelyen. Egyik csoportot 6-18 óráig, a másik csoportot 18-06 óráig. A fent említett időszak magában foglalja a szombat-vasárnapokat is. Kérdésem a következő: kell-e a munkaszerződésen változtatni erre a rövid időszakra, vagy elég szóban tájékoztatni a dolgozókat? Jár-e túlórapótlék és mely időszakokra? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: András
Milyen feltételek mellett lehet a vagyonőr teljes napi munkaidejét 12 órára felemelni? Munkaszerződésben vagy külön megállapodásban is lehet ezt rögzíteni? Állandó, hétfőtől-csütörtökig (pihenő: péntektől vasárnapig), fix napi 4X15 órában, munkaidőkeretet kell meghatározni, vagy nem szükséges a keret ebben az esetben? A T1041-es bejelentésen és a 08-as bevallás 08 lapján 40 vagy 60 órát kell heti munkaidőnek jelenteni? Fizetett ünnepen, amennyiben nincs beosztva, 8 vagy 12 órára jár díjazás? Betegszabadság esetén a beosztás szerinti 15 órára vagy a szerződés szerinti, 12 vagy 8 órára jár díjazás? A munkaidőkeret elszámolásakor az általános teljes napi munkaidőt a fenti őr esetén 12 vagy 8 órával kell figyelembe venni a ledolgozandó összes óra megállapításánál? Az általánostól eltérő munkaidőt és munkaidőkeretben való foglalkoztatást, kizárólag a munkaszerződésben lehet meghatározni, vagy a kötelező tájékoztatás is elegendő? A munkabér-emelésről elegendő egy munkáltatói tájékoztatás, amit a dolgozó aláír, vagy munkaszerződés-módosításként kell kezelni?
Egy kft.-tulajdonos, aki nem rendelkezik más biztosítási jogviszonnyal főállású társas vállalkozónak minősül. Ebben a kft.-ben ő képviselő. Ez az ember 4 órában dolgozna egy egyéni vállalkozásban. Olyan lehetséges, hogy a saját kft.-vel is köthet munkaszerződést 4 órás munkaviszonyra? Mi a feltétele? Ha köthet munkaszerződést a társasággal és dolgozna egy egyéni vállalkozónak, akkor jól tudom, hogy az órák összeadódnak és így meg van a heti 40 óra, és így nem kell a cégnek utána járulékot fizetni, mint főállású társas vállalkozó után. A cég és az egyéni vállalkozó tevékenységi köre masszás és ő mindkét helyen dolgozna.
Bármilyen munkakörben alkalmazható kötetlen munkaidő? Szükséges-e a bevezetéséhez munkaszerződés-módosítás? Az Adózóna olvasójának kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték