Tisztelt Szakértő! Egyik alkalmazottunk heti 28 órára van bejelentve, melyet úgy dolgoz le, hogy hétfőtől csütörtökig dolgozik 7 órát, a péntekjei szabadok. A kérdésem az lenne, hogy ez esetben kötelező-e munkaidőkeretről megállapodást írni, illetve, hogy a szabadság kiadása hogyan történik? Előre is köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Németh Szilvia
Tisztelt Szakértő! Ha egy üzletet az alkalmazott hibája miatt a NAV megbüntet, mert hiányos volt a kassza, akkor ezt a büntetést továbbterhelheti a munkáltatót az alkalmazottra? Ha igen, akkor mire hivatkozással? Az Mt. ad erre lehetőséget? A munkaszerződésbe be kell kell írni, hogy ilyen esetben a munkavállalót terheli a felelősség? Válaszát köszönöm!
Egy munkavállaló munkaszerződés szerint 32 órát dolgozik hetenként. A havi bére is így van megállapítva. Munkarend szerinti beosztása alapján vasárnaptól csütörtökig dolgozik. Vasárnap 4 órát, hétfőtől csütörtökig 7-7 órát. Péntek, szombat munkaszüneti nap. Havonta egyszer munkaszüneti napjai: péntek, szombat, vasárnap. Kérdésem: jár-e túlórapótlék vasárnapokra, ha igen, hány százalékos? Köszönettel: Gyollai Ferencné
Heti 36 óránál rövidebb idejű jogviszonyt ki lehet-e úgy egészíteni 36 órára, kft.-ügyvezető esetében, hogy ügyvezetőként ne kelljen a minimálisan elvárt járulékot megfizetnie, az csak a ténylegesen kapott jövedelmét terhelje? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Milyen munkaügyi feladata van az ügyintézőnek, ha évközben a cége beolvad egy másik cégbe az átvett dolgozók esetében? (NAV, KSH, munkaszerződés stb.) Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Ha kollektív szerződés, ennek hiányában munkaszerződés rögzíti, lehetőség van szankciók alkalmazására. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy amennyiben a kollektív szerződés vagy ennek híján a munkaszerződés rögzíti a szankciók alkalmazásának lehetőségét, de nem részletezi, úgy belső szabályzat rendelkezhet-e ezekről (betartva, hogy pénzben kifejezve a hátrány maximum a munkavállaló 1 havi távolléti díjával lehet egyenértékű és a következmény határozott időre szólhat)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkavédelmi képviselője megválasztásra került, aki a cégünk alkalmazottja. Kérdéseim a következők: kell-e a munkaszerződést emiatt módosítani, vagy elég egy feladatköri leírás készítése? Ha a munkaszerződés módosítása szükséges, mit kell tartalmazzon a képviselet vonatkozásában? Az munkavédelmi törvény alapján a munkavédelmi képviselőnek biztosítani kell munkaidő-kedvezményt. Ezt csak akkor kell, amennyiben ő kéri, vagy minden hónapban kötelezően kérni-adni szükséges? A munkavédelmi képviselettel kapcsolatos feladatait elvégezheti-e oly módon, hogy a fő munkakörét megszakítva ezzel foglalkozik, szükséges-e ezt dokumentálni esetleg a jelenléti íven, vagy máshol? Köszönöm válaszát.
Egy kft. egyszerűsített alkalmi munkavállalókat foglalkoztat. Nem kellően figyelve az 5 napos korlátra, az egyik személyt az 5-ödik napon éjszakai műszakra osztotta. Ezt 4. nap után jelentette 2 napként. A NAV ezt a bejelentést már be sem fogadta, ami később derült ki, ekkor a kifizetés is megtörtént. Az előbb említett 4 nap az rendben. Az tudom, hogy amit nem fogadtak, azaz 5-6 nap az már munkabérnek számít, és az után a megfelelő mértékű adót és járulékokat meg kell fizetni. Kérdéseim: Erre a 2 napra kell-e munkaszerződést kötni? Itt az a probléma, hogy utólag ezt már nem lehet bejelenteni, mert előtte kellett volna, vagy ilyen esetben igen? Hogy kell ezt dokumentálni? A kifizetésről mint egyszerűsített foglalkoztatott kapott igazolással együtt. Úgy gondolom, ezt bruttósítani kell. Összegezve, abban kérnék segítséget, hogy ilyen esetben hogyan kell eljárni, bejelentési, munkaügyi, és a 08-as bevallásban történő szerepeltetés szempontjából. A választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni Öntől, hogy munkaszerződést lehet-e nulla forintos bérrel kötni, vagy legalább 1 forint kötelező? (Emlékeim szerint Gyurcsány Ferenc fizetése ennyi volt.) A másik pedig az lenne, hogy van-e korlátja annak, hogy munkaviszony keretében egy személy mennyi munkaidőben dolgozhat, akár egy, akár több munkahelye van? Példa: napi 8 órás munkaviszony mellett létesíthet-e még egy napi 6 vagy 8 órás munkaviszonyt is ugyanaz a személy? Ilyenkor mi dönti el, hogy melyik a főállása? Be kell-e jelenteni a munkáltatónak, ha újabb munkaviszonyt létesít valaki? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni Öntől, hogy lehet-e azt megtenni, hogy néhány embernek, a többiekétől eltérő hosszúságú munkaidőkeretet állapít meg a munkáltató? Munkaátszervezés miatt több munkatársnak módosulna a munkaszerződése úgy, hogy osztott munkakörbe kerülnének, náluk indokolt lenne a többiekétől eltérő, hosszabb munkaidőkeret, amennyiben meg kell határozni a munkaszerződésben az egyes munkakörökre a munkaidő mértékét. A másik kérdésem, hogy az osztott munkakörben meg kell-e határozni, hogy hány órát dolgozik a munkavállaló az egyik, illetve a másik munkakörben? Esetleg lehet úgy, hogy változó arányban? Azért kérdés, mert ahogy az élet megköveteli, úgy kellene hol a konyhán dolgozni, hol pedig karbantartói, kertészi munkát végezni, amit előre nem lehet tudni. Ilyen esetben a munkaszerződésben rögzíteni kell a két különböző besorolású (szociális ágazatban, közalkalmazotti bértábla) bérét? A helyettesítésre a munka törvénykönyvében meghatározott 44 nap kevésnek bizonyul az év folyamán, annál biztosan többet fog a másik munkakörében dolgozni a munkavállaló. Köszönettel.
A munkáltató alkalmi munkavállalókat foglalkoztatott a megállapodás szerinti esetenkénti napi 10 óra tartamú munkaidőben, akként, hogy rendkívüli munkavégzésért díjazást nem fizetett, nem alkalmazta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (efo-törvény) melléklete szerinti munkaszerződés-mintát, és munkaidő-nyilvántartást sem vezetett. A munkavédelmi hatóság, majd valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerítését követően a Kúria is megállapította, hogy a munkaadó eljárása jogszabálysértő volt. Nézzük meg az ügy tanulságait.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, akinek van biztosítási jogviszonya heti 20 órában Szlovákiában. A munkaszerződés szlovák nyelven rendelkezésre áll. Most Magyarországon is heti 20 órás munkaviszonyt fog létesíteni vele egy kft. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a 2*20 órát össze lehet-e adni, és az egyéni vállalkozónak így nem kell majd az elvárt bérminimum alapján megfizetnie a járulékokat? Egy esetleges adóellenőrzés során a szlovák nyelven írt munkaszerződést le kell fordítani magyar nyelvre? Szlovákiában munkavállalóként az adózótól levonják az szja-t és a járulékokat? Kérdésem az, hogy az 53-as bevallás valamelyik sorában a Szlovákiából származó jövedelmét fel kell-e tüntetni? Köszönöm a válaszát.
A kérdésem az lenne, hogy a határozott idejű munkaszerződést hogyan lehet határozatlanra módosítani úgy, hogy a törvényi előírásoknak megfeleljen. Ezt mindkét fel támogatja!
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem, hogy a munkaszerződésben rögzített munkajövedelmen felül, külön belső szabályzatban megállapítottak szerint kifizetett napidíj Magyarországon szja- és járulékmentes jövedelem lesz, és csakis Azerbajdzsánban adózik? Míg, ha a napidíj a munkaszerződésben rögzítve van, akkor az Magyarországon szja-mentes, és járulékokat a napidíjon (30% max napi 15 €) felül kifizetett összeg után kell megfizetni? (Természetesen a gondolatmenet szerint ebben az esetben is adózik a napidíj az Azerbajdzsáni szabályok szerint is.)
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónknak határozott idejű munkaszerződése volt, mely 2016. 12. 31-vel véget ért. Új munkaszerződést készítettem 2017. 01. 02-én, de a vezető közölte: nem kívánja őt tovább foglalkoztatni. A baj csak az, hogy a munkavállalót a 2017. éves szabadság terhére elengedte szabadságra 01. 02-ától 01. 03-áig. Azt, hogy nem kívánja foglalkoztatni, január 6-án közölte, miután három napot már a munkavállaló ledolgozott. Ezzel kapcsolatosan olvastam: megszűnt az a kitétel a munka törvénykönyvében, hogy ha egy nappal is a munkáltató tudtával tovább dolgozik a munkavállaló, a határozott szerződés határozatlanná válik. Olvastam továbbá, hogy a munkaviszonyt ilyen esetben azonnal meg kell szüntetni, de a munkavállalónak jár a felmondási idő kifizetése. A kérdésem az: hogyan lehet megszüntetni egy munkaviszonyt, amelyről nem kötöttek munkaszerződést, mivel annak aláírását a munkáltató megtagadta. Előre is köszönöm szakértő válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték