Mi jelent a mozgóbér? „Nem találok róla konkrétan semmit, csak azt hallottam, hogy a munkaadónak járulék- és költségtakarékos" – írja olvasónk. Természetesen az adó- és járulékvonzata is érdekelné. A kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszol.
Tisztelt Szakértő! Speciális eset vagyunk, mivel színházként működünk, és a munka törvénykönyvén kívül érvényes ránk az előadó-művészeti törvény is (2008. évi XCIX. törvény). Színészeink 4 hónapos munkaidőkeretben dolgoznak, jellemző nálunk, hogy a pihenőnap hétfőre esik, természetesen betartjuk az Mt. szerint havonta egy vasárnapot. 1. kérdés: ha pihenőnapot adunk ki, kell-e számolni kötelezően azzal a kitétellel is, hogy 40 órának kell lennie a két munkavégzés között? 2. kérdés: A színészeknek egyenlőtlen a munkaidő-beosztásuk, ha a munkaidő-kiírás napi 4 óra, és én ezt például egy nappal korábban megváltoztatom 8 órára, de a négyhónapos munkaidőkeretben nincs meg az összes munkaidő, akkor ez a 4 óra túlórának számít vagy nem számít annak, hiszen alapból 8 óra a napi munkaidő? A túlórát kötelező-e a munkaidőkereten belül elszámolni, vagy csak a végén számoljuk el? És kötelező-e pénzben kifizetni vagy ki lehet-e adni munkaidő-csúsztatásban is? Ha megállapodás kérdése mindez, akkor ezt a munkaszerződésben kell megtenni vagy elég a tájékoztatásban leírni?
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a lenti témában. Egy cég buszsofőröket foglalkoztat munkaviszonyban. Egy napjuk több fordulóból áll. Összességében átlagosan napi 6 órát dolgoznak, 7 órát töltenek készenlétben (várva a visszaindulásra) és van az első forduló után egy nagyobb pihenőjük, 5 óra (ekkor hazamennek). Hajnalban kezdenek és éjszaka végeznek. Valamint 2 havi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Helyes-e úgy a munkaszerződésük, ha készenléti jellegű munkakörben lennének foglalkoztatva munkaidőkerettel. Ilyenkor a pótlékok (vasárnapi pótlék, éjszakai pótlék stb.) beépíthetőek a bérbe, ha munkaszerződésbe foglaljuk ezt a tényt? Esetleg a foglalkoztatás jellegére lenne más, jobb megoldás? Köszönöm válaszát!
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ezt a próbaidőt sok esetben napra „átszámítva”, azaz 90 napként jelölik meg a munkaszerződésekben. Hogy ez az eljárás miért nem célszerű, erről adunk cikkünkben tájékoztatást.
Tisztelt Szakértő! Cégünk („A” cég) fűszer-nagykereskedelemmel foglalkozik, mely fűszerek nagy részét a felhasználás előtt még fel kell dolgozni, őrölni kell. Ezt a folyamatot egy másik cég végzi („B” cég), mely „A” céggel kapcsolt vállalkozásban áll, tulajdonosi körük azonos, székhelyük, telephelyük nem. „B” cég őrlő berendezést bérel „A” cégtől, és ezzel végzi a bérmunkát, főleg „A” cég részére, de más cégektől is vállal megbízást. „A” cég szeretné, ha egyik alkalmazottja folyamatosan „B” cégnél lenne (ez hosszabb időtartamot jelentene akár fél-egy év), és felügyelné „A” cég alapanyagain végzett munkálatokat, az azzal kapcsolatos teendőket. Kérdésem, hogyan teheti ezt meg „A” cég, egyáltalán van-e rá lehetőség (kiküldetés, kirendelés, több munkáltatónál történő munkavégzés)? Nem tartozunk kollektív szerződés hatálya alá. Munkaerő-kölcsönzés kizárva. Nagyon köszönöm válaszát!
Tisztelt Adózóna! Egy dolgozó esetében vezető állású foglalkoztatottra vonatkozó munkaszerződést kötött a munkáltató. A szerződés a foglalkoztatás minőségét tartalmazza. A pozíció vezető állásúnak minősül. A megállapított bér nem éri el a vezető állású dolgozókra vonatkozó mindenkori minimálbér hétszeresét, annál jóval kevesebb. Ebben a helyzetben a munkaszerződés vezető állású munkavállalói szerződésnek minősül (az Mt. alapján) vagy normál szerződés lesz? Mit lehet tenni a jogszerű helyzet helyreállítása érdekében? Választ előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kell-e munkaszerződést módosítani, ha a minősített hegesztőinknek úgynevezett minősített hegesztői pótlékot fizetünk havonta, fix összegben? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Alkalmazni szeretnénk kereskedelmi hálózat kiépítésére és ápolására egy munkavállalót. A munkavállaló a heti 20 órás munkaidejét teljesen maga osztja be, ő határozza meg, hogy mely potenciális partnert látogatja meg. A munkáltató bérel neki egy autót, mobiltelefont biztosít, saját laptopról hetente jelentést küld a látogatásairól, annak eredményéről. Nem kell, hogy megjelenjen időszakonként a munkáltató telephelyén, illetve más módon sem kívánja a munkáltató őt ellenőrizni. A kérdésem az lenne, hogy ez (mobil)távmunka végzésnek minősül-e? Amennyiben igen, a tapasztalatai alapján mire kell fokozottan figyelni a szerződés elkészítésekor? Köszönöm válaszát!
Munkaviszony mellett egy másik cégnél is besegítene a munkavállaló a nyári szabadságolások idején. Megbízási jogviszonyban alkalmaznák; mire kell figyelni a szerződés megkötésénél? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Vendéglátó egységben jelenleg egyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak, a nyári hónapokra ezt szeretnék három havira bővíteni (06-08. hónapokra), majd újra visszaállnának egyhavi munkaidőkeretre. Kérdésünk, hogy tiltja-e ezt valamilyen előírás? Mivel lehetne ezt ledokumentálni? Jelenleg a munkaszerződésben és a munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban is van a munkaidőkeretre utalás. Vagyis nem cégszinten van a munkaidőkeret szabályozva, hanem dolgozónként.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg 4 órában dolgozó munkavállalóm felnőttképzés keretein belül tanulja a bolti eladó szakmát, ebben a munkakörben dolgozik, szeretné nyári gyakorlatát itt, a bejelentett munkahelyén tölteni. Milyen kötelezettségekkel jár ez a munkavállalónak és a munkáltatónak? Kell új munkaszerződést készíteni? Válaszát előre is köszönöm.
A munka törvénykönyve nagy teret enged a munkaviszony szerződéses szabályozásának, azaz a törvény rendelkezéseitől való eltérésre a munkaszerződésben is. Ennek keretében akár a munkavállaló hátrányára is meg lehet állapodni, feltéve, ha a törvény ezt kifejezetten megengedi. Ha a munkáltató kalkulál ezekkel a lehetőségekkel, anélkül tudja ésszerűen a gazdálkodásához, a cég sajátosságaihoz igazítani a jogviszonyt, hogy a munkavállalót ténylegesen hátrány érné, miközben saját mutatói is javulnak.
Sokadszorra merül fel a kérdés, hogy adott tevékenységet végzőket lehet-e megbízási szerződéssel foglalkoztatni. Egy friss olvasói kérdésben a fogorvosok és asszisztenseik esetében fogalmazódott meg, hogy helyénvaló-e a megbízási szerződés. Ennek kapcsán dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszában sorra vette a megbízási, illetve a munkaviszonyos szerződés alkalmazásának fontos ismérveit.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném tudni, hogy a munkaszerződésben (tudom nem kötelező elem, de vagy ott, vagy a tájékoztatóban szerepelnie kell) a munkavégzés helye lehet-e az, hogy "Magyarország területén"? Nagyobb földrajzi egységnek megfelel, vagy esetleg ez már túl nagy megjelölés?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték