Elegendő-e, ha pótlékokkal, különféle juttatásokkal együtt éri el a munkavállaló jövedelme az elvárt minimálbért, milyen szabályok érvényesek a teljesítménybérezésre, és mikor nem lehet garantált bérminimumot fizetni?
Tisztelt Szakértő! Munkavállalóval 2015 októberében kötött határozott idejű, 6 hónapos munkaszerződést a kft., bruttó 128 ezer forint bérrel. 2016. 01. 01-től a hatályos garantált bérminimum 129 ezer forintra kell-e felemelni ezt az összeget? Lehet-e módosítani ezt a szerződést? Válaszát köszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Már többedszer olvasom, hogy az egyszerűsített foglalkoztatott "jogosult szabadságra, és a munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani". Kérdésem, ezt hogyan kell érteni? Például az alkalmi munkavállaló dolgozott januárban 3 napot, februárban 2 napot, márciusban 15 napot, áprilisban nem dolgozott, majd májusban újra munkába állt 15 napra. Mikor számolok el neki szabadságot? Minden alkalommal új munkaszerződést kell kötni vagy elég év elején egyszer, és mindig megbeszéljük, mikor jön, mikor nem? Jellemzően minden hónapban a cég másik munkáján dolgozott, például egyszer útépítésen, másszor vasútépítésen stb. Honnan tudom, hogy a következő hónapban jön-e dolgozni? Ha nem tudom, akkor ki kell az utolsó napig számítani, és kifizetni? További kérdésem, hogy hogyan kell adminisztrálni? A szabadságos napokra is be kell jelenteni, és fizetni az 1000 forinot? De, ha egy hónapban 15 napot dolgozott, akkor többre nem jelenthetem le. Válaszát előre is köszönöm.
A társasággal munkaviszonyban álló ügyvezető, illetve a vezérigazgató önállóságánál, szakértelménél és felelősségénél fogva sajátos helyet foglal el a munkáltató szervezetén belül, ez a szabályozásban is tükröződik. Náluk a felmondást nem kell indokolni, nincs jelentősége a védett kornak, nem kell nyilvántartani a munkaidejüket, gondatlan károkozás esetén is kötelesek a teljes kárt megtéríteni, valamint nem terjed ki rájuk a kollektív szerződés hatálya.
Kikötheti-e a munkáltató, hogy, ha távozik a cégtől például a könyvelő alkalmazott, akkor nem viheti el magával az ügyfeleket? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Kérdésem arra irányul, hogy a munkáltató a munkavállalóval kötött munkaszerződésben kiköthet-e olyan feltételt, miszerint a munkáltatóval szerződéses viszonyban álló ügyfelekkel a munkavállaló munkaviszonyának megszűnése után egyező tartalmú szerződést adott időszakon belül nem létesíthet. Például egy volt könyvelő ilyen módon "nem vihet el" ügyfelet, csak a szerződésben meghatározott szankciók figyelembevételével. Ha lehet ilyen kitételt belefoglalni a munkaszerződésbe, mi az a törvény által megengedett maximum szankció, amit még lehet érvényesíteni?
Üdvözlöm! Mint munkáltató, adhatok-e eltérő napidíjat (20, 30, 40 euró/nap) a sofőröknek? Vagy nem tehetek különbséget a sofőrök között? A munkaszerződésben kell-e rögzíteni a napidíj mértékét? E logika mentén a gázolaj-megtakarítást (100 ezer forint/hó) is lehet-e eltérően kifizetni (50 ezer, 70 ezer, 100 ezer forint/hó) a sofőrök között? (Amennyiben persze a költségeik elérték a maximálisan, adómentesen kifizethető 100 000 forintot.)
Tisztelt Szakértő! Egy ruházati kiskereskedéssel foglalkozó cég most, decemberben időlegesen bezárta a boltját, ahol a munkavállalói eddig dolgoztak, és a munkavállalóit (3 fő) piacozni küldi (piacon árulják ugyanazokat a ruhákat). De a munkavállalók eddigi munkarendje hétfőtől péntekig tartott. Most a piacozást csütörtöktől vasárnapig kéne végezniük. Ez lenne december-január hónapban a munkarendjük. Utána visszaáll az eddigi rend. Mi a teendője a munkáltatónak? Munkaszerződés-módosítás elég? Ha a rendes munkaidejük munkaszerződés-módosítással csütörtöktől vasárnapig tartana, akkor kell hétvégére pótlékot fizetnie a munkáltatónak? Köszönettel: Hoffmann Helga
Új munkaviszonyt kell létesíteni, vagy a meglévő szerződést kell módosítani, ha a gyedről visszatérő munkavállaló részmunkaidőben dolgozna, s hogyan történik a szülési szabadság idején felhalmozódott szabadság kiadása? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk felmondott, és mivel több felmondási idő ledolgozását kértük tőle, mint 30 nap, ezért közös megegyezéssel váltunk el egymástól, amit természetesen ledokumentáltunk. Sajnos – bár vele nem voltunk megelégedve –, új munkaerőt nem sikerült a helyére találnunk, s ő is meggondolta magát, szívesen visszajönne hozzánk dolgozni. Ennek kapcsán felmerült bennem, bennünk néhány kérdés: – Visszavehetjük-e őt állományba új munkaszerződéssel? – Ha a kilépése és az új belépése között több nap vagy hét eltelik, a munkaviszonya összeszámítódik-e egy későbbi kilépés kapcsán, így szerezvén jogosultságot a végkielégítésre és a hosszabb felmondási időre? – A munkajogászunk mindig azzal rémiszt, hogy 6 hónapon belül nem lehet visszafoglalkoztatni dolgozókat. Ez igaz? Még ebben az esetben is? Köszönettel várjuk válaszukat.
Az alkalmi munkavállalás olyan különleges munkaviszony, amely alapján az alkalmi munkavállaló nem lesz biztosított és a munka törvénykönyve szabályai is csak részben érvényesek rá. Összefoglaltuk a fontosabb szabályokat.
Tisztelt Szakértő! Munkáltató határozott idejű munkaszerződést kötött munkavállalójával. A lejártát követő naptól határozatlan idejűre módosították a munkaszerződést. Felmondás esetén honnan kezdődik a "munkáltatónál munkaviszonyban töltött" (Mt. 69. § (2)) idő: a határozott idejű szerződés kezdetétől, vagy a módosítás (határozatlan idejű szerződés) kezdetétől? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. esetében az ügyvezetői státuszt az egyik tag (meghatározó tulajdonrésszel) látná el, a társasági szerződés értelmében munkaviszonyban. Meg szeretném kérdezni, hogy a munkaszerződését saját részére munkáltatóként aláírhatja-e, vagy a munkáltatói jogok gyakorlásával a másik tagot kellene megbízni? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók egy része azonos munkakört tölt be, bérezésük is azonos. A munkáltató tevékenysége többműszakossá alakult át, és pár ember családi okokra hivatkozva nem tudja vállalni a háromműszakos munkarendet. Megteheti-e a munkáltató, hogy azokkal a munkavállalókkal, akik tudják vállalni a három műszakot, más alapbérben állapodik meg, és a munkaszerződésben is kitérnének erre a vállalásra, mint azzal, aki nem tudja vállalni? Köszönöm válaszát.
A kérdésem az lenne, hogy milyen szabályok szerint kell eljárni, ha az alapszabályban szereplő sporthoz kapcsolódóan edzőt szeretnék foglalkoztatni? Megbízási szerződés vagy munkaszerződés kötése kell-e, illetve kit, és milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelnek? A foglalkoztatott edzőnek (mint magánszemélynek) hogyan kell ezt szerepeltetnie a bevallásában? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték