471 találat a(z) munkaszerződés cimkére

Kérdés

Főiskolás hallgatóként 2014 februárjától kötelező szakmai gyakorlatom (6 hónap) töltöm majd. Tanulmányaimat még 2011-ben a 2005. CXXXIX. törvény alapján kezdtem meg. Közben kijött az új felsőoktatási törvény, 2012.09.01-től hatályos a 44. §, és annak kapcsán a 230/2012-es kormányrendelet is megszületett. Kérdésem mindezek után, hogy nekem, mint 2011 szeptemberétől tanulmányokat folytató hallgatónak milyen típusú munkaszerződést kell kötnöm a leendő gyakorlati helyemmel (főiskolától független külsős cég)? Hallgatói munkaszerződés a 230/2012 alapján? Mert a 230/2012 kormányrendelet 20. § (3) így szól: "Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat alap- és mesterképzésben a 2005. évi törvény szerint kezdték meg, szakmai gyakorlatára a 2005. évi törvény rendelkezései irányadók."Ugyanakkor a 2005-ös felsőoktatási törvény 46. § (10) már akkor is említi a hallgatói munkaszerződést. Mi a (van-e) különbség a kettő között? Továbbá függetlenül a felvételem évétől, jól gondolom hogy a munkáltatónak mindenképpen be kell jelentenie, vonnia kell a járulékokat, adókat (kivéve az szja-t, ha a minimálbér alatt maradok), illetve a fél évre arányosan szabadnapokat kiadnia? Végül a munkaszerződés típusa befolyásolja a munkáltató szakképzési hozzájárulás csökkentésére vonatkozó igényét? Bocsánat a hosszú kérdésért, válaszukat előre is köszönöm!

Cikk

A próbaidő a munkaszerződés egyik lehetséges tartalmi eleme (azaz nem kötelező benne megállapodni), kikötésével a munkáltató és a munkavállaló lehetőséget nyer arra, hogy „kipróbálják” egymást, meggyőződjenek a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan és meddig lehet jogszerűen kikötni a próbaidőt, ennek tartama alatt milyen módon lehet megszüntetni a munkaviszonyt, és foglalkozunk a gyakorlatban oly sokszor alkalmazott próbamunkával is.

Cikk

Közeledik a nyár és ezzel ismét elérkezik az egyetemi, illetve főiskolai hallgatók nyári szakmai gyakorlata is. Az idei szakmai gyakorlatok vonatkozásában már alkalmazni kell a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2012. szeptember 1-jétől hatályos 44. §-át. Az említett jogszabályi hely igyekszik pontosan meghatározni a hallgató szakmai gyakorlaton történő foglalkoztatásának a feltételeit, illetve az őt megillető díjazást.

Kérdés

A munkavállaló nyolc órás foglalkoztatás mellett félóra ebédidőt vesz ki, a jelenléti íven így kell hogy szerepeljen: 8-12 12,30-16,30 ? A munkaszerződésen pedig helyesen szerepel-e, hogy az irányadó munkarend 8-16,30, mely fél óra nem fizetett ebédidőt tartalmaz? Hat órás foglalkoztatásnál nem szükséges az ebédidő biztosítása? Ott a munkaszerődésben és a jelenléti íven is például 8-14 szerepelhet?

Kérdés

Tisztelt Adózóna !Versenyszférában, építőiparban vagy pl. könyvelő irodában a munkaviszonyban lévő alkalmazottaknak a munkaszerződés és a tájékoztató mellé kötelező elem a munkaköri leírás ?köszönettel:Pálkerti Norbert

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha az egyszemélyes Kft. a társasági szerződésbe beírja, hogy az ügyvezetői feladatokat a Kft. tagja munkaviszonyban látja el, akkor a munkaszerződést önmagával kötheti meg a tag? Vagyis egy általa két helyen aláírt szerződés tartalmazza a munkaszerződés valamennyi kellékét, és így kell a szerződést például béremelés esetén is módosítani?

Kérdés

A munkavállaló nyolcórás foglalkoztatás mellett fél óra ebédidőt vesz ki, a jelenléti íven így kell hogy szerepeljen: 8-12 12.30-16.30? A mukaszerződésen pedig helyes-e, hogy 8-16.30 az irányadó munkarend, mely fél óra nem fizetett ebédidőt tartalamaz? Hatórás foglalkoztatásnál nem szükségeg az ebébidő biztosítása? Ott a munkaszerződésben és a jelenléti íven is például 8-14-ig szerepelhet?

Kérdés

Volt tag végelszámoló jogviszonyáról a tagok gyűlése most úgy döntött, hogy legyen munkaviszony, heti 4 órában. Ez a tag korábban mint személyesen közreműködő látta el a végelszámolói tevékenységet, ami után jelentős járulékot kellett befizetni nulla bevételi forrás mellett (csak a tagi kölcsön nőtt). A végelszámoló köthet-e magával munkaszerződést ilyen esetben? A mostani NAV-os túlkapásokat ismerve az adóhivatal felülbírálhatja-e a tagok döntését jelen esetben?

Kérdés

Van egy budapesti cég, aki felvesz üzletkötőket. Az üzletkötők járják az országot, valamelyik még Romániába is megy. Ebben az esetben hol (pl.: cég székhelye, dolgozónál) és hogyan kell vezetni a jelenléti ívet. Bejelenthetem őket fix heti 40 órás munkaviszonyra? Valaki naponta 8 órát dolgozna, valaki pedig minden nap változó órát dolgozna le. Számolhatom a napi munkaidejét a munkavállaló lakhelyétől (reggel indulás, este érkezés). Kell munkaidőkeretet meghatározni? Ebben az esetben kell valami speciálisat beleírni a munkaszerződésbe vagy a tájékoztatóba? Ebben az esetben kötelezően kell adni napidíjat a dolgozónak? Amennyiben már nem tud hazajönni, és meg kell szállnia, akkor ebben az esetben mit kell kötelezően megtérítenie a munkáltatónak? Ebben az esetben hogy kell kiadni a pihenőidőt a munkavállalónak? Van még valamilyen egyedi dolog, amit alkalmazni kell?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Őstermelői tevékenység

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Vagyoni értékű jog/haszonélvezeti jog

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Magánszemély építkezése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink