446 találat a(z) munkaszerződés cimkére
Ügyvezető munkaszerződése – pontosító kérdés
Kérdés
Tisztelt Szakértő Úr! Köszönöm szépen az ügyvezető munkaszerződése tárgyú kérdésünkre adott válaszát. Válaszával kapcsolatban az alábbi pontosító kérdésünk merült fel: Jól értjük, hogy nincs akadálya annak, hogy egy ügyvezetőt határozott időre jegyezzenek be ügyvezetőként a cégjegyzékbe, azonban az ügyvezetői munkakörre szóló munkaszerződését (tehát az ügyvezetői tisztségre egységes jogviszony jönne létre) határozatlan időre kösse meg? Szíves válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Ügyvezető munkaszerződése
Kérdés
Tisztelt Szakértő Úr! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egy cég ügyvezetője a társaság ügyvezetését munkaviszonyban látja el. Az ügyvezetői megbízatás társasági jogi szempontból határozott időre szól. Jól gondoljuk, hogy a fenti esetben nincs akadálya annak, hogy az ügyvezető munkaszerződése ne határozott időre, hanem határozatlan időre szóljon? Szíves válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel.
Korlátok munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnál
Cikk
A foglalkoztatás alapvető feltételeit a munkaszerződés – mint a felek kétoldalú megállapodása – tartalmazza. A munkáltató rendelkezésére áll azonban az a lehetőség is, hogy a munkavállalót más munkakörben, munkavégzési helyen vagy munkáltatónál foglalkoztassa. Ez a jogosultság nem korlátlan, ennek szempontjait tekintjük át.
Heti munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném szíves tájékoztatását kérni: Egy fogadó, amelynek fő tevékenységi köre 56.10 éttermi, mozgó vendéglátás, illetve 55.90 egyéb szálláshely szolgáltatás, működési engedélye szerint főszezonban – június 16. és szeptember 1. között: Hétfőtől csütörtökig: 08:00 – 20:00 Péntek: 08:00 – 21:00 Szombat: 08:00 – 21:00 Vasárnap: 08:00 – 20:00 Szeptember 1. és június 15. között: Péntek: 12:00 – 20:00 Szombat: 08:00 – 21:00 Vasárnap: 08:00 – 20:00 között tartja nyitva éttermét. Milyen típusú munkaszerződéssel foglalkoztathatók az étterem működtetésében résztvevő dolgozók, milyen időbeosztásban, illetve kell-e munkabérpótlékot fizetni részükre? Köszönöm válaszukat!
Belépés elmaradása szankcionálható?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, jogilag van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló belépési szándékát, pontosabban annak elmaradását valamilyen módon szankcionálni lehessen? Sajnos többször előfordult már egyik cégünknél, hogy a hetekkel korábban aláírt munkaszerződését a dolgozó a munkába állása előtt lemondja, ezzel megkárosítva a céget oly módon, hogy a másik potenciálisan felveendő álláskereső időközben másik állást talált, így elölről kell indítani az egész álláskeresési folyamatot? Lehet-e valamilyen kötbért vagy bármit kikötni garanciaként a munkába állás biztosítására? Szíves válaszát előre is köszönöm!
Igazolás a dolgozó nyilvántartásba vételéről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Tbj. 46. § (1) bekezdése alapján a dolgozó nyilvántartásba vételéről igazolást kell kiadni a munkavállalónak. Megfelelő az a gyakorlat, hogy ha erről nem külön igazolást adunk ki, hanem beleírjuk a munkaszerződésbe, hogy "jelen szerződés aláírása a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 46. § (1) szakasza szerinti igazolásnak is minősül? Köszönöm segítségét.
Vezető állású munkavállaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy milyen esetben lehet a munka törvénykönyve 208. §-sal kezdődő vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályokat alkalmazni? Bele kell ezt foglalni a munkaszerződésbe? Mitől lesz vezető? Például egy 3 fős csoport vezetése már ilyen, vagy esetleg cégvezető, ügyvezető, kereskedelmi vezető kell legyen? A kötetlen munkaidő mit jelent? Az ő vezetője, vagy beosztottjai el kell tudják érni, akár 8 munkaórán túl is, vagy a saját munkaidejét ő osztja be, de nyilván az normál munkaviszony esetén nem több mint heti 36 óra? Ha túlmunkája jelentkezik, azt a többi munkavállalóval azonosan kell az Mt. szerint kompenzálni? Válaszát előre is köszönöm!
Munkakörhöz szükséges képesítés megszerzése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulok Önhöz. Egy munkáltató olyan munkavállalóval szeretne munkaszerződést kötni, aki nem rendelkezik a munkakör betöltésének feltételeként előírt középfokú képesítéssel. A középfokú képesítést mind a munkáltató, mind jogszabály előírja. Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a felek a munkaszerződésben megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló a munkakört a szükséges képesítés hiányában is betöltheti azzal, hogy vállalja, hogy a képesítést bizonyos határidőre megszerzi? Jól gondoljuk, hogy erre az esetre köthető tanulmányi szerződés, mivel jelen esetben a tanulmányok elvégzésére nem a munkáltató kötelezte a munkavállalót? Ha a felek nem kötnek tanulmányi szerződést, a munkáltató köteles munkaidő-kedvezményt és a kiesett időre távolléti díjat fizetni, és köteles továbbá megtéríteni a tanulmányokkal kapcsolatos költségeket az Mt. 51. § (2), 146. § (3) b) és 55. § (1) g) alapján? Ha a munkavállaló nem szerzi meg határidőre a képesítést, a munkaviszonya megszüntethető szakmai alkalmatlanságra alapított munkáltatói felmondással? Szíves válaszait ezúton is köszönöm! Tisztelettel.
Havi bérátalány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 8 fős kft,-nél 3 gépkocsivezető van alkalmazásban, akik az árut terítik. Számukra lehet-e havi átalányt számolni, ami tartalmazza az esetleges éjszakai, valamint a műszakpótlékot? A bérlistán egy külön feladásban szerepelne minden hónapban ugyanaz az összeg, a munkaszerződésben ezt szerepeltetnénk. Megoldható lenne? Előre is köszönöm. Tisztelettel: Zsné
Munkaszerződés: amit feltétlenül írjon bele, és amit biztosan ne!
Cikk
Sokszor merül fel a munkáltatók részéről a kérdés, hogy mit kell, illetve célszerű munkaszerződésben szabályozni. Bizonyos elemek nélkül ugyanis a munkaviszony létre sem jön. Más elemek munkaszerződésben történő feltüntetése nem kötelező ugyan, de hasznos. Olyan elemek is vannak azonban, amelyek feltüntetése kifejezetten hátrányos a munkáltatók számára. Végezetül pedig vannak olyan elemek is, melyeket egyszerűen szükségtelen munkaszerződésben szabályozni. Lássuk, mire kell különösen ügyelni.
Munkaszerződés: külföldi állam joga és a KSZ viszonya
Kérdés
Tisztelt Szakértő Asszony / Szakértő Úr, az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: Egy magyarországi székhellyel rendelkező munkáltató egy szlovák állampolgárságú munkavállalóval kíván munkaszerződést kötni. A munkavégzés helye: Szlovákia. A felek a munkaszerződésükben a szlovák jogot kívánják kikötni, azaz a munkaszerződésre alkalmazandó jog a szlovák jog lesz. A magyar munkáltatónál van hatályos kollektív szerződés. Jól gondoljuk, hogy tárgybani esetben a szlovák jog munkajogi szabályai határozzák meg azt, hogy a magyar munkáltatóra hatályos kollektív szerződés alkalmazandó-e az adott munkavállalóra, függetlenül az Mt. 279. § (3) bekezdésében foglaltaktól? Szíves válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel:
Alkalmi munkavállaló: jelenléti ív – munkaszerződés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy alkalmi munkavállaló több hónapon keresztül dolgozik nekünk, akkor helyes eljárás-e, hogy kötünk vele egy munkaszerződést, amin a munkaviszony kezdő időpontja van, a végét üresen hagyjuk? És emellett nem vezetünk jelenléti ívet. Tudomásom szerint vagy jelenléti ív vagy szerződés kell. Mindkettő nem követelhető. Köszönettel
Kft.-ügyvezető jogviszonyának kezdete
Kérdés
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! A fenti témában megjelent kérdésre a kérdező nem kapott választ. Azt szerintem ő is tudja, hogy a munkaszerződés mikortól hatályos. Magyarra lefordítva az a kérdés, hogy az ott megjelölt három dátum közül mit írjanak a munkaszerződésbe.
Tipikus hibák a munkaszerződésekben – kerülje el!
Cikk
A munkaszerződés megalkotása sokak szemében nem különösen bonyolult feladat. Ennek pedig az a következménye, hogy a szerződések többsége hemzseg olyan hibáktól, melyek később jogviták vagy felügyeleti bírság forrásaivá válnak. Olyan tévedések is léteznek, melyek nem törvénysértőek, egyszerűen a munkáltatói érdekeket sértik. Érdemes ezekre is figyelni, és lehetőség szerint elkerülni. Nézzünk néhány példát!
Ekho munkaszerződésben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. bizonyos munkakörökben (ahol a FEOR szám alapján megengedett) a munkavállalóknak a jövedelem egy részét ekhós jövedelemként számfejti. Mi a helyes megoldás, hogyan kell ezt szerepeltetni a munkaszerződésben, elkülönülten kell rögzíteni az alapbért (a társaságnál ezen dolgozók esetében is nagyobb, mint a minimálbér) és az ekhós jövedelmet? Köszönettel: Juhász Katalin
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
