Tisztelt Szakértő! Katás főfoglalkozású egyéni vállalkozó vállalkozása fenntartása mellett szeretne alapítani egy egyszemélyes kft.-t. Milyen járulékok terhelik a kft.-ben, ha az ügyvezetést megbízás, vagy munkaszerződés alapján, heti 20 órás munkaviszonyban látná el a társaság feladatait? Katában 50 ezer forintot fizet, ez továbbra is fennáll?
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy a munkáltató által juttatott csoportvezetői, illetve projektpótlékokat bele kell-e minden esetben írni a munkaszerződésbe? A projektekre a pótlékot 3-4 hónapig adjuk, a csoportvezetői pótlékot nyilván tartósan, hosszabb időre. Elég-e esetleg, ha munkaügyi szabályzatban van lefektetve, hogy a csoportvezetők csoportvezetői pótlékot kapnak, vagy bele kell tennie munkaszerződésébe? És ha nincs munkaügyi szabályzat, akkor kötelező szerződésbe foglalni? Köszönöm szépen!
Kedves Szakértő! A kérdésem: elfogadható-e az a munkaszerződés, ahol nettó bér van havi munkabérként megjelölve? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Tudtommal lehetőség van arra, hogy a munkaszerződésben a felek eltérjenek az Mt. előírásától a felmondási idő tekintetében. Az lenne a konkrét kérdés, hogy bele lehet-e foglalni a munkaszerződésbe vagy egy munkaszerződés-módosításba, hogy a munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő nem 30 nap, hanem 90 napra hosszabbodik? Azonban a munkáltató felmondása esetén maradna az alap 30 nap, plusz a munkában töltött idő arányában letöltendő idő. Vagy csak úgy lehet eltérni, hogy mind a munkavállaló, mind a munkáltató irányában legyen eltérés? Ezt meg lehet-e változtatni egy munkaszerződés-módosítás keretén belül, vagy csak az eredeti, alap munkaszerződésben lehet kikötni?
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelmi tevékenységet folytatunk, a dolgozóink munkaszerződéseiről a bolti helyszíneken egy példányt szükséges-e tartani? Vagy elegendő a központi irodában? Köszönöm válaszát: Andrea
Egy cég a műszaki vezetői állás betöltéséig egy 8 órában dilgozó munkavállalót bíz meg, helyettesítéssel. A helyettesítést a meglévő munkaszerződés kiegészítésével vagy megbízási szerződéssel oldja meg a munkáltató? A plusz bér csak a helyettesítés idejére jár! Melyik a helyes megoldás a szerződés vonatkozásában? A helyettesítési bér 177 000 forint.
Tisztelt Szakértő! A belépési bónusz a munka törvénykönyvében nem szabályozott. Ilyen bónusz megfizetését adott feltétel esetén történő visszafizetéssel ki lehet kötni munkaszerződésben? Abban az esetben például, ha adott időn belül megszűnik a munkaviszony? Lehet más feltételhez is kötni (például hanyag munkavégzés esetén történő munkáltatói elbocsátás)? Mennyi lehet ez az idő? Bruttó vagy nettó a visszafizetés összege? Ha ilyen létezhet? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem: ha egy külföldi vállalat megveszi egy magyar vállalat egy részét jogutódlással, akkor az átvett alkalmazottaknak kell-e kapniuk új munkaszerződéseket? Köszönöm a választ: Rita
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vegyeskereskedést üzemeltet. A kérdéses alkalmazott itt van 1992-től főállású munkaviszonyban. A vállalkozónak évek óta stagnál a bevétele és mindennapi likviditási problémái vannak. Mivel a forgalom gyenge, így a dolgozó napi munkaidejét négy órában szeretné meghatározni, amihez a dolgozó nem járul hozzá. A munkavállaló 2019 decemberében tudna elmenni a nők 40 éves kedvezménnyel nyugdíjba. Elmondása szerint járt a munkaügyi tanácsadáson valamelyik központba és azt tanácsolták neki, hogy mondjon ő fel, és az indoklásba írja bele, hogy a munkaidő-csökkentéssel hátrányos helyzetbe kerül, és akkor köteles a munkáltató végkielégítés szabályait alkalmazni. A vállalkozó nem elküldeni akarja, csak csökkenteni a munkaidejét. Ha végkielégítést kell fizetni, "bezárhatja az ajtót". A dolgozó 1961-es születésű, így még szerintem nincs védett korban sem, mivel az öregségi nyugdíj korhatárt 2025-ben éri el. Mit tud tenni a vállalkozó ebben a helyzetben? Ha valóban így van, hol találom a törvényben? Mielőbbi válaszát megköszönve, tisztelettel : Szabóné
Tisztelt Szakértő! A betéti társaságnak sajnos már több mint egy éve nincs bevétele, viszont a "főállású", személyesen közreműködő beltag után a minimálbér szerinti járulékokat és adókat fizeti a cég. Ezen szeretnénk változtatni. Két megoldásban is kérném a véleményét. Az első megoldásnál járható út lehet-e, hogy a betéti társaság társasági szerződését akként módosítanánk, hogy a beltag mind az ügyvezetői, mind személyes közreműködői feladatait munkaviszony keretében látja el? A munkáltatói jogok gyakorlását pedig kizárólag a beltag munkaviszonyára tekintettel a betéti társaság kültagja látja el. A szerződésmódosítás után a beltag munkaviszonya heti 2 óra lenne (ez van a gyakorlatban is, hiszen nem végeznek tevékenységet), és ennek alapján fizetnék a járulékokat, adókat. Kérném ezen megoldásnál térjen ki nemcsak a társasági jogi, hanem a NAV ez irányú álláspontjára, gyakorlatára is! A másik lehetséges megoldás – amit akár az előző megoldással együttesen szeretnénk alkalmazni – az, hogy a társaság a kiva adózási módot választaná, mely esetben tudomásom szerint nem vonatkozik a kivafizetési kötelezettség a tagra, legalább a minimálbér erejéig. (A 13 százalékos mértékű kivára gondolok), miután nincs jövedelemkifizetés. Gondolom, megmarad viszont ebben az esetben is a minimálbér szerinti nyugdíj- és munkarőpiacijárulék-fizetési kötelezettség. Válaszát előre is köszönettel !!
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjastól, aki már az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, milyen járulékokat vonhatnak le, ha munkaszerződéssel (munka törvénykönyve szerint) foglalkoztatják? Továbbá mi az a pontos összeghatár, ami felett már megvonják a nyugdíját is? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Úgy tudom, hogy egyszerűsített munkaszerződést csak akkor kell készíteni alkalmi munkavállalás esetén, ha a dolgozó ezt kéri. Kérem, erősítsen meg abban, hogy ez valóban így van, illetve jelölje meg azt a jogszabályhelyet, amely ezt szabályozza! Válaszát köszönöm előre is.
Ha a felek nem az írásba foglalt munkaszerződésben rögzítik, de egyező akarattal szóban megállapodnak abban, hogy a munkavállaló a jogviszony fennállása alatt más cégnek meghatározott tevékenységet nem fejt ki a munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor fizetendő ellenérték fejében, úgy annak ellenére, hogy ez nem minősül versenytilalmi megállapodásnak, a munkáltatót a feltételek megvalósulása esetén fizetési kötelezettség terheli – mondta ki a Kúria.
Tisztelt Szakértő! Hivatkozva az alábbi kérdésre és a rá érkezett válaszra: http://adozona.hu/kerdesek/2016_1_19_szukseges_munkaszerzodes_modosita_fwv Mivel nem kötelező a módosítás írásba foglalása, de összességében most célszerűbb lenne elkészíteni, mint később, így a kérdésem az lenne, hogy ezt milyen dátummal kellene elkészíteni, még a hatályba lépése előtti 2017. decemberivel, vagy készülhet mostani dátummal is, hivatkozva arra, hogy a módosítás 2018.01.01-től él? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik partnercégünknél problémaként jelentkezik, hogy egyes munkavállalók (irodai alkalmazottak) a céges tulajdonban lévő munkaeszközként biztosított asztali számítógépen munkaidőben privát cselekedeteket végeznek (közösségi oldalak, saját albérletkeresés stb.). Nem is az intolerancia, de az ilyen esetek elszaporodása és rendszeressége okozza a problémát, miközben a feladatok ellátása határidőre nem biztosított. Kérdésem az lenne, hogy erre alapozva fel lehet-e mondani a munkaviszonyt rendkívüli felmondással (a munkaszerződésben szerepel, hogy a céges eszközt magáncélokra egyáltalán nem lehet használni), vagy ha nem, akkor milyen módszerrel lehetne gátat szabni ennek a magatartásnak?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték