A munkáltató a munkaszerződés mellett egy írásos tájékoztatót is köteles a munkavállaló rendelkezésére bocsátani. A munka törvénykönyve (Mt.) részletesen meghatározza a tájékoztató kötelező tartalmi elemeit. Jelen cikkből kiderül, miért van jelentősége ennek az iratnak, és milyen jogkövetkezménye lehet a mulasztásnak.
Tisztelt Szakértő! Adott egy munkavállaló, akinek a munkaviszonya mellett célfeladatot határozott meg a munkáltató. A célfeladatot meghatározása 2017 júniusában határozta meg a munkaadó, 2017. január-december időszakra szól. Tűzhet-e ki célfeladatot visszamenőleges hatállyal a munkáltató? Mi lenne a helyzet, ha a célfeladat meghatározása helyett megbízási szerződést kötne a munkáltató a munkavállalóval ugyanezen feltételek mellett? Köszönöm a válaszát.
Cégünk termelő vállalat, és második műszak bevezetését tervezi bizonyos szervezeti egységeknél. A kérdéseim ezzel kapcsolatban a következők: 1. Kell-e munkaszerződést módosítani emiatt az érintett dolgozóknál? A munkaszerződés jelenleg azt tartalmazza, hogy a munkaidő heti 40 óra, a munkaidőbeosztást az ügyvezető állapítja meg. Ezek közül egyik sem változik meg. Munkaidőkeretet nem alkalmazunk. 2. Az Mt. szerint 18:00 és 22:00 között 30 százalékos műszakpótlék jár. Ettől a dolgozó javára el lehet térni, tehát lehet magasabb pótlékot biztosítani? 3. Milyen egyéb munkajogi szempontokra kell figyelnünk a második műszak bevezetéséhez? Válaszukat előre is köszönöm!
Kereskedelmi kft. webfelületen meghirdetett új termékekkel is szeretne foglalkozni. Ezeket a vevők e-mail útján rendelhetnék meg. Tevékenységi körünkben szerepel a 4791 TEÁOR. A webes felületet másutt főállású ismerős (továbbiakban: „A”) otthonában, szabadidejében kezelné, ő rendelné meg cégünk nevében a termékeket, kiállítaná a vevőszámlákat, és elkészítené a csomagokat. Az átadás és a készpénzes fizetés viszont a boltunkban történne (ahol ezek a termékek kereslettől függően később a polcra is kikerülhetnek). Kell-e bejelentés a jegyzőnek, ha igen, melyik címre? Ha a bevételt beütjük a pénztárgépbe, kötelező-e számlát írni, és kötelező-e rajta a magánszemély vevő adószámát feltüntetni? „A” jutalékot kapna. Elég a megbízási szerződés, vagy munkaszerződést kell kötni vele?
Tisztelt Adózóna! A határozott munkaidejű szerződés végén ha a felek nem csinálnak semmit, akkor automatikusan határozatlan idejűre változik? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló határozatlan munkaszerződéssel rendelkezik, a cégen belül alacsonyabb munkakörbe alkalmaznák tovább, ilyen esetben a munkavállaló köteles elfogadni a felajánlott munkakört, és mennyi idő alatt kell döntést hoznia? Illetve ha nem fogadja el, milyen következményekkel járhat ez számára, a munkáltató felmondhat neki azzal az indokkal, hogy nem vállalta az új munkakört? Ide kapcsolódóan abban az esetben, ha a munkavállalót másik cégen belül foglalkoztatná tovább az alacsonyabb munkakörrel, nem kölcsönszerződéssel, ilyen esetben mit tehet a munkavállaló, ha nem szeretné elfogadni, mivel neki határozatlan munkaszerződése van magasabb munkakörrel, amihez ragaszkodna? Válaszát köszönöm
A munka törvénykönyve kötelező jelleggel írja elő, hogy magyarországi munkavégzés esetén a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. Mi történik, ha mégis abban állapodnak meg a felek, hogy a munkavállaló például euróban kapja meg a munkája ellenértékét? Miben tér el a külföldön történő munkavégzés, illetve az ügyvezető helyzete? Ki viseli a munkabér utalásának költségét?
Tisztelt Szakértő! Áruszállító cég közúton romlandó élelmiszert szállít, naponta, a megrendelő érdekének megfelelően a fuvar éjfél után indul, és a tgk vezetője 0,oo-04,oo óra között vezet, az időkapu miatt. Ezen esetekben a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 10 órát, de egy tájékoztató szerint a dolgozó munkaszerződésében foglaltak alapján el lehet térni a napi 10 órás korláttól, tekintettel az élelmiszer szállítása miatt. Mit kell tartalmazzon a dolgozó szerződése, ha a kapott információ megfelel a hatályos közúti áruszállítási előírásoknak? Köszönettel: Toronicza István
Tisztelt Szakértő! Több munkavállaló dolgozna másik munkáltató számára az Mt. 30. pontja (53. §-a) alapján. Ön szerint ilyenkor, ha az egyik munkavállaló beosztottjaként, csak az ő utasítását követve dolgozik a többi munkavállaló, akkor a más munkáltatónál történő munkavégzés csak az egyik vagy valamennyi munkavállaló tekintetében történik meg? Az Mt. alapján, megállapodás útján, értelmezésem szerint a 44 munkanap bővítésére is van lehetőség, ha az egymással összevethető rendelkezések alapján mégis a munkavállaló javára történik az eltérés. A más munkakörnél, illetve munkahelyen történő munkavégzés esetén ez jónak tűnik. Viszont kétséges, hogy a más munkáltatónál történő munkavégzés 44 munkanapot meghaladó részét nem minősíti-e bíróság vagy felügyelet a munkaerő-kölcsönzésre irányuló szabályok kijátszásának. Önnek mi a véleménye? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.
Az egyszerűsített foglalkoztatás és ezen belül is a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka olyan különleges munkaviszony, amely alapján a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkás nem lesz biztosított. Az alábbiakban összefoglalva bemutatjuk a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkások alkalmazására vonatkozó fontosabb szabályokat, és ezen keresőtevékenység esetén fizetendő közterheket.
Tisztelt Szakértő! Az Mt. szerint, ha többes foglalkoztatás esetén a munkáltatók száma 2 alá csökken, akkor a munkaviszony megszűnik és az eltérő rendelkezések szerint ettől nincsen eltérési lehetőség. Kérdésem: ha a 3 fél úgy dönt, hogy 1 munkáltató marad, akkor az megoldható-e munkaszerződés-módosítással? Másképp: az 1 munkáltató marad kitétel csak arra vonatkozik, hogy megszűnik, eladják, beolvad, csődbe megy stb.vagy bármilyen esetre? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Határozott idejű munkaviszonynak számít-e, ha valakit arra az időre alkalmazunk, amíg egy dolgozónk (várhatóan hosszabb ideig) betegállományban van? Mivel bizonytalan, hogy mikor tér vissza a munkába, ez a munkaviszony emiatt határozatlan idejűnek számítana? De ha a munkaszerződésben kikötjük, hogy csak erre az időre alkalmazzuk az új dolgozót, és a munkaviszonya azzal a nappal szűnik meg, ahogy a korábbi dolgozó visszatér, ez az indok alkalmas-e arra, hogy határozott idejűnek minősítsük a szerződést? Ha mégis határozatlan idejűnek számít ez a munkaviszony, akkor a szerződésben ki lehet kötni, hogy a táppénzen lévő dolgozó távollétének idejére alkalmazzuk, és ebben az esetben elfogadható-e a munkáltatói felmondás, amikor a dolgozó újra munkába áll, vagy ez nem lehet indok? Válaszukat előre is nagyon köszönjük. Tisztelettel: Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő, Amatőr sportegyesületünk jelenleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazza a sportedzőket. A jövő hónaptól azonban szeretnénk áttérni más foglalkoztatási módra, nevezetesen határozatlan idejű munkaviszonyra, a közterheket pedig az ekho szabályai szerint fogjuk levonni, illetve teljesíteni. Valamennyi sportedzőnk megfelel az ekho szabályainak, azaz máshol rendelkeznek elegendő jövedelemmel, amely után a közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik, ezért az általunk adott munkabér egészéből a közterheket az ekho szabályai szerint fogjuk levonni. A kérdéseim: - Kell-e munkaszerződést kötni, illetve milyen szerződést kössünk velük akkor, ha a havi munkaórák száma 40 (illetve egy edző esetében 48)? - Lehet-e a munkaidő-beosztást változtatni (anélkül, hogy például pótlékot kellene fizetni), gondolok itt arra, hogy a mérkőzések általában eltérő időpontban vannak (főleg vasárnap)? - Mivel vasárnaponként vannak a mérkőzések, számolni kell-e bármilyen pótlékkal az alapbérhez képest, vagy ezt ki lehet zárni például a szerződésben? - Kell-e jelenléti ívet vezetni? - Be kell-e jelenteni az alkalmazottakat a NAV-nál, és ha igen, melyik űrlapon?
Tisztelt Szakértő! 15 éves fiatal focizik egy klubban, ahol szerződést ajánlottak fel neki. Munkaszerződést munkabérrel. Az Mt. szerint kiskorú, gyámhatósági engedéllyel foglalkoztatható. A fociakadémia iskolájába fog járni. Jár-e utána családi pótlék? Illetve a szülő jogosult lesz-e családi adókedvezményre?
Tisztelt Szakértő! Nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás esetében a soför éjszaka is vezet éjfél és hajnali 4 óra között. Egy cikk alapján azt az információt kaptuk, hogy ezért büntetést is kaphat. A cikk lehetőséget ad ennek elkerülésére, ez alapján: "Az éjszakai munkavégzéssel kapcsolatban viszont a törvény megenged egy könnyítést. A dolgozó munkaszerződése felmentést adhat e szabály alól. Arra kell figyelni,hogy ennek a felmentésnek benne kell lennie a dolgozó munkaszerződésében. Egy ellenőrzés során csak ezzel tudja bizonyítani, hogy az éjszakai munkavégzésről szóló korlátozás rá nem vonatkozik." Mire gondol ezen belül, mit kell írni a munkaszerződésbe? Segítségét előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték