Közeledik a nyár és ezzel ismét elérkezik az egyetemi, illetve főiskolai hallgatók nyári szakmai gyakorlata is. Az idei szakmai gyakorlatok vonatkozásában már alkalmazni kell a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2012. szeptember 1-jétől hatályos 44. §-át. Az említett jogszabályi hely igyekszik pontosan meghatározni a hallgató szakmai gyakorlaton történő foglalkoztatásának a feltételeit, illetve az őt megillető díjazást.
A munkavállaló nyolc órás foglalkoztatás mellett félóra ebédidőt vesz ki, a jelenléti íven így kell hogy szerepeljen: 8-12 12,30-16,30 ? A munkaszerződésen pedig helyesen szerepel-e, hogy az irányadó munkarend 8-16,30, mely fél óra nem fizetett ebédidőt tartalmaz? Hat órás foglalkoztatásnál nem szükséges az ebédidő biztosítása? Ott a munkaszerődésben és a jelenléti íven is például 8-14 szerepelhet?
Tisztelt Adózóna !Versenyszférában, építőiparban vagy pl. könyvelő irodában a munkaviszonyban lévő alkalmazottaknak a munkaszerződés és a tájékoztató mellé kötelező elem a munkaköri leírás ?köszönettel:Pálkerti Norbert
Tisztelt Szakértő! Ha az egyszemélyes Kft. a társasági szerződésbe beírja, hogy az ügyvezetői feladatokat a Kft. tagja munkaviszonyban látja el, akkor a munkaszerződést önmagával kötheti meg a tag? Vagyis egy általa két helyen aláírt szerződés tartalmazza a munkaszerződés valamennyi kellékét, és így kell a szerződést például béremelés esetén is módosítani?
A munkavállaló nyolcórás foglalkoztatás mellett fél óra ebédidőt vesz ki, a jelenléti íven így kell hogy szerepeljen: 8-12 12.30-16.30? A mukaszerződésen pedig helyes-e, hogy 8-16.30 az irányadó munkarend, mely fél óra nem fizetett ebédidőt tartalamaz? Hatórás foglalkoztatásnál nem szükségeg az ebébidő biztosítása? Ott a munkaszerződésben és a jelenléti íven is például 8-14-ig szerepelhet?
2005.01.01-én kelt határozatlan munkaszerződés, munkáltató általi felmondással 2012.12.01.én megszüntetésre került. Mennyi a felmondási idő? 30+20 nap vagy 30+15 nap?
Volt tag végelszámoló jogviszonyáról a tagok gyűlése most úgy döntött, hogy legyen munkaviszony, heti 4 órában. Ez a tag korábban mint személyesen közreműködő látta el a végelszámolói tevékenységet, ami után jelentős járulékot kellett befizetni nulla bevételi forrás mellett (csak a tagi kölcsön nőtt). A végelszámoló köthet-e magával munkaszerződést ilyen esetben? A mostani NAV-os túlkapásokat ismerve az adóhivatal felülbírálhatja-e a tagok döntését jelen esetben?
Van egy budapesti cég, aki felvesz üzletkötőket. Az üzletkötők járják az országot, valamelyik még Romániába is megy. Ebben az esetben hol (pl.: cég székhelye, dolgozónál) és hogyan kell vezetni a jelenléti ívet. Bejelenthetem őket fix heti 40 órás munkaviszonyra? Valaki naponta 8 órát dolgozna, valaki pedig minden nap változó órát dolgozna le. Számolhatom a napi munkaidejét a munkavállaló lakhelyétől (reggel indulás, este érkezés). Kell munkaidőkeretet meghatározni? Ebben az esetben kell valami speciálisat beleírni a munkaszerződésbe vagy a tájékoztatóba? Ebben az esetben kötelezően kell adni napidíjat a dolgozónak? Amennyiben már nem tud hazajönni, és meg kell szállnia, akkor ebben az esetben mit kell kötelezően megtérítenie a munkáltatónak? Ebben az esetben hogy kell kiadni a pihenőidőt a munkavállalónak? Van még valamilyen egyedi dolog, amit alkalmazni kell?
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a hatályos munkaszerződések felülvizsgálatát javasolja az ipartestületekbe tömörült munkaadóknak, nézzék meg, hogy az megfelel-e az új Munka törvénykönyve előírásainak.
A változó munkahelyre való munkaszerződésbeli utalás július 1-jétől jogszabályba ütköző, így érvénytelen, de kiküszöbölhető. Hogyan?
Július 1. napjától újraszabályozták a kirendelés, átírányítás és a kiküldetés szabályait. Ezek a fogalmak megszűnnek, helyette a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő átmeneti foglalkoztatásáról beszél a törvény. Nézzük a részleteket.
Az új Mt. egy mondattal elintézi a határozott időre szóló munkaviszony létesítésének szabályait, azaz ha a felek kifejezetten nem állapodtak meg a munkaviszony határozott időre szóló jellegében, az időtartam határozatlan idejűnek minősül.
Az új Munka törvénykönyve július 1-jével változik, emiatt új típusú munkaszerződések jelenhetnek meg.
Alig néhány hónapja maradt a cégeknek arra, hogy felkészüljenek a Munka Törvénykönyvének új szabályaira. Sok vállalatvezető mostanáig nem szembesült azzal, hogy az új szabályozás egyes elemei jelentősen megváltoztatják majd a munkaviszonyok kezelését. A bevásárlóközpontokban működő vállalkozásoknak például teljesen át kell alakítaniuk az eddigi gyakorlatukat.
A munkáltatók jövőre két bértárgyalásra is számíthatnak, egyrészt a bérkompenzáció, másrészt pedig az új Munka törvénykönyvében foglalt változtatások miatt - írja csütörtöki számában a Napi Gazdaság.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték