464 találat a(z) munkaszerződés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két ügyvezetője van, külön önálló képviseleti joggal. Mi a teendő abban az esetben, ha az egyik ügyvezető, aki eddig a cég összes szerződését aláírta (üzleti, vállalkozási szerződések, munkaszerződések 40 főnél) betegség következtében meghal? Érvényesek-e a folyamatban lévő munkák szerződései, munkajogi és egyéb szerződések, vagy a másik ügyvezetőnek mindent újra alá kell írni, különös tekintettel arra, hogy eddig sem a tulajdonos, sem a másik ügyvezető ténylegesen nem vett részt a cég működtetésében? Előre is köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszerűsített foglalkoztatás esetén kell-e munkaszerződés, vagy bármilyen formanyomtatvány, illetve az év elején el kell-e küldeni az összesített jövedelemigazolást? Vagy mindezt az adott havi bérjegyzék helyettesíti? Tudomásom szerint se munkaszerződés, se jövedelemigazolás nem kell, azonban mégis kaptam olyan tájékoztatást, hogy 5 napon túli bejelentés esetén kell munkaszerződés? Várom szíves válaszát! Előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyszemélyes kft. tagjának munkaszerződése hagyományos munkaszerződés formátumban elfogadható-e vagy alapítói határozat formátumban szükséges elkészíteni két tanúval, vagy ügyvédi ellenjegyzéssel? Azért kérdezem, mert olvastam, hogy amennyiben a munkaszerződést munkáltató és munkavállaló oldalon ugyanaz a személy írja alá, az érvénytelen. További kérdés, hogy amennyiben az egyszemélyes kft.-nél cégvezető van alkalmazásban, ő gyakorolhatja-e a munkáltatói jogokat a munkaviszonyban álló tag felett? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakember! A dolgozó próbaidő alatt megszünteti a munkaszerződését. Heti 40 órás munkaszerződése van, az utolsó munkában töltött nap február 13., a munkaviszony megszüntetését február 15-ére kéri. Lehet-e hétvégi dátummal megszüntetni a munkaviszonyát, mikor kell kiadni a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos igazolásokat? Köszönöm a segítséget! Tisztelettel: Temesvári Éva

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég 2014. január 01.-én megvásárolt egy hasonló szolgáltatást nyújtó céget, melynek alkalmazottait jogfolytonosan vették át. A gondunk ott kezdődik, hogy az így átvett munkavállalók nagy részénél olyan munkaszerződések vannak, amik a javadalmazási rendszert az 1992. XXIII. törvényhez, továbbiakban Ktv. trv-hez köti, és arra hivatkozik. A nevezett törvényt 2012. március 01.-től hatályon kívül helyezték. Anno előtte ők ÁNTSZ-nél dolgoztak, így akkor érvényes volt még rájuk a Ktv. törvény, így amikor jogfolytonosan átkerültek a most felvásárolt cégbe, beleírták munkaszerződésükbe, hogy ez alapján fog változni bérük, juttatásuk. Most azt látjuk, akik az ÁNTSZ-ben jelenleg is dolgoznak, nekik sem a Ktv. szerint jár a bérük, sem az új közszolgálati törvény hatálya alá nem tartoznának. Jogos-e az a feltevésünk, hogy tekintettel a Ktv. hatályon kívül helyezettségére, a munkavállalók továbbiakban nem jogosultak az abban foglaltak érvényesítésére, értve ez alatt a kategóriaugrásokat és fizetésemeléseket? Válaszát megköszönve Bai Katalin

Kérdés

Egy kft. a társasági szerződés szerint "nem személyesen közreműködő tagja" köthet-e szerződést a céggel akár alkalmazotti jogviszonyban, vagy esetleg alkalmi munkavállalásra?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ből kiváló társasági rész beolvadása van folyamatban egy másik – fogadó – kft.-be. Ennek során a kereskedelmi tevékenység is a fogadó kft.-be kerül át az azt szolgáló eszközökkel és forrásokkal, létszámmal együtt. A cégbírósági bejegyzés szerinti napon elkészítjük a végleges vagyonmérleget – vagyonleltárt –, és a bejegyzést követő napon a kiváló vagyonrész és létszám elkezdheti az átvevő kft.-nél a munkát. Kérdésem az, hogy e cégbejegyzést követő napon esetlegesen még az átadó kft.-nél lebonyolított ügyleteket hogyan kezeljük akkor, ha ezek az ügyletek már az átvevő kft.-nél kellett volna, hogy keletkezzenek? A cégbírósági bejegyzésről ugyanis szinte biztos, hogy később értesülünk, és a szállítói számlák, illetve a készpénzben fizetett eladások számlái addig már kiállítódnak. Mi a teendő a bejegyzést követően még a jogelőd nevére kiállított számlákkal, azok áfáját az átvevő kft. hogyan tudja visszaigényelni? Másik kérdésem az, hogy az elérhető információ szerint az átvevő kft.-hez kerülő munkavállalók munkaszerződését nem kell módosítani, de akkor hogyan fogjuk kezelni a havi 08-ason történő bevallásokat? Mi a teendő a munkavállalókkal kapcsolatban? Ki kell jelenteni őket a cégbejegyzés napján az átadó kft.-ből, és a cégbejegyzést követő nappal be kell jelenteni az átvevő kft.-be? Köszönöm a segítségüket.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy munkaszerződéssel lehet-e foglalkoztatni egy munkavállalót két munkakörre? A két munkakörben végzett időtartam pontosan nem meghatározható, viszont egy fizetés van megállapítva. Hogyan lehet ezt bejelenteni? (NAV 1041) Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. külsős ügyvezetőt alkalmazna munkaviszonyban. A munkaszerződést a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések szerint kell megkötni, vagy az általános szabályokat lehet alkalmazni? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belső egyházi jogi személyként igen kislétszámú intézmény vagyunk, ennek megfelelően a házipénztár-forgalmunk is elenyésző, ezért a pénztárosi feladatok ellátására nem szeretnénk teljes munkaidős személyt foglalkoztatni. Felmerült a gondolat, hogy a tevékenységet egyik kolléganőnk végezhetné megbízási szerződéssel, aki jelenleg pedagógiai ügyintézőként dolgozik nálunk. Úgy tudom azonban, hogy saját dolgozóval nem köthető ilyen típusú szerződés, illetve csak abban az esetben, ha a tevékenysége teljesen más jellegű ugyanannál a cégnél (például a könyvelő takarítást vállal). Szeretném kikérni a véleményét, hogy mikor járunk el helyesen? Tekinthető-e annyira élesen különbözőnek a két munkakör (ügyintéző-pénztáros), mint a példában említett munkakörök? Köthetünk-e vele megbízási szerződést, vagy helyesebb, ha a bruttó fizetését emeljük meg a megbízási díj összegével, és a munkaköri leírását módosítjuk? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: K. Andrea

Kérdés

A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az életkor szerinti pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató. Van-e arra vonatkozóan bármilyen megkötés, hogy mikor kell megkötni a megállapodást? Decemberben is megkötheti a munkáltató a munkavállalóval, vagy ezt már az év elején rögzíteni kell? Előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó vendéglátó egységet üzemeltet. A nyitás délután 2-kor van, és hajnalig tart. Van egy négyórás munkavállalója. A kérdésem az lenne, hogy munkaidőkeretes szerződéssel dolgozhat-e úgy a munkavállaló, hogy egyszerre 8-12 órát dolgozik, és azt többnyire pénteken és szombaton (2 nap alatt dolgozza le a heti 20 órát)? Ha nem, akkor milyen módon lehetne őt foglalkoztatni (milyen munkaszerződéssel)? Előre is köszönöm a válaszukat!

Kérdés

A munkaválló állandó lakhelyén áll munkaviszonyban, a munkáltatónak is az a székhelye, viszont – mivel építőiparról van szó – akár napi 3 órát is távol van pluszban a családjától mert nem a napi 8 órát dolgozza, hanem vidékre is el kell utaznia. Ebben az esetben jár-e a munkavállalónak valami térítés, például, ha ott is kell aludni pár napot. Ilyenkor mi a helyes elszámolás? A munkaszerződés erre nem tér ki.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetési feladatokat, tehát munkaszerződése van erre a feladatra. A társasági szerződés így fogalmaz: "az ügyvezetői megbízatás határozatlan időre szól". Helyes ez így, vagy pedig a társasági szerződésben külön rögzíteni kell, hogy az ügyvezetői feladatok ellátására munkaviszonyt létesítenek? Ha ez nincs benne a társasági szerződésben, de a munkaszerződés erről szól, akkor helytálló a munkaviszonyban ellátott ügyvezetés? Nem minősítik ezt esetleg megbízási jogviszonynak, amennyiben a társasági szerződés nem tér ki a munkaviszonyra?

Cikk

Kellemetlen meglepetések sorát lehet megelőzni azzal, ha a munkáltatók és a munkavállalók a két fél kölcsönös megállapodása alapján írásban megkötött szerződésben pontosan rögzítik a munkavégzés egyes szabályait, annak díjazását. A gyakorlatban azonban sok esetben jellemző, hogy a munkavállalóknak nincs beleszólásuk a szerződés tartalmába, sőt, sok esetben nem is kötnek velük írásbeli szerződést. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy milyen fontos munkajogi szabályokkal érdemes tisztában lenniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bérpótlékok a távolléti díj számításához

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Átalányadózás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink