Megköthetik a könyvelő kezét, ha így szerződik a munkáltatójával

Megosztás Tetszik

Kikötheti-e a munkáltató, hogy, ha távozik a cégtől például a könyvelő alkalmazott, akkor nem viheti el magával az ügyfeleket? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

„Meghatározhat-e a munkáltató a munkavállalóval kötött munkaszerződésben olyan feltételt, miszerint a munkáltatóval szerződéses viszonyban álló ügyfelekkel a munkavállaló a munkaviszonyának megszűnése után nem köthet egyező tartalmú szerződést adott időszakon belül. Például egy volt könyvelő ilyen módon „nem vihet el” ügyfelet, csak a szerződésben meghatározott szankciók figyelembevételével. Ha lehet ilyen kitételt belefoglalni a munkaszerződésbe, mi az a törvény által megengedett maximum szankció, amit még lehet érvényesíteni?” – kérdezte olvasónk.

Szakértőnk válaszában előrebocsátotta, hogy a kérdésben a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó szabályok az irányadók, elöljáróban azonban a titoktartási kötelezettség felől közelítette meg a kérdést, elhatárolva a két fogalmat.

A munkavállalót a munkaviszony megszűnését követően is terheli a titoktartási kötelezettség külön megállapodás és ellentételezés hiányában is. A későbbi jogviták elkerülése érdekében érdemes ügyelni arra, hogy a munkáltató a védendő adatok körét kellően precízen megfogalmazza. Tájékoztassa tehát arról a munkavállalót, hogy mit tekint lényeges üzleti titoknak, a munkavállaló milyen típusú információkat köteles titokként kezelni, és megóvni attól, hogy azok harmadik személy tudomására jussanak.

Arra az esetre, ha a munkavállaló ezen kötelezettségét megsérti, a munka törvénykönyve (Mt.) vonatkozó szabályai szerint kötelezhető az okozott kár megtérítésére. Ennek érvényesítéséhez tehát külön megállapodásra nincs szükség.

Ugyanakkor a titoktartási kötelezettség megsértése esetén a munkáltató kötbérigényét is érvényesítheti: ehhez azonban már külön írásbeli megállapodás szükséges. A kötbér összegét a munkavállaló meghatározott havi munkabérében érdemes megjelölni (munkabér, felelősség függvényében). Maximális összeghatárt a törvény nem tartalmaz, ugyanakkor a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. A kötbér megfizetése nem mentesíti a munkavállalót az annak összegét meghaladó kár megtérítése alól.

Amennyiben a munkáltatónak nemcsak az célja, hogy a kérdésben példaként említett könyvelő munkavállaló ne csábítsa át a potenciális új munkáltatójához vagy a saját vállalkozásához a partnert/ügyfelet a megszerzett adatok birtokában, hanem – ahogyan a kérdés első részében is írta olvasónk –maga se létesítsen semmiféle jogviszonyt a munkáltató ügyfeleivel, a verseny tilalmazására, korlátozására kifejezetten erre irányuló megállapodást kell kötni. Ebben meg lehet határozni például, hogy a munkavállaló nem helyezkedhet el a munkáltató versenytársainál, nem alapíthat konkurens vállalkozást, vagy olyan vállalkozásban személyesen nem működhet közre.

Az Mt. vonatkozó 228. paragrafusa szerint ugyanis a felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.

Ebben a megállapodásban szabályozni kell a versenytilalom időtartamát, a munkavállalónak fizetendő ellenértéket, valamint pontosan célszerű meghatározni a tiltott tevékenységi kör terjedelmét (azaz kire, mikor, hol, mennyiért vonatkozik a tilalom). Versenytilalmi megállapodás a munkaviszony fennállása alatt bármikor köthető, lehet a munkaszerződés része és a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg is létrejöhet.

Lényeges, hogy a kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban a képzettségére és a gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

Az Mt. a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztető magatartásokat nem nevesíti. A megállapodás akkor jogszerű, ha az a munkáltatónál megszerzett információk védelmét, a gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését célozza. A meghatározott tevékenységi körnek olyan tágnak kell lennie, hogy az a munkáltató érdekeit még védje, annyira tág azonban nem lehet, hogy a munkavállaló megélhetését, a szabad piaci versenyt méltánytalanul és túlzottan korlátozza. Célszerű meghatározni a megállapodásban a pontos tevékenységi kört, szakterületet, és azt is, hogy pontosan mely földrajzi helyekre vonatkozik.

Ha a munkáltató nem fizeti meg az ellenértéket, úgy a munkavállalót sem terheli az elhelyezkedési korlátozás. A munkáltató az ellenértéket a munkaviszony megszüntetését követően, illetve annak fennállása alatt is megfizetheti. Mivel ez utóbbi előre nem látható, a folyósított ellenérték mértéke pontosan nem határozható meg. Ezért előfordulhat, hogy a munkáltató a törvényi minimumnál kevesebbet fizet. Ilyenkor a munkavállaló igényelheti a további ellenérték megtérítését az arányosság elvére figyelemmel.

A versenytilalmi megállapodás nem szerződésszerű teljesítése vagy nem teljesítése esetén a felek a kifizetett összeg visszafizetésében, illetve kötbér fizetésében is megállapodhatnak. A kötbért írásban kell kikötni, és önmagában a szerződésszegés ténye alapján érvényesíthető, nem szükséges hozzá a kár bekövetkezte (mérték tekintetében a fent írtak az irányadók). Mindemellett, ha a munkavállaló megszegi a versenytilalmi megállapodásban foglaltakat, a kötbért meghaladó kár megtérítésére is kötelezhető.