Nyakunkon a húsvét, így érdemes áttekinteni, hogy milyen munka- és pihenőidő, valamint bérezési szabályok alkalmazandók az érintett napokon. Nézzük, hogyan kell értelmezni a munka törvénykönyve idevágó rendelkezéseit!
2023 azon ritka évek egyike, amelyben nincs munkanap-áthelyezés. Ez jó hír abból a szempontból is, hogy egyetlen szombaton sem kell dolgozni. Lesz viszont az ünnepnapokból adódóan kétszer négynapos (húsvétkor és karácsonykor) és négyszer háromnapos (május 1., pünkösd, október 23. és újév napja) hosszú hétvégénk.
Két újabb munkaszüneti napról döntött szerdán a román képviselőház, így január 6-át és 7-ét is munkaszüneti nappá nyilvánítják.
Ezrek tüntettek vasárnap a dán fővárosban, Koppenhágában egy törvénytervezet ellen, amellyel a kormány eltörölne egy munkaszüneti napot a megnövekedett védelmi kiadások fedezésére.
Közeledik az ünnepi időszak, ezért ismét érdemes áttekinteni, hogy mely munkavállalók, milyen feltételekkel végezhetnek ilyenkor munkát. Összefoglaltuk a lényeges tudnivalókat.
A nyár az egyszerűsített foglalkoztatás fő szezonja. Tapasztalataink szerint sokan nincsenek tisztában az ehhez kapcsolódó bérpótlékfizetési rendelkezésekkel.
Munkaidőkeretben elszámolt dolgozó 18-án este 22 órakor kezdte a munkát, és 19-én 4 órakor fejezte be. Be volt osztva 19-én estétől is, de szabadságot akar kivenni. Kiadható-e neki 19-ére a szabadság? Olvasónk kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Az idén még több munkaszüneti napra számíthatunk, ezért érdemes áttekinteni a munkaszüneti napra irányadó fontosabb munkajogi szabályokat. Az alábbiakban a munka- és pihenőidővel, illetve a bérezéssel kapcsolatos szempontokat ismertetjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték