Tisztelt Szakértő! Távolléti díj számításában kérném a segítségét. Van egy munkavállaló, havi bruttó bére 200 000 Ft. Márciusban 20 munkanap és két munkaszüneti nap van. A kérdés az, hogy 20 nappal kell osztani a havi bérét, így 10 000 Ft/nap jönne ki, avagy a 22 nappal, természetesen így csak 9091 Ft/nap a távolléti díj összege. Köszönettel várom válaszát.
A vásárcsarnokban munkaviszonyban álló dolgozó végezhet-e munkát nagypénteken? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szakértőnk, dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Újabb munkaszüneti nap közeledik, mely kapcsán a vállalkozások különböző problémákkal szembesülhetnek. Érdemes áttekinteni, hogy kik végezhetnek munkát ezen a napon. Azt sem árt tudni, hogy munkavégzés esetén milyen bért, illetve bérpótlékokat kell fizetni, ráadásul bizonyos esetekben munkavégzés hiányában is fennáll bérfizetési kötelezettség. Ezeket a területeket mutatjuk be írásunkban.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk dohányboltot üzemeltet. 2018. április 1-jén (húsvét vasárnap) nyitva tart, viszont csak alap munkabért szeretne fizetni az aznap munkát végző dolgozójának, mivel sem a közlönyben, sem a törvényben nem találja munkaszüneti napként ezt a napot. Véleményünk szerint erre a napra ünnepnapi pótlékot is kellene fizetni. Kérem véleményünk megerősítését. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét: a munkavállalók munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak és ha munkaszüneti napon végeznek munkát úgy, hogy az a következő munkanapon fejeződik be, akkor hány órára jár a munkaszünetre járó pótlék? Konkrétan például január 01-jén 18-06 óráig van beosztva, akkor a munkaszüneti napra járó pótlék 18-06-ig, 8 órára jár, vagy csak 18-24 óráig, 4 órára jár? Köszönettel.
Az új év számos új lehetőséget rejt a vállalkozások számára, hiszen több munkajogi kérdést (munkaidő-beosztás, szabadságolás, bérezés stb.) újra lehet tervezni. Ezen lehetőségek közé tartozik az is, hogy bizonyos mulasztásainkat még időben korrigálhatjuk. Ezek közül foglaltuk össze az alábbiakban a legfontosabbakat.
Az alábbi bérszámfejtésben kérem segítségüket: 2017. 10. hó bérszámfejtés: Havi díjas munkavállaló bruttó bére: 300 000 Ft A munkavállaló táppénzen van 10. 22-ig, 10. hó 23-án keresőképes. Munkaszüneti nap 10. 23. Ledolgozott napok:10.24-10.31. Konkrétan a kérdés az, hogy 10. hó 23-ra mennyi bért kap a dolgozó, illetve kap-e egyáltalán? Köszönöm segítő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Cégünk üzemelteti a városi strandot. Nyáron nyitvatartási időn kívül, illetve szezonon kívül pedig az őrzéséről gondoskodik. Tehát a munkavállalóink vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben beoszthatók munkára. Kérdésem: ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, munkát végző órabéres dolgozóinkat a következő bérelemek közül melyek illetik meg: távolléti díj - a munkaszüneti nap miatt + 8 órai munkáért a bér + 100% munkaszüneti pótlék? Vagyis háromszoros juttatás? Ha túlmunkát végeznek akkor még +100% túlmunka pótlék (négyszeres juttatás)? Válaszukat előre is köszönöm! Koppányiné
A munkaszüneti napon is működő munkáltatónál foglalkoztatható-e ünnepnapon az, aki egyébként hétfőtől péntekig dolgozik és munkaköre titkárnő? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy munkáltató tevékenysége folytán munkaszüneti napon is működik, illetve tevékenysége egy adott ünnephez közvetlenül kapcsolódik. Az olyan munkavállalója, aki egyébként hétfőtől péntekig dolgozik, munkaköre titkárnő, dolgoztatható-e az adott ünnepnapon, és ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Úgy olvasom, hogy rendkívüli munkavégzés csak olyan munkavállalónak rendelhető el, aki e napon egyébként is munkavégzésre kötelezhető. Jelen esetben olyan munkavállalóról van szó, akinek a foglalkoztatása a munkaköre alapján nem megengedett a munkaszüneti napokon, de a jelen kérdésben felmerült ünnep a munkáltatónak a tevékenységével közvetlenül kapcsolódik. Válaszát köszönöm
A kormányzat, a szakszervezetek és a munkaadók is sikeresnek ítélték a hatéves bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma monitoring bizottságának első őszi ülésén csütörtökön. A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról azonban parázs vita alakult ki.
Közeledik október 23-a, amely nemzeti ünnep. Ez az ünnepnap ráadásul általános munkarend szerinti munkanapra esik azaz, hétfőre. Ennek pedig a munka díjazásával összefüggésben jelentősége van. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb munkajogi tudnivalókat, melyeknek nem ismerete gyakran jogvita forrása.
„Legyen Karácsony!” indoklással terjesztett a parlament elé törvényjavaslatot egyes törvényeknek a december 24-e munkaszüneti nappá történő nyilvánításával összefüggő módosításáról Szabó Tímea független képviselő.
A lakosság számára fontos, hogy december 24-ét is minél előbb munkaszüneti nappá nyilvánítsák, hiszen így szenteste napján a munkavállalók többségének nem kellene dolgozni, illetve ezt a napot nem is kellene más időpontban, például szombaton ledolgozni – derül ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) több mint ezer ember megkérdezésén alapuló online, nem reprezentatív felméréséből.
Tisztelt Szakértő! Informatikai átállás miatt cégünk december 31-re és január 01-re túlmunkavégzést szeretne elrendelni. Természetesen a túlmunkáért járó munkabért elszámoljuk a munkavállalók részére. Kollégáink 5/2 munkarendben dolgoznak.Gazdasági érdekre hivatkozva a fent megjelölt időpontra túlmunkát lehet-e elrendelni? Sajnos a zárások és az állományok egyeztetése miatt csak ezeken a napokon lehetséges a munkavégzés. Köszönettel.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték