Havibéres munkavállaló heti munkaideje 40 óra. Ha az ünnepnap hétköznapra napra esik, 16 óra (hétközi, hétvégi) túlóra elrendelhető számára? A heti munkaidő nem haladja meg a 48 órát, a napi pedig a 12 órát, és ebbe a rendkívüli munkaidő tartamát is be kell számítani. Olyan munkahéten azonban, amikor csak 4 munkanap van, 1 pedig munkaszüneti nap, akkor hogyan alakul a heti munkaidőre vonatkozó korlátozás?
Tisztelt Szakértő! Adott egy iskola konyha, ahol a dolgozók vasárnap is és munkaszüneti napon is dolgoznak. Kérdésem az lenne, hogy az iskola konyha közétkeztetésnek minősül, jár-e a dolgozóknak vasárnapi pótlék, illetve munkaszüneti napi bérpótlék? Köszönöm szépen válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy benzinkút hétfőtől-szombatig van nyitva, a munkavállalók ezáltal nem a hagyományos 5+2-es munkarendben dolgoznak. November 1. munkaszüneti nap, így a másodika áthelyezett munkanap lesz, amit majd november 10-én kell ledolgozni, de jól tudom, hogy csak abban az esetben van áthelyezett munkanap, ha a munkavállalók hétfőtől-péntekig rendes munkaidőben dolgoznak, tehát a munkavállalót be lehet osztani 2-ára és 10-ére is dolgozni vagy akár ezekre a napokra szabadság is adható? Válaszát előre is köszönöm.
Kollégám kínai szakmai kiállításon vesz részt szervezett út keretében, látogatóként. A kinntartózkodás időtartama egy hét, melyben van négy munkaszüneti nap is. Kell-e erre az időtartamra munkabért fizetni? A hétvégi kinntartózkodásra jár valamilyen juttatás a dolgozónak? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kollégám kínai szakmai kiállításon vesz részt egy szervezett út keretében látogatóként. A kinn tartózkodás időtartama 1 hét, melyben van 4 munkaszüneti nap is. Hogyan kell ezt az utat elszámolni? Konkrétan a hétvégi kinntartózkodásra jár valamilyen juttatás a dolgozónak? (Kell-e erre az időtartamra munkabért fizetni?)
A 2019. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 6/2018. PM rendelet szerint az ünnepek környékén több napon át nem kell majd dolgozni.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk 2018. 08. 26-ai dátummal kilép cégünktől. A munkavállaló 25 év alatti, pályakezdő, részmunkaidőben dolgozik, napi 4,8 órát, azaz heti 24 órát. Az augusztusi hónapban, tehát ledolgozott 16 napot, é kivett 1 nap szabadságot, illetve 4 nap szabadságmegváltása van, amit természetesen kifizetünk neki. Összesen 21 napot bérszámfejt a program, miközben – véleményem szerint – a fizetett ünnepnap (2018. 08. 20.) nincs feltüntetve, elvileg azért hívják fizetett ünnepnapnak, mert kifizetésre kerül az a nap is, azaz összesen nem 22 napot kellett volna figyelembe venni a kifizetéskor? (16 ledolgozott plusz 1 kivett szabadság, 4 nap szabadságmegváltás, és még egy fizetett ünnepnap). Azonban a bérprogram nem veszi figyelembe. Ez miért lehet? Szabályozást erre nem igazán találtam, ezért is gondoltam gyorsabbnak, ha rögtön Önöknek írok. Köszönettel: Csilla
Az augusztus 20-ai munkaszüneti nap miatt változik a vonatok közlekedési rendje: augusztus 19-én az ünnepnapi, 20-án a vasárnapi, 21-én, kedden már a szokásos munkanapi menetrend szerint közlekednek a vonatok – közölte a MÁV csütörtökön az MTI-vel.
Vendéglátó üzletben az egyszerűsített foglalkoztatottnak a munkaszüneti napi munkavégzéséért 100 százalékos bérpótlék jár. Jól gondolom-e, hogy ha az ekkor foglalkoztatottnak a garantált bér jár, és csak a munkaszüneti napon végez (8 órás) munkát, akkor a kötelezően fizetendő, pótlékkal növelt bér egy része már az egyéni vállalkozónál nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Ha pedig ugyanez a dolgozó közvetlenül az ünnep előtt vagy után is dolgozik néhány (összesen 5) napot, akkor már az összes költség érvényesíthető? Ha jól gondolom az előzőeket, akkor ez igazságos a vállalkozással szemben?
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni turisztikai idénymunkával kapcsolatban. A nyári szezonra (Balaton-parti étterembe pincérként) szeretnénk munkavállalót alkalmazni turisztikai idénymunkásként. A 120 napot hogyan kell értelmezni? Naptári nap vagy munkanap? Egybefüggően, munkaszüneti nap nélkül is alkalmazható a turisztikai idénymunkás 120 napig? Van valamilyen napi munkaidőkorlát? Azt olvastam, hogy arányosan szabadság is jár a turisztikai igénymunkásnak. Ez is beleszámít a 120 napba?
Olvasva a 2018.01.04.-én megjelent írásukat a munkaidőkeretről (Munkaidőkeret: mit szabad a munkáltatónak, mit nem?) felmerült bennem néhány kérdés, mivel be szeretnénk vezetni a munkaidőkeret használatát egy vendéglátó ipari tevékenységet folytató kft.-nél. 1. A napi 12 órás beosztást lehet akkor is alkalmazni, ha nem készenléti jellegű munkakörről van szó, vagy nem a munkáltató közeli hozzátartozója a munkavállaló? Mt. 92. § 2. A heti 48 órát meg lehet-e haladni, illetve az egymást követő 5 napon napi 12 órára történő beosztás (heti 60 óra) szabályos-e a vendéglátóiparban? 3. A szabadság időtartamát hogyan kell figyelembe venni: ha például 2 napot hiányzott a munkavállaló és ezeken a napokon napi 12 órát dolgozott volna. Ez esetben 2 nap vagy 3 nap a szabadság időtartama (napi 8 órával kell-e számolni)? 4. Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetében ha a munkavállaló rendes beosztása például március15-ére esik, jogosult-e 100 százalék bérpótlékra? 5. Vasárnapi munkavégzés esetében (a vasárnap is nyitvatartó vendéglátóiparban, boltokban) is jár az 50 százalék bérpótlék akár alkalmazunk munkaidőkeretet, akár nem? Szakértői válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Több kérdés is felmerült bennem a beosztások kapcsán. Munkaidőkeretes dolgozóknál a munkáltató pihenőnapot és nem pihenőidőt alkalmaz. Valamint munkanapnak a naptári napot veszi. Ha a dolgozó vasárnap 22 órakor kezd és pénteken 06 órakor fejezi be a munkát, akkor neki a vasárnap és a péntek sem tekinthető pihenőnapnak, mert azon a naptári napon végzett munkát? A másik kérdésem, hogy ha a beosztások átnyúlnak a naptári napon, és a következő nap munkaszüneti nap, akkor hogyan történik a beosztás? Ha este 22 órakor kezdene, akkor már ugye be sem hívhatom, mert nem lenne 4 óra hossza a beosztás. Ebben az esetben hogyan szoktak eljárni? A másnapi (munkaszüneti napon) 22 órakor kezdők nem jöhetnek csak 0 órától dolgozni? Hogyan alkalmazzák ezeket a beosztásokat a gyakorlatban? Vagy érdemes áttérni a nem naptári napos elszámolásra, és akkor az előző nap 22 órakor kezdő teljes 8 órás beosztása ugye nem munkaszüneti napinak felel meg, így pótlék sem jár rá? Viszont vannak területek a cégnél, ahol ez nem gond, mert külföldre teljesítenek, így beoszthatók munkaszüneti napra és ott a dolgozók már megszokták a naptári nap szerinti elszámolást, így nem szeretnénk azon változtatni. A cég tevékenységenként is dönthet, hogy munkanapon naptári napot ért vagy csak cég szintű lehet a döntés? Köszönöm válaszát!
Gyesen lévő anyukát szeretnék alkalmazni egy kávézóban. A kávézó a hét minden napján nyitva van. A kérdésem, hogy szombat, vasárnap és munkaszüneti napokon dolgozhat-e a gyesen lévő alkalmazott? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kereskedelemmel foglalkozik, szombaton is nyitva tartunk. Munkavállalóink munkaideje heti 40 óra a vezető beosztása szerint. Felmerült, hogy a május elseje miatti munkanap-áthelyezést figyelmen kívül hagynánk. A szombatra beosztott dolgozók a szokásos nyitvatartás szerint, a ledolgozandó hétfői napon pedig szombati munkarenddel üzemeltetnénk. A jogszabályok szerint megtehetjük? A válasz mérvadó lenne a hasonló helyzetekre is. Válaszát várva tisztelettel Suhajdáné.
Tisztelt Szakértő! Ha egy cég alkalmi munkavállalót foglalkoztat –vendéglátás a tevékenysége –, akkor úgy értelmezem, hogy vasárnapi munka esetén nem jár neki bérpótlék, viszont a munkaszüneti napon való foglalkoztatás 100 százalékos bérpótlékot jelent számára? Amennyiben bérpótlékot számfejtünk neki, akkor a mentesített keretösszeget már emiatt túllépjük, ami szja-alapot eredményez? Köszönöm válaszát.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték