Az adójóváírás buktatói: amire a gyakorlatban érdemes figyelni

  • dr. H. Nagy Dániel, Partner, Adó- és Jogi Szolgáltatások, Forvis Mazars

2027-től visszatérhet az adójóváírás, amely a benyújtott törvényjavaslat szerint a minimálbér szja-terhét 15-ről 9 százalékra csökkentené, de a szabályoknak kevésbé kedvező hatásai is lehetnek.

Az adójóváírás 2011 végéig már része volt a magyar szja-rendszernek. A 2027-től tervezett konstrukció lényege, hogy

• a minimálbérig a bruttó bér 6 százaléka jár adójóváírásként, így az effektív személyijövedelemadó-terhelés 15 százalékról 9 százalékra csökken;

• a minimálbér feletti bérnél az adójóváírás fokozatosan csökken: a minimálbér után járó 6 százalékos jóváírást a minimálbér feletti bérrész 6 százalékával kell csökkenteni, így a minimálbér kétszeresénél a kedvezmény elfogy.

A minimálbér feletti bérnél tehát az adójóváírás képlete:

minimálbér × 6% − (bruttó bér − minimálbér) × 6%, vagyis: 6% × (2 × minimálbér − bruttó bér).

A parlamenti bizottsági módosító javaslat szerint az adójóváírás év közben nem automatikus: a munkáltató csak akkor veszi figyelembe, ha a munkavállaló adóelőleg-nyilatkozatban kéri. Ha nem nyilatkozik, a járó adójóváírás az éves szja-bevallásban érvényesíthető.

A főbb szabályokat már sokan ismerik, kevesebb szó esik viszont arról, kinek hozhat a jóváírás utólagos befizetést, és miért érhet kevesebbet a béremelés a középkeresetek sávjában. A 2027-es minimálbérről még tart az egyeztetés, ezért az alábbi példákban a jelenlegi, havi 322 800 forintos minimálbérrel számolunk.

adócsomag, adójóváírás, Forvis Mazars, 2027-es változások, buktató, bér, béremelés, minimálbér, bevallás, munkáltató, adójóváírás képlete,
Az adójóváírásról szóló nyilatkozat nem tehető folytatólagosan, így várhatóan évente meg kell újítani.
Forrás: Shutterstock

Adójóváírás év közben, meglepetés a bevallásban

Az év közbeni levonás és az éves elszámolás eltérő eredményre vezethet: év közben az egyes kifizetők – ha a munkavállaló kéri – az általuk kifizetett bér alapján számítják a jóváírást, az éves bevallásban viszont az összes bért együtt kell figyelembe venni.

A példa kedvéért vegyünk egy munkavállalót, aki főállásából bruttó 500 ezer forintot, mellékállásában bruttó 200 ezer forintot keres! Ha mindkét munkáltatónál kéri az adójóváírást, év közben a két munkáltató külön-külön számolja azt: a főállás után 8736 forint [6% × (2 × 322 800 − 500 000)], a mellékállás után 12 000 forint (200 000 × 6%), vagyis havonta összesen 20 736, egy év alatt 248 832 forint adójóváírást vesznek figyelembe.

Az összesített, havi bruttó 700 ezer forintos kereset azonban meghaladja a jelenlegi minimálbér kétszeresét, ezért éves szinten nem járna adójóváírás. Az év közben érvényesített 248 832 forintot így a 2027-es jövedelmekről szóló szja-bevallásban kell megfizetni, amellyel sokan várhatóan csak a NAV bevallási tervezetének ellenőrzésekor szembesülnek majd. Különbözet már akkor is keletkezik, ha az együttes bér a minimálbér és annak kétszerese közé esik: havi 250 és 150 ezer forintos fizetésnél például évi 111 168 forint.

Hasonló hatása lehet egy nagyobb év végi prémiumnak, 13. havi bérnek is, ha emiatt az adott havi bér a minimálbér kétszerese fölé kerül. Az Szja tv. ugyanakkor a javaslat értelmében előírja, hogy ha az éves adókülönbözet ezáltal mérsékelhető, a kifizető az adóelőleget a NAV-hoz bejelentett módszerrel állapítsa meg, így a többletjóváírás – például göngyölített számítással, magasabb adóelőleg levonásával – részben már év közben rendeződhet. Több munkáltató esetén azonban ez nem feltétlenül működik, hiszen az egyes munkáltatók nem ismerik a másik munkáltatótól származó jövedelmet; az éves adójóváírás számításakor viszont ezeket már együttesen kell figyelembe venni.

A javaslat 12 százalékos különbözeti bírságot ír elő, ha a munkavállaló adóelőleg-nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére jogalap nélkül kérte valamely kedvezmény – köztük az adójóváírás – érvényesítését, és az ebből eredő befizetési különbözet meghaladja az 50 ezer forintot. Mivel az adójóváírást nyilatkozattal kell kérni, a bírság a két munkahelyes esetben is felmerülhet, ha mindkét munkaviszony már a nyilatkozattételkor fennállt. A fenti példában ez a 248 832 forintos befizetésen felül mintegy 29 900 forint bírságot jelenthet.

Az utólagos befizetés kockázata elkerülhető, ha a munkavállaló nem kéri az évközi adójóváírást, ha pedig a feltételek év közben megváltoznak, a mellőzés kérésével mérsékelhető. Különösen fontos ez több munkáltató esetén, hiszen egyik sem látja a másiknál kapott bért: a fenti példában már az is évi 104 832 forint visszafizetést okozna, ha a munkavállaló csak a főállásában kérné a jóváírást. Egy munkáltatónál viszont a béremelés önmagában nem okoz év végi befizetést, amíg a havi bér a minimálbér kétszerese alatt marad.

Kevesebbet érhet a béremelés

Az adójóváírás másik, kevésbé látványos hatása a béremeléseket érinti. A minimálbér és annak kétszerese közötti sávban a béremelésből a jelenleginél kisebb összeg marad a munkavállalónál, mivel a magasabb bérrel párhuzamosan az adójóváírás összege is csökken. A jelenlegi minimálbérrel számolva ebben a havi 322 800 és 645 600 forint közötti sávban egy 10 ezer forintos bruttó béremelés ma 6650 forinttal növeli a nettó jövedelmet, az adójóváírás bevezetése után azonban csak 6050 forinttal, mivel a béremeléshez kapcsolódó 3350 forint szja- és járulékteher mellett az adójóváírás összege is 600 forinttal csökken. A munkáltatónak ugyanez a béremelés a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval együtt 11 300 forintba kerül.

A mediánbér körüli keresetek pont ebbe a sávba eshetnek, így a hatás a munkavállalók szélesebb körét érintheti. Mivel a jóváírás a bérhez kötődik, a bérnek nem minősülő juttatások nem csökkentik annak összegét, így ezek a javadalmazási csomagon belül relatíve vonzóbbá válhatnak. A pontos adókezelést azonban minden juttatásnál külön kell ellenőrizni.

Mire készüljenek a munkáltatók?

A munkáltatóknak érdemes időben felkészülniük, és felhívniuk a munkavállalók figyelmét az adójóváírás kevésbé nyilvánvaló hatásaira, köztük arra, hogy a feltételek változását – például új mellékállást – jelezniük kell. Az adójóváírásról szóló nyilatkozat nem tehető folytatólagosan, így várhatóan évente meg kell újítani. A bizottsági módosító javaslat szerint a havi adó- és járulékbevallásban a figyelembe vett adójóváírást is szerepeltetni kell, a jogosultsági hónapok feltüntetésével, ezért a bérszámfejtőknek és a bérprogramok fejlesztőinek is fel kell készülniük.

A kompenzációs struktúrák átalakítása is felmerülhet, ennek azonban adó- és munkajogi buktatói lehetnek, ezért bármilyen változtatás előtt célszerű adószakértővel és munkajogásszal egyeztetni.

A tartalom a Forvis Mazars megbízásából készült. A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfa

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Csed számítása

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Családi adókedvezmény

Lepsényi Mária

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink