adozona.hu
Az adójóváírás buktatói: amire a gyakorlatban érdemes figyelni
//adozona.hu/tamogatott_tartalom/Az_adojovairas_buktatoi_amire_a_gyakorlatba_ANNMQ8
Az adójóváírás buktatói: amire a gyakorlatban érdemes figyelni
2027-től visszatérhet az adójóváírás, amely a benyújtott törvényjavaslat szerint a minimálbér szja-terhét 15-ről 9 százalékra csökkentené, de a szabályoknak kevésbé kedvező hatásai is lehetnek.
Az adójóváírás 2011 végéig már része volt a magyar szja-rendszernek. A 2027-től tervezett konstrukció lényege, hogy
• a minimálbérig a bruttó bér 6 százaléka jár adójóváírásként, így az effektív személyijövedelemadó-terhelés 15 százalékról 9 százalékra csökken;
• a minimálbér feletti bérnél az adójóváírás fokozatosan csökken: a minimálbér után járó 6 százalékos jóváírást a minimálbér feletti bérrész 6 százalékával kell csökkenteni, így a minimálbér kétszeresénél a kedvezmény elfogy.
A minimálbér feletti bérnél tehát az adójóváírás képlete:
minimálbér × 6% − (bruttó bér − minimálbér) × 6%, vagyis: 6% × (2 × minimálbér − bruttó bér).
A parlamenti bizottsági módosító javaslat szerint az adójóváírás év közben nem automatikus: a munkáltató csak akkor veszi figyelembe, ha a munkavállaló adóelőleg-nyilatkozatban kéri. Ha nem nyilatkozik, a járó adójóváírás az éves szja-bevallásban érvényesíthető.
A főbb szabályokat már sokan ismerik, kevesebb szó esik viszont arról, kinek hozhat a jóváírás utólagos befizetést, és miért érhet kevesebbet a béremelés a középkeresetek sávjában. A 2027-es minimálbérről még tart az egyeztetés, ezért az alábbi példákban a jelenlegi, havi 322 800 forintos minimálbérrel számolunk.
Adójóváírás év közben, meglepetés a bevallásban
Az év közbeni levonás és az éves elszámolás eltérő eredményre vezethet: év közben az egyes kifizetők – ha a munkavállaló kéri – az általuk kifizetett bér alapján számítják a jóváírást, az éves bevallásban viszont az összes bért együtt kell figyelembe venni.
A példa kedvéért vegyünk egy munkavállalót, aki főállásából bruttó 500 ezer forintot, mellékállásában bruttó 200 ezer forintot keres! Ha mindkét munkáltatónál kéri az adójóváírást, év közben a két munkáltató külön-külön számolja azt: a főállás után 8736 forint [6% × (2 × 322 800 − 500 000)], a mellékállás után 12 000 forint (200 000 × 6%), vagyis havonta összesen 20 736, egy év alatt 248 832 forint adójóváírást vesznek figyelembe.
Az összesített, havi bruttó 700 ezer forintos kereset azonban meghaladja a jelenlegi minimálbér kétszeresét, ezért éves szinten nem járna adójóváírás. Az év közben érvényesített 248 832 forintot így a 2027-es jövedelmekről szóló szja-bevallásban kell megfizetni, amellyel sokan várhatóan csak a NAV bevallási tervezetének ellenőrzésekor szembesülnek majd. Különbözet már akkor is keletkezik, ha az együttes bér a minimálbér és annak kétszerese közé esik: havi 250 és 150 ezer forintos fizetésnél például évi 111 168 forint.
Hasonló hatása lehet egy nagyobb év végi prémiumnak, 13. havi bérnek is, ha emiatt az adott havi bér a minimálbér kétszerese fölé kerül. Az Szja tv. ugyanakkor a javaslat értelmében előírja, hogy ha az éves adókülönbözet ezáltal mérsékelhető, a kifizető az adóelőleget a NAV-hoz bejelentett módszerrel állapítsa meg, így a többletjóváírás – például göngyölített számítással, magasabb adóelőleg levonásával – részben már év közben rendeződhet. Több munkáltató esetén azonban ez nem feltétlenül működik, hiszen az egyes munkáltatók nem ismerik a másik munkáltatótól származó jövedelmet; az éves adójóváírás számításakor viszont ezeket már együttesen kell figyelembe venni.
A javaslat 12 százalékos különbözeti bírságot ír elő, ha a munkavállaló adóelőleg-nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére jogalap nélkül kérte valamely kedvezmény – köztük az adójóváírás – érvényesítését, és az ebből eredő befizetési különbözet meghaladja az 50 ezer forintot. Mivel az adójóváírást nyilatkozattal kell kérni, a bírság a két munkahelyes esetben is felmerülhet, ha mindkét munkaviszony már a nyilatkozattételkor fennállt. A fenti példában ez a 248 832 forintos befizetésen felül mintegy 29 900 forint bírságot jelenthet.
Az utólagos befizetés kockázata elkerülhető, ha a munkavállaló nem kéri az évközi adójóváírást, ha pedig a feltételek év közben megváltoznak, a mellőzés kérésével mérsékelhető. Különösen fontos ez több munkáltató esetén, hiszen egyik sem látja a másiknál kapott bért: a fenti példában már az is évi 104 832 forint visszafizetést okozna, ha a munkavállaló csak a főállásában kérné a jóváírást. Egy munkáltatónál viszont a béremelés önmagában nem okoz év végi befizetést, amíg a havi bér a minimálbér kétszerese alatt marad.
Kevesebbet érhet a béremelés
Az adójóváírás másik, kevésbé látványos hatása a béremeléseket érinti. A minimálbér és annak kétszerese közötti sávban a béremelésből a jelenleginél kisebb összeg marad a munkavállalónál, mivel a magasabb bérrel párhuzamosan az adójóváírás összege is csökken. A jelenlegi minimálbérrel számolva ebben a havi 322 800 és 645 600 forint közötti sávban egy 10 ezer forintos bruttó béremelés ma 6650 forinttal növeli a nettó jövedelmet, az adójóváírás bevezetése után azonban csak 6050 forinttal, mivel a béremeléshez kapcsolódó 3350 forint szja- és járulékteher mellett az adójóváírás összege is 600 forinttal csökken. A munkáltatónak ugyanez a béremelés a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval együtt 11 300 forintba kerül.
A mediánbér körüli keresetek pont ebbe a sávba eshetnek, így a hatás a munkavállalók szélesebb körét érintheti. Mivel a jóváírás a bérhez kötődik, a bérnek nem minősülő juttatások nem csökkentik annak összegét, így ezek a javadalmazási csomagon belül relatíve vonzóbbá válhatnak. A pontos adókezelést azonban minden juttatásnál külön kell ellenőrizni.
Mire készüljenek a munkáltatók?
A munkáltatóknak érdemes időben felkészülniük, és felhívniuk a munkavállalók figyelmét az adójóváírás kevésbé nyilvánvaló hatásaira, köztük arra, hogy a feltételek változását – például új mellékállást – jelezniük kell. Az adójóváírásról szóló nyilatkozat nem tehető folytatólagosan, így várhatóan évente meg kell újítani. A bizottsági módosító javaslat szerint a havi adó- és járulékbevallásban a figyelembe vett adójóváírást is szerepeltetni kell, a jogosultsági hónapok feltüntetésével, ezért a bérszámfejtőknek és a bérprogramok fejlesztőinek is fel kell készülniük.
A kompenzációs struktúrák átalakítása is felmerülhet, ennek azonban adó- és munkajogi buktatói lehetnek, ezért bármilyen változtatás előtt célszerű adószakértővel és munkajogásszal egyeztetni.
A tartalom a Forvis Mazars megbízásából készült. A cikk létrehozásában az Adózóna.hu szakértői nem működtek közre.
Ez engem is érdekel
Hozzászólások (0)