A magyarországi vállalatok még mindig hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén a visegrádi országokkal összehasonlítva, további csökkentésre lenne szükség – hangsúlyozza az RSM tanácsadó cég.
Magyarország kitart amellett, hogy nem terjed ki a közúti szektorra – annak speciális jellege miatt – a magyar vállalkozásokat különösen hátrányosan érintő osztrák kiküldetési irányelv hatálya – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten, a Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélést követően, amelyen az osztrák bér- és szociális dömping szabályozás idei módosításáról is tárgyaltak.
Tisztelt Szakértő! Cégünk lehetségesnek tartja, hogy 24/48 órában portásokat foglalkoztasson. Mivel még nem volt ilyen munkakörünk, ezért kérném a segítségét az alábbiakkal kapcsolatban. A munkaszerződésbe bele kell foglalni, hogy készenléti jellegű munkakör, aminek a munkaideje 24/48 óra lenne. Ebben az esetben érvényes a minimálbér alkalmazása, vagy mivel többre jön ki, mint a 8 órás munkarend, így a havibért is emelni kellene? A 24 órás munka alatt jár este 18 órától reggel 6 óráig a 30%-os műszakpótlék, valamint ünnepnapon a 100% pótlék? A szabadságnapok nyilvántartása napokban történik, és azokra a napokra kell kiadni a szabadságot, amikor a dolgozó be lenne osztva munkavégzésre? Kérem szíves megerősítését.
Tisztelt Szakértő! Nem szakképzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatott órabéres alkalmazott bére 748 Ft/óra. Február hónapban nem érte el a bruttó bére a minimálbért, a 127 500 forintot. Kell neki bérkiegészítést adni? Milyen szabályok vonatkoznak erre az esetre? Köszönöm válaszát!
A minimálbér, illetve a garantált bérminimum több lépcsőben történő, eltérő mértékű emelését követően a kétféle minimális díjazás közötti olló szétnyílt. Ennek következtében nem csak az a kérdés került a figyelem középpontjába, hogy mely feltételek jogosítanak garantált bérminimumra, hanem az is, hogy mely esetekben mentesülhet a munkáltató a minimális díjazás megfizetése alól. Az alábbiakban sorra vesszük a kivételeket.
Azt mondják, a bűvész sosem árulja el a titkát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban bebizonyosodott, soha ne gondold, hogy soha! A kutató cég kérdésére ugyanis csaknem ezer cég nyilatkozott arról, hogyan kerüli el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést.
Fuvarozó kft. úgy oldaná meg a külföldi országokban (osztrák, német, francia) kötelező, rájuk vonatkozó minimálbért, hogy a jelenlegi munkavállalóknak adna 5-5 százalékos részesedést. Zárná a munkaviszonyukat és mint résztulajdonosok társas vállalkozóvá válnának, a rájuk vonatkozó szabályok alapján vallaná be és fizetné a járulékokat. Elfogadható-e ez a megoldás? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.
A visegrádi országok fuvarozói érdekképviseleti szervezetei közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben arra kérik az Európai Bizottságot, hogy minden tagállamra egységes szabályozást, irányelveket fogadjon el a piacon, mert véleményük szerint a jelenlegi helyzet versenykorlátozó és ellehetetleníti az európai ellátási láncot – jelentette be Wáberer György, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke, miniszterelnöki megbízott budapesti sajtótájékoztatóján.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, hogy a Mt. 153. § (5) bekezdése alapján 2017-ben mekkora béremelést kellene végrehajtani. A munkavállalók minimum 20 ezer forinttal több alapbérrel rendelkeznek a minimálbérnél. Társaságunk pályázni szeretne, amelyben kitétel, hogy a vállalkozás a 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján a munkavállalók bére nettó értékének megőrzéséhez szükséges mértékű béremelési kötelezettségének eleget tegyen. Amennyiben nem elegendő az év elején végrehajtott béremelés, utólag lehet-e emelni munkabért, hogy a pályázattól ne essünk el? Várom szíves tájékoztatását!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nemzetközi árufuvarozással foglalkozik. Segítségét szeretnénk kérni abban, hogy a tehergépjármű-vezető munkakörben dolgozó munkavállalóinknál a munkavégzés feltétele a C+E kategóriájú gépjárművezetői engedély, a gépjárművezetői képesítési igazolvány (GKI kártya), illetve a veszélyes áru szállítására jogosító okmány (ADR) megléte. Ezen feltételek indokolják-e a garantált bérminimum alkalmazását ezen dolgozóink bérének megállapításánál? Ha a kérdésre a válaszuk nem, akkor további kérdésként merül fel, hogy ha néhány gépkocsivezetőnk rendelkezik gépjárművezető-karbantartó szakmunkás bizonyítvánnyal, nekik meg kell adnunk a garantált bérminimumot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó kft. szállít Németországba, Csehországba. Deviza alszámlát nyitott, amelyet bizonyos összeggel feltölt. A devizaszámla bankkártyája a sofőrnél van. A számlához tartozó bankkártyával fizeti a sofőr a külföldi szállást, üzemanyagot, étkezést a külföldi tartózkodása alatt. Hogyan számolható el az étkezés, a szállás költsége a kft.-ben? Ha készpénzt ad a kft. a sofőrnek, szintén külföldi fuvar esetén az esetleges költségek fedezésére, és azzal elszámol a sofőr a számlák alapján, amely a kft. nevére szól, hogyan kezelendő az a kft. részéről a számfejtésben, illetve a könyvelésben? Német minimálbért kell-e számfejteni a sofőr kint tartózkodása idejére? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Intézményünk a 2017.04.01-től hatályos 1993. évi III. törvény alapján fejlesztő foglalkoztatást végez. A fejlesztő foglalkoztatás a törvény 99/C § (1) bekezdés b) pont alapján fejlesztési jogviszonyban történik. A fejlesztési foglalkoztatás díja a 2017.04.01-től hatályos szja-törvény 1. sz. melléklet 4.10 alapján adómentes juttatás. Kérdésem, hogy amennyiben a fejlesztési foglalkoztatási díj havi összege 1. meghaladja a minimálbér 30%-át, illetve ha 2. nem haladja meg a minimálbér 30%-át, milyen járuléklevonási (fizetési) kötelezettségünk keletkezik? Kell-e egészségbiztosítási, munkaerőpiaci járulékot, nyugdíjjárulékot levonni a díjazottaktól? Kell-e szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást fizetnünk? A fejlesztési foglalkoztatásban résztvevők után lehet-e igénybe venni szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Köszönöm!
Tisztelt Szakétő! Egy határmenti kft. kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul az is, hogy az osztrák vevő kéri a kiszállítást. Ebben az esetben a kft. tulajdonában álló tehergépjárművel az ügyvezető kiszállítja az árut. Kis családi vállalkozásról van szó, az ügyvezető látja el az értékesítési és a kiszállítási feladatokat is. Munkaviszonyban van a kft.-nél. Kérdésünk az, hogy rá is vonatkozik az új rendelkezés, az osztrák pénzügyminisztériumhoz őt is be kell jelenteni? Vagy elláthatja ezt 0 forintos megbízási jogviszonyban is, mint tulajdonos? Ekkor is érvényes rá az osztrák minimálbérre vonatkozó kötelezettség? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő, a kérdésem az lenne, hogy ha egy magyar cég munkavállaló 183 napon túl dolgozik kiküldetésben Németországban, akkor ha jól tudjuk, hogy az szja-t és az egészségbiztosítást fizeti otthon, minden egyebet a célországban. Kérdésem az lenne, hogy ezeket az adókat a bejelentett magyar alapbérre, ami jelen esetben a minimálbér, kell megfizetni, vagy a kiküldetésre eső bérre is? Válaszát köszönöm!
Leginkább a könnyűiparnak okoz nehézséget a kötelező minimálbér-emelés, a szektorban dolgozók 37 százaléka minimálbéren foglalkoztatott, de az élelmiszeripart, a kereskedelmet és az építőipart is átlag felett sújtja (a létszám 27-28 százalékának kell emelni a bérét) – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felméréséből.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték