A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) levélben kérte a miniszterelnököt, hogy képviselje ügyüket a visegrádi négyek és Franciaország szeptemberi tárgyalásain, és vegye figyelembe a fuvarozók tiltakozását a számukra hátrányos szabályok ellen.
Májusban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál az áprilisi 14,6 százalékos és a márciusi 12,8 százalékos növekedés után. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, valamint az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – közölte a KSH.
A minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, ugyanis az úgynevezett adóoptimalizálók körében – akik vállalkozóként minimálbérre jelentették be magukat – 2 százalékkal, a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalóknál 8,5 százalékkal, míg a szakmunkás garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál 9 százalékkal emelkedtek átlagosan a nettó bérek 2016 decembere és 2017 májusa között – derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet MTI-hez eljuttatott májusi lakossági felméréséből.
2017. áprilisban a bruttó átlagkereset 303 000 forint volt, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.
Feltételezhető, hogy az év első negyedében megugró részmunkaidős foglalkoztatottak között vannak olyanok is, akiket csak "papíron", a minimálbér emelése miatt soroltak át – írja a hétfői Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzésére hivatkozva.
Megbízási jogviszonyból származó díj közterheiről feltett olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Közeleg a nyár, a vendéglátás főszezonja, ideje ezért áttekinteni, milyen szakképesítéssel rendelkező személyeket alkalmazhatunk ezen a területen, melyek a vonatkozó jogszabályok. Az a kérdés sem elhanyagolható, hogy a kötelező minimális díjazás mely szintje alkalmazandó ilyenkor.
2017.05.30. Hivatkozott írás címe és URL-je: “Nincs 40 év szolgálati idő. Jogosult lehet...?” http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Jogosult_lehete_a_nok_kedvezmenyes_nyugdija_PI2A7A#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed Tisztelt Szakértő, kérdésem írásának utolsó mondatával kapcsolatos: “Igaz a járulékalap alacsony volta a nyugellátás összegében köszönhet vissza, bár ennek „kivédésére” is van néhány jogszerű lehetőség….” Milyen jogszerű lehetőségeim vannak abban az esetben, amikor minimálbér után 15 éven át fizetett járulékaim jelentős mértékben lerontják a korábbi magas jövedelmeim átlagát, miközben a minimálbér utáni járulékok fizetésére egyébként nem voltam kötelezett, azokat önállóan, megállapodás alapján fizettem. A megállapodást szolgálati idő szerzése érdekében kötöttem, nem lévén tisztában annak az átlagkeresetre, illetve ezen keresztül a várható nyugdíjam mértékére gyakorolt negatív hatásával. Bár a megállapodás alapján 15 éven át fizetett járulékok után 42 év elismert szolgálati időre számíthatok, mégis az önként vállalt befizetéseimmel együtt is várhatóan jelentős mértékben kisebb nyugdíjam lesz, mintha egyáltalán nem fizettem volna semmit, és csak a megállapodás előtti 27 év szolgálati időre számított alkalmazotti jövedelmeim után kellene megállapítani a nyugdíjat. Öregségi nyugdíjra egy év múlva leszek jogosult. Milyen lehetőségeim vannak “kárenyhítésre”? Üdvözlettel, Krajlik József 06-30-2802328
A magyarországi vállalatok még mindig hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztatásra rakodó adó- és járulékterhek terén a visegrádi országokkal összehasonlítva, további csökkentésre lenne szükség – hangsúlyozza az RSM tanácsadó cég.
Magyarország kitart amellett, hogy nem terjed ki a közúti szektorra – annak speciális jellege miatt – a magyar vállalkozásokat különösen hátrányosan érintő osztrák kiküldetési irányelv hatálya – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten, a Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszterrel folytatott megbeszélést követően, amelyen az osztrák bér- és szociális dömping szabályozás idei módosításáról is tárgyaltak.
Tisztelt Szakértő! Cégünk lehetségesnek tartja, hogy 24/48 órában portásokat foglalkoztasson. Mivel még nem volt ilyen munkakörünk, ezért kérném a segítségét az alábbiakkal kapcsolatban. A munkaszerződésbe bele kell foglalni, hogy készenléti jellegű munkakör, aminek a munkaideje 24/48 óra lenne. Ebben az esetben érvényes a minimálbér alkalmazása, vagy mivel többre jön ki, mint a 8 órás munkarend, így a havibért is emelni kellene? A 24 órás munka alatt jár este 18 órától reggel 6 óráig a 30%-os műszakpótlék, valamint ünnepnapon a 100% pótlék? A szabadságnapok nyilvántartása napokban történik, és azokra a napokra kell kiadni a szabadságot, amikor a dolgozó be lenne osztva munkavégzésre? Kérem szíves megerősítését.
Tisztelt Szakértő! Nem szakképzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatott órabéres alkalmazott bére 748 Ft/óra. Február hónapban nem érte el a bruttó bére a minimálbért, a 127 500 forintot. Kell neki bérkiegészítést adni? Milyen szabályok vonatkoznak erre az esetre? Köszönöm válaszát!
A minimálbér, illetve a garantált bérminimum több lépcsőben történő, eltérő mértékű emelését követően a kétféle minimális díjazás közötti olló szétnyílt. Ennek következtében nem csak az a kérdés került a figyelem középpontjába, hogy mely feltételek jogosítanak garantált bérminimumra, hanem az is, hogy mely esetekben mentesülhet a munkáltató a minimális díjazás megfizetése alól. Az alábbiakban sorra vesszük a kivételeket.
Azt mondják, a bűvész sosem árulja el a titkát. A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felmérése során azonban bebizonyosodott, soha ne gondold, hogy soha! A kutató cég kérdésére ugyanis csaknem ezer cég nyilatkozott arról, hogyan kerüli el a minimálbér-emelés okozta költségnövekedést.
Fuvarozó kft. úgy oldaná meg a külföldi országokban (osztrák, német, francia) kötelező, rájuk vonatkozó minimálbért, hogy a jelenlegi munkavállalóknak adna 5-5 százalékos részesedést. Zárná a munkaviszonyukat és mint résztulajdonosok társas vállalkozóvá válnának, a rájuk vonatkozó szabályok alapján vallaná be és fizetné a járulékokat. Elfogadható-e ez a megoldás? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel