166 találat a(z) mérleg cimkére
Cégértékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségüket kérni. Van egy cégünk, ahol jelenleg két tulajdonos van, az egyiknek 97, a másiknak 3 százaléka van. A 97 százalékos tulajdonnal rendelkező meg szeretné venni a másik tulajdonos 3 százalékos részesedését. Ha a jegyzett tőke 3 százaléka feletti összegen akarják értékesíteni, akkor az eladónak mennyit kell adóznia? 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót? A könyvelést csak a 3 százalék értinti, ugye? Az eladás napjával kellene csinálni egy évközi mérleget, és az addigi nyereség osztalékát is ki kell fizetni a 3 százalékos tulajdonosnak? Ha ez az adásvétel megvolt, akkor a 100 százalékos tulajdonos az egész tulajdoni részét el akarja adni 2017.12.31-én. Itt célszerű a 3 milliós jegyzett tőkét értékesíteni, ugye? Az eladó és a vevő pedig egy másik szerződésben szeretne még x millió forintban megállapodni. Ezt az összeget az eladónak, mint magánszemélynek szintén 15 százalék szja-val és 22 százalék ehóval kell majd leadóznia, ugye? A két eladási procedúrát hogyan lehet végrehajtani, ha az eladási napon még nincs mérleg (ugye legkorábban, mire leadják a decemberi számlákat és mérleg lesz, január 31.) vagyis egy hónap a csúszás. Ezt hogyan lehet kivitelezni? Az is felmerült, hogy a 100 százalékos eladásnál (év végi) a tulajdoni részt tulajdonjog-fenntartással adná el a mostani tulajdonos, de a cég nyereségét átengedné a vevőnek. Akkor az új tulajdonos jogosult az egész osztalékot egyedül felvenni? Köszönjük szépen a válaszát!
Évközi áttérés kivára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nagyon szűkszavú a 1771-es útmutatója a kivára áttérés témájában, csak az IFRS-t választókra gondoltak. Évközi áttéréssel kapcsolatosan érdekel: 1. Az elmúlt évben kapott fejlesztési támogatást – mely PIE között szerepel – a kivára most áttérő vállalkozás. Az elszámolás folytatódhat a kiva tv. 28. § szerint (nem kötelező a megszűnés szabályait alkalmazni, ha az eredeti feltételek teljesülnek). Tehát logikusan A. változat: az értékcsökkenés számviteli elszámolásával párhuzamosan kell feloldani az elhatárolást most és a következő években is, a mérlegkészítéskor? Az értékcsökkenést úgysem vesszük figyelembe a Kiva megállapításakor. 2. A most benyújtandó 1771-es bevallás 01-02 lapján nincs PIE, ezért annak összege a kötelezettségben szerepeljen? B. változat lehetne, hogy most áttérés előtt a támogatott eszköz nettó értékét terv szerinti értékcsökkenésként elszámoljuk, elhatárolást megszüntetjük, s az eszköz a továbbiakban csak maradványértéken fog szerepelni a mérlegben. 3. Kivára áttéréskor kell-e évközi IPA-bevallást benyújtani? A választ előre is köszönöm.
Társasház, lakásszövetkezet számvitele: figyeljen a változásokra!
Cikk
2017-től új kormányrendelet szabályozza az egyéb szervezetek – köztük a lakásszövetkezetek és társasházak – beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét. Ismertetjük a legfontosabb jellemzőket és változásokat.
Kényszertörlés bevallása
Kérdés
A cégbíróság meghozta a végzést, elrendelte a kényszertörlést. Ilyenkor még milyen bevallásokat kell beadni, illetve mérleget kell-e még beadni, illetve a felosztandó vagyon után milyen adófizetés keletkezik, és azt a cég vagy a magánszemély vallja be év végén?
A társaságiadó-bevallásban nem lett beírva a tárgyévi elhatárolt veszteség összege
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 1629 társasági adóbevallásba nem lett beírva a tárgyévi elhatárolt veszteség összege. A mérleghez csatolt jegyzőkönyv a beszámoló elfogadásáról sem tartalmazza a veszteség elhatárolását. A következő évek fizetendő társasági adóját csökkenthetem-e ezek után a 2016. évi veszteséggel? Ha a 1629 bevallásban ki lenne töltve az elhatárolt veszteség összege, akkor hány évig lehetne azt felhasználni a jelen szabályozás szerint? Célszerű lett volna mérleghez csatolt jegyzőkönyvbe is beírni a veszteség-elhatárolás tényét?
Eredménytartalék kifizetése osztalékként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás végelszámol. Június 15-ei dátummal készítené a tevékenységét lezáró mérleget. A jegyzett tőkéjén kívül eredménytartalékban is van, melyet ki akar venni osztalékként. Úgy gondoljuk, hogy az eredménytartalékot megszüntetjük, és az összeget rövid lejáratú kötelezettségként írjuk elő. Helyesen gondoljuk-e? Köszönöm válaszukat.
978 millió euró volt a külkereskedelmi többlet márciusban
Cikk
2017. márciusban a kivitel volumene 16, a behozatalé 17 százalékkal nőtt, az aktívum 21 millió euróval növekedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva – jelentette a KSH.
Üzleti év fordulónapja eltérő üzleti év választásánál
Kérdés
Tisztelt Adózóna, Tisztelt Szakértő! A kérdésem egy naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaság fordulónapjával kapcsolatos. A társaság 02. 28-át választotta a mérleg fordulónapjának. Szökőév esetén is február 28-án lesz a fordulónapja, vagy február 29-én? Előre is köszönöm szíves segítségét
Elnyert pályázat kezelése bt. katára áttérésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Tao. alá tartozó bt. pályázaton támogatást nyert. A támogatás tárgyi eszközhöz kapcsolódó bevétele elhatárolásra került, az időarányosan esedékes részt az értékcsökkenésnek megfelelő összegben oldottuk fel. 2017.01.01-vel áttértünk a katára. Kérdés: el kell-e számolnia 2016. évi eredménykimutatásban bevételként a még fel nem oldott részt, illetve a kapcsolódó értékcsökkenést, vagy passzív időbeli elhatároláson maradhat a mérlegben? Köszönöm Mikro
Számviteli feladatok kivára áttéréskor
Cikk
A kivára történő áttéréskori számviteli feladatokra figyelmeztet a NAV.
Végelszámolás vagyon utáni adózás
Kérdés
Társaság végelszámolása esetén a végelszámolási mérlegben lehetnek-e a vagyontárgyak nyilvántartási (bekerülési) értéken, ha igen, a befektetett eszközök között lévő üzletrész vagyon felosztáskor nyilvántartási áron kerül a tulajdonos céghez. Kell-e a tulajdonosnak adózni, a vagyonfelosztásból nyilvántartási értéken átvett vagyon után és egy valamilyen módszerrel meghatározott piaci érték különbözete után.
Elfogadó nyilatkozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a mérleg elfogadó nyilatkozatot aláirhatja-e a társasági szerződésben feljogositott ügyvezető, vagy a tulajdonosoknak is alá kell írniuk? Köszönettel várom válaszukat
Kiválásos beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiválásos beolvadással kapcsolatosan kérném állásfoglalásukat. Egy társaságnak három belföldi magánszemély tulajdonosa van, egyenlő arányban. Legyen ez az A társaság, melynek főbb adatai: *összes eszköz : 1.000.000 ezer Ft jegyzett tőke : 3000 ezer Ft eredménytartalék : 350 000 ezer Ft lekötött tartalék : 27 000 ezer Ft adózott eredmény : 20 000 ezer Ft *saját tőke összesen : 400 000 ezer Ft *kötelezettség összesen : 600 000 ezer Ft Ennek a társaságnak van egy 100%-os részesedése C társaságban. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, melyet ezen részesedéssel fizetnek ki a tagok felé, így ezen időponttól a C társaság egyenlő arányú tagja lesznek. Az A társaságból 20 000 ezer Ft értékű (könyv szerinti értékű) ingatlant visznek ki B társaságba, amivel azonnal be is olvadnak C társaságba. Az ügylettel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. A kiválással létrejövő B társaság csak virtuálisan jön létre vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? Véleményünk szerint csak virtuálisan jön létre, de ha mégsem, akkor milyen teendői lesznek a NAV irányában? 2. A kiválásnál a kivitt eszköz az összes eszköz 2%-a. A kiválásnál nem tag válik meg a cégtől véglegesen klasszikus formában, hanem mindenki marad tag, de ugyanakkor ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti le, 1.000*0,02=20 ezer Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimum szabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik: (350 000+20 000 )*0,02=7400 eft értékben, viszont a lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből is visznek 20 000-(7400+60) =12 540 eft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet, vagy megállapodhatnak akár úgy is, hogy: 2.1. Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 20 000 eft értékű kötelezettséget? 2.2 Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 3*20=60 eft értékű jegyzett tőke mellett 20 000-60=19 940 eft értékű eredménytartalékot? Tehát kérdés, hogy a tagok az úgynevezett arányos elszámolástól eltérően is dönthetnek? 3. Jól gondoljuk-e, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell szerkeszteni? – A-nak mint amiből kiválnak, B-nek mint kiválónak és A-nak mint folyamatosan tovább működőnek, továbbá C-nek mint befogadónak és C-nek mint folyamatosan tovább működőnek? 4. A természetben kiadott részesedés véleményünk szerint sem a vagyonmérleg-tervezetben sem a végleges vagyonmérleg közbenső soraiban (különbözet, rendezés oszlopokban) nem fog szerepelni. Jól gondoljuk? 5. Ezen kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Mérlegsor összevezetése II.
Kérdés
Hivatkozva a "mérlegsor összevezetése" címen felvetett kérdésre, jól értelmezem, hogy ha 2015-re előírtak osztalékot, és 2016-ban (2015-ben már zárás után) az osztalékot nullának tekintve a kötelezettség csökken, az új adózott (2015-ös mérleg szerinti) eredmény és ezáltal a saját tőke összege nő? Ezt hogyan kell könyvelni? És mikor? Ha a tényleges 2015-ös főkönyvi kivonattal nyitok, hogyan tüntetem el a 47615-re könyvelt osztalékot?
Mérleg tételeinek a meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., amely 2015-ben még az Eva. tv. hatálya alá tartozott, bevételi nyilvántartást vezetett. 2016-ban - mivel megszüntette a bankszámlaszámát - a NAV megszüntette a bt. eva-adóalanyiságát. 2012 óta a bt. könyvelőt nem alkalmazott. 2005. 01. 01-jével tért át a bt. az eva hatálya alá. Rendelkezésemre áll a 2004. évi főkönyvi kivonat. Az 1-es számlaosztályban 555042, a 3-as számlaosztályban -148706, a 4-es számlaosztályban 406208 az egyenleg. Az 1-es számlaosztályon belül a befektetett eszközök 555042, egyéb berendezések 305349, beruházások 260791 egyenleggel szerepelnek. Kérdésem az, hogy mi alapján készítsem el a nyitómérleget? Köszönöm a válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
