Az energiaügyi miniszter visszavonta a nyomdákat csőddel fenyegető rendeletét Cikk
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer díjai visszaállnak a korábbi mértékre – írja a hvg.hu.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer díjai visszaállnak a korábbi mértékre – írja a hvg.hu.
Jelentős díjemelés érkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díjtételekben – olvasható a PwC Magyarország hírlevelében.
A 2025. július 17-ei Magyar Közlönyben megjelent 203/2025. kormányrendelet egyes, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel (EPR) összefüggő kormányrendeleteket módosít.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 465/2024. kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet módosítását is, amelyben az Energiaügyi Minisztérium figyelembe vette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatait, írja honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Jól értelmezem-e, hogy a nyilatkozattal történő átvállalásnál abban az esetben, ha a körforgásos termék 65%-a kimegy külföldre, de a maradék 35%-ot belföldön adom el, akkor azután sem kell megfizetni az EPR-díjat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
Tapasztalataink alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi (azaz EPR) kötelezettség meghatározása során a csomagolások mellett az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatban vetődik fel a legtöbb kérdés. Egy olvasói kérdés kapcsán elemezzük, hogy mi minősül nagy méretű, helyhez kötött elektromos, elektronikus berendezésnek.
Továbbra is számos kérdést vetnek fel a gazdálkodók körében a csomagolószereket és csomagolásokat terhelő környezetvédelmi termékdíjra, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) vonatkozó kötelezettségek. Cikkünkben összefoglaljuk a két jogszabály kapcsolatából adódó leggyakrabban felmerülő kérdéseket, s felhívjuk a figyelmet a termékdíjbevallás változására.
Szolgáltatásnyújtás akkor tartozik az áfatörvény hatálya alá, ha azt valamilyen vagyoni előny, vagyis ellenérték fejében nyújtják, azaz közvetlen kapcsolat áll fenn a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között.
Több olyan változtatás is megjelent a tavalyi év végén a Magyar Közlöny 2023. évi 194-es számában, amely a gazdálkodók kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeit érinti. Cikksorozatunk első részében a csomagolásokkal kapcsolatos változásokat elemeztük, ebben a részben pedig további fontos módosításokat veszünk sorra. A teljesség igénye nélkül próbáltuk azokat a változásokat összegyűjteni és értelmezni, amelyek széles gazdálkodói kört érintenek.
„Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó cég vagyunk” – írta előfizetőnk, így folytatva: „A lucerna járva szecskázását vállalkozó végzi el részünkre. A vállalkozó a számlájában szerepel járva szecskázási szolgáltatás. A vállalkozó leszámlázza a silótömlőt, illetve a silótöltési szolgáltatás is, mivel a silótöltési szolgáltatást is ő végzi részünkre. Keletkezik-e EPR-bevallási és -fizetési kötelezettségünk?” Kérdéseire Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
Közeleg január 22., amely a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) következő negyedéves adatszolgáltatási határideje. A Niveus Consulting Group összegyűjtötte a legfőbb tudnivalókat, gyakori hibákat és az azok megelőzéséhez szükséges tudnivalókat.
November 20-án az 508/2023. kormányrendelettel kihirdették a 2024. évi kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét, ami befolyásolja a járulék- és szocho-kötelezettségeket is. Az Országgyűlés november 21-én elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893 számú, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877 számú törvényjavaslatokat (a november 30-ai közlönyben hirdették ki a 2023. évi LXXXIII. és a 2023. évi LXXXIV. törvényt), míg a társas és egyéni vállalkozók kötelezettségeit 2025-től szigorító, már nyilvánosságra hozott csomag elfogadását elhalasztották.
Megkezdték munkájukat a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) működésében részt vevő felek konzultációs testületei – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)
Július 1-jén elindult a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az új EPR-szabályok célja, hogy az EPR-díj-köteles termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezeléssel kapcsolatosan a gyártókat, illetve első magyarországi forgalomba hozókat terhelje a felelősség és az ezzel járó költségek – írja a GrantThornton.
A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerről szóló 2023. szeptember 27-ei webináriumon számos kérdést kaptunk, melyek megválaszolására idő hiányában már nem volt lehetőség. Az elmaradt kérdéseket most témakörönként csoportosítva járjuk körül.
dr. Buzády Csongor, LL.M. (Berlin)
ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász
Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda, partner
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől