Az energiaügyi miniszter visszavonta a nyomdákat csőddel fenyegető rendeletét Cikk
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer díjai visszaállnak a korábbi mértékre – írja a hvg.hu.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer díjai visszaállnak a korábbi mértékre – írja a hvg.hu.
Jelentős díjemelés érkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díjtételekben – olvasható a PwC Magyarország hírlevelében.
A 2025. július 17-ei Magyar Közlönyben megjelent 203/2025. kormányrendelet egyes, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel (EPR) összefüggő kormányrendeleteket módosít.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 465/2024. kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) tartalmazza a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet módosítását is, amelyben az Energiaügyi Minisztérium figyelembe vette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatait, írja honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Jól értelmezem-e, hogy a nyilatkozattal történő átvállalásnál abban az esetben, ha a körforgásos termék 65%-a kimegy külföldre, de a maradék 35%-ot belföldön adom el, akkor azután sem kell megfizetni az EPR-díjat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
Tapasztalataink alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi (azaz EPR) kötelezettség meghatározása során a csomagolások mellett az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatban vetődik fel a legtöbb kérdés. Egy olvasói kérdés kapcsán elemezzük, hogy mi minősül nagy méretű, helyhez kötött elektromos, elektronikus berendezésnek.
Továbbra is számos kérdést vetnek fel a gazdálkodók körében a csomagolószereket és csomagolásokat terhelő környezetvédelmi termékdíjra, illetve a kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) vonatkozó kötelezettségek. Cikkünkben összefoglaljuk a két jogszabály kapcsolatából adódó leggyakrabban felmerülő kérdéseket, s felhívjuk a figyelmet a termékdíjbevallás változására.
Szolgáltatásnyújtás akkor tartozik az áfatörvény hatálya alá, ha azt valamilyen vagyoni előny, vagyis ellenérték fejében nyújtják, azaz közvetlen kapcsolat áll fenn a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között.
Több olyan változtatás is megjelent a tavalyi év végén a Magyar Közlöny 2023. évi 194-es számában, amely a gazdálkodók kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeit érinti. Cikksorozatunk első részében a csomagolásokkal kapcsolatos változásokat elemeztük, ebben a részben pedig további fontos módosításokat veszünk sorra. A teljesség igénye nélkül próbáltuk azokat a változásokat összegyűjteni és értelmezni, amelyek széles gazdálkodói kört érintenek.
„Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó cég vagyunk” – írta előfizetőnk, így folytatva: „A lucerna járva szecskázását vállalkozó végzi el részünkre. A vállalkozó a számlájában szerepel járva szecskázási szolgáltatás. A vállalkozó leszámlázza a silótömlőt, illetve a silótöltési szolgáltatás is, mivel a silótöltési szolgáltatást is ő végzi részünkre. Keletkezik-e EPR-bevallási és -fizetési kötelezettségünk?” Kérdéseire Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
Közeleg január 22., amely a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) következő negyedéves adatszolgáltatási határideje. A Niveus Consulting Group összegyűjtötte a legfőbb tudnivalókat, gyakori hibákat és az azok megelőzéséhez szükséges tudnivalókat.
November 20-án az 508/2023. kormányrendelettel kihirdették a 2024. évi kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét, ami befolyásolja a járulék- és szocho-kötelezettségeket is. Az Országgyűlés november 21-én elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893 számú, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877 számú törvényjavaslatokat (a november 30-ai közlönyben hirdették ki a 2023. évi LXXXIII. és a 2023. évi LXXXIV. törvényt), míg a társas és egyéni vállalkozók kötelezettségeit 2025-től szigorító, már nyilvánosságra hozott csomag elfogadását elhalasztották.
Megkezdték munkájukat a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) működésében részt vevő felek konzultációs testületei – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)
Július 1-jén elindult a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az új EPR-szabályok célja, hogy az EPR-díj-köteles termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezeléssel kapcsolatosan a gyártókat, illetve első magyarországi forgalomba hozókat terhelje a felelősség és az ezzel járó költségek – írja a GrantThornton.
A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerről szóló 2023. szeptember 27-ei webináriumon számos kérdést kaptunk, melyek megválaszolására idő hiányában már nem volt lehetőség. Az elmaradt kérdéseket most témakörönként csoportosítva járjuk körül.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől