NAV-tájékoztató: az EPR-díj és az áfa

Megosztás Tetszik

Szolgáltatásnyújtás akkor tartozik az áfatörvény hatálya alá, ha azt valamilyen vagyoni előny, vagyis ellenérték fejében nyújtják, azaz közvetlen kapcsolat áll fenn a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között.

A kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős – többek között – a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják.

Az EPR-díj fizetésére kötelezett gyártók a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget az EPR-díj megfizetésével teljesítik, és ebben az esetben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségéből fakadó feladatokat a koncessziós társaság látja el – ecseteli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2024/3. Adózási kérdésben.

Az EPR díj mint szolgáltatásnyújtás ellenértéke

Az áfatörvény 13. paragrafusának (1) bekezdése értelmében szolgáltatás nyújtása bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. Az áfatörvény 2. paragrafusának a) pontja alapján az a szolgáltatásnyújtás tartozik ezen törvény hatálya alá, amelyet adóalany – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesít. A 259. paragrafus 6. pontja értelmében az ellenérték bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést.

Egy szolgáltatásnyújtás tehát csak akkor tartozik az áfatörvény hatálya alá, ha azt valamilyen vagyoni előny, vagyis ellenérték fejében nyújtják, azaz közvetlen kapcsolat áll fenn a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között. Ilyen közvetlen kapcsolat akkor áll fenn, ha a szolgáltatásnyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő között létezik olyan jogviszony, amelynek keretében kölcsönös szolgáltatások kerülnek átadásra úgy, hogy a szolgáltatásnyújtó által kapott juttatás képezi a szolgáltatást igénybe vevő számára nyújtott szolgáltatás tényleges ellenértékét.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a koncessziós társaság olyan feladatokat teljesít, amely feladatok ellátása a gyártó kötelezettsége, és e feladatok ellátásával a koncessziós társaság az áfatörvény értelmében vett szolgáltatást nyújt a gyártó részére. Az is megállapítható továbbá, hogy a gyártó az EPR-díjat a gyártót terhelő kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségből fakadó feladatok koncessziós társaság általi teljesítéséért fizeti, ezáltal fennáll a közvetlen kapcsolat a koncessziós társaság szolgáltatásnyújtása és a gyártó által fizetendő EPR-díj között, vagyis az EPR-díj a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatás ellenértékének minősül.

Mindezek következtében a koncessziós társaság által az EPR-díj fizetésére kötelezett gyártók részére nyújtott szolgáltatás, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként, az áfatörvény hatálya alá tartozik.

Az érintett szolgáltatásnyújtás tekintetében az általános szabályok érvényesek, ezáltal a szolgáltatásnyújtás adóköteles, amelyre a 27 százalékos adómérték alkalmazandó.

A szolgáltatásnyújtás adóalapja

Az áfatörvény 65. paragrafusa alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.

Az EPR-díjat – a hulladékgazdálkodásért felelős miniszternek a díj egy egységre vetített mértékét meghatározó rendeleteiben (8/2023. EM-rendelet és 23/2023. EM-rendelet) rögzítettek szerint – két díjelem, a koncessziós társaságot megillető díjelem és az önkormányzatot megillető díjelem alkotja.

Abból következően azonban, hogy a koncessziós társaság a gyártót a kiterjesztett gyártói felelősség elvéből következően terhelő kötelezettség egészét, nem pedig annak egy részét veszi át, és hogy ezen homogén kötelezettség átvételének ellentételezéséül szolgál az EPR-díj egésze, ezért a koncessziós társaság az EPR-díj teljes összegét a saját nevében szedi be a gyártóktól. Következésképpen az EPR-díj EM-rendeletben rögzítettek szerinti díjelemekre történő megbontása nem eredményezi a két díjelem eltérő minősítését áfa szempontból. Az EPR-díj teljes összege áfaköteles, a koncessziós társaság által a gyártóknak nyújtott szolgáltatás adóalapjába az önkormányzatokat megillető díjelem is beletartozik.

Továbbá, mivel az EPR-díj összegét meghatározó EM-rendelet kimondja, hogy a mellékletében meghatározott díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák, ezért az áfát az EM-rendeletben meghatározott összegekre kell felszámítani.

Az önkormányzatokat az EPR díjból megillető összegre vonatkozó szabályokról, annak általános forgalmi adózásra vonatkozó vetületéről a NAV-tájékoztatóban olvashat.