hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

NAV-tájékoztató: az EPR-díj és az áfa

  • adozona.hu

Szolgáltatásnyújtás akkor tartozik az áfatörvény hatálya alá, ha azt valamilyen vagyoni előny, vagyis ellenérték fejében nyújtják, azaz közvetlen kapcsolat áll fenn a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget, vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követő hulladékkezelésért.

A kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős – többek között – a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják.

Az EPR-díj fizetésére kötelezett gyártók a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget az EPR-díj megfizetésével teljesítik, és ebben az esetben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségéből fakadó feladatokat a koncessziós társaság látja el – ecseteli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2024/3. Adózási kérdésben.

Az EPR díj mint szolgáltatásnyújtás ellenértéke

Az áfatörvény 13. paragrafusának (1) bekezdése értelmében szolgáltatás nyújtása bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. Az áfatörvény 2. paragrafusának a) pontja alapján az a szolgáltatásnyújtás tartozik ezen törvény hatálya alá, amelyet adóalany – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesít. A 259. paragrafus 6. pontja értelmében az ellenérték bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést.

Egy szolgáltatásnyújtás tehát csak akkor tartozik az áfatörvény hatálya alá, ha azt valamilyen vagyoni előny, vagyis ellenérték fejében nyújtják, azaz közvetlen kapcsolat áll fenn a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között. Ilyen közvetlen kapcsolat akkor áll fenn, ha a szolgáltatásnyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő között létezik olyan jogviszony, amelynek keretében kölcsönös szolgáltatások kerülnek átadásra úgy, hogy a szolgáltatásnyújtó által kapott juttatás képezi a szolgáltatást igénybe vevő számára nyújtott szolgáltatás tényleges ellenértékét.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a koncessziós társaság olyan feladatokat teljesít, amely feladatok ellátása a gyártó kötelezettsége, és e feladatok ellátásával a koncessziós társaság az áfatörvény értelmében vett szolgáltatást nyújt a gyártó részére. Az is megállapítható továbbá, hogy a gyártó az EPR-díjat a gyártót terhelő kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségből fakadó feladatok koncessziós társaság általi teljesítéséért fizeti, ezáltal fennáll a közvetlen kapcsolat a koncessziós társaság szolgáltatásnyújtása és a gyártó által fizetendő EPR-díj között, vagyis az EPR-díj a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatás ellenértékének minősül.

Mindezek következtében a koncessziós társaság által az EPR-díj fizetésére kötelezett gyártók részére nyújtott szolgáltatás, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként, az áfatörvény hatálya alá tartozik.

Az érintett szolgáltatásnyújtás tekintetében az általános szabályok érvényesek, ezáltal a szolgáltatásnyújtás adóköteles, amelyre a 27 százalékos adómérték alkalmazandó.

A szolgáltatásnyújtás adóalapja

Az áfatörvény 65. paragrafusa alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.

Az EPR-díjat – a hulladékgazdálkodásért felelős miniszternek a díj egy egységre vetített mértékét meghatározó rendeleteiben (8/2023. EM-rendelet és 23/2023. EM-rendelet) rögzítettek szerint – két díjelem, a koncessziós társaságot megillető díjelem és az önkormányzatot megillető díjelem alkotja.

Abból következően azonban, hogy a koncessziós társaság a gyártót a kiterjesztett gyártói felelősség elvéből következően terhelő kötelezettség egészét, nem pedig annak egy részét veszi át, és hogy ezen homogén kötelezettség átvételének ellentételezéséül szolgál az EPR-díj egésze, ezért a koncessziós társaság az EPR-díj teljes összegét a saját nevében szedi be a gyártóktól. Következésképpen az EPR-díj EM-rendeletben rögzítettek szerinti díjelemekre történő megbontása nem eredményezi a két díjelem eltérő minősítését áfa szempontból. Az EPR-díj teljes összege áfaköteles, a koncessziós társaság által a gyártóknak nyújtott szolgáltatás adóalapjába az önkormányzatokat megillető díjelem is beletartozik.

Továbbá, mivel az EPR-díj összegét meghatározó EM-rendelet kimondja, hogy a mellékletében meghatározott díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák, ezért az áfát az EM-rendeletben meghatározott összegekre kell felszámítani.

Az önkormányzatokat az EPR díjból megillető összegre vonatkozó szabályokról, annak általános forgalmi adózásra vonatkozó vetületéről a NAV-tájékoztatóban olvashat.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Helikopter vásárlása 3. országból

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Munkaidőkeret túlórák

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Innovációs járulék fióktelepek esetén

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink