Újabb változások az EPR szabályaiban II. rész: csak egy alkalommal lehet módosítani a régi bevallásokat

Megosztás Tetszik

Több olyan változtatás is megjelent a tavalyi év végén a Magyar Közlöny 2023. évi 194-es számában, amely a gazdálkodók kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeit érinti. Cikksorozatunk első részében a csomagolásokkal kapcsolatos változásokat elemeztük, ebben a részben pedig további fontos módosításokat veszünk sorra. A teljesség igénye nélkül próbáltuk azokat a változásokat összegyűjteni és értelmezni, amelyek széles gazdálkodói kört érintenek.

Láncértékesítések

Új esettel bővítették ki a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (EPR-rendelet) 16.§ (4) bekezdésében található, forgalomba hozatalnak nem minősülő ügyletek felsorolását. Ezek azok az esetek tehát, amikor azért nem keletkezik EPR-kötelezettség, mert az itt szereplő ügyletek az EPR definíciói szerint nem minősülnek forgalomba hozatalnak.

Ennek megfelelően 2024. január 1-jétől nem EPR-kötelesek azon láncügyletek, amelyek során a gazdálkodó egy másik magyar adószámmal rendelkező gazdálkodónak értékesíti termékét, vagy adja át annak tulajdonjogát, azonban a termék az ügylet során igazoltan külföldre kerül kiszállításra. Ebben az esetben sem a nyilvántartásban, sem a bevallásban nem kell szerepeltetni a kapcsolódó termékeket, így ezekre a jogügyletekre már nem szükséges a belföldi vevőnek a 22. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot adnia, illetve az eladónak a 21. § (3) bekezdés szerinti speciális számlazáradékot alkalmaznia.

Azon ügyletek esetén ugyanakkor továbbra is a nyilatkozatos megoldás használandó, ahol a termék a belföldi értékesítéshez kapcsolódóan belföldre kerül leszállításra, és ezt követően egy újabb ügylet keretében szállítják ki külföldre.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen további változásokat hozott az EPR szabályozásában az új év!