Kft. tagja, de munkaszerződéses jogviszonyban áll, külföldi üzemlátogatás címén (piacbővítés céljából ) 4 napra Tajvanra utazik. Napidíj mennyi adható részére, azt hogyan kell kiadni, és hogyan kell azzal elszámolni? Sok esetben külföldön nem vagy csak nagyon nehezen lehet a költségekhez számlát kapni, ezért is kérdezzük, hogy mi az elfogadható elszámoláskor és mennyit lehet adómentesen naponta kifizetni? Válaszukat várva. Bné
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy annak a magyar állampolgárnak, aki magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik, de huzamosabb ideje Németországban tartózkodik, és munkát végez, hogyan lehetne megtartani a külföldi biztosítását, ha itthon vállal munkát? Jelenleg Németországban munkanélküli segélyen van, illetve gyógykezelés alatt áll. A következő hetekben egy német anyavállalat a magyarországi leánycégnél szeretné őt foglalkoztatni huzamosabb ideig, de felülvizsgálatokra vissza kell járnia Németországba. Ha itthon lenne biztosított, a németországi felülvizsgálatok megilletnék őt ingyenesen? Vagy a német anyacégnél kellene foglalkoztatni, és ide kiküldeni? Melyik esetben, hol keletkezne, és milyen adó- és járulékkötelezettsége, és kinek? Előre is köszönöm szíves válaszát!
A fizetendő napidíj összegéről érdeklődött olvasónk, kérdésére Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.
Az Európai Bizottság, azt javasolva, hogy a kiküldetésben dolgozó külföldiek a jövőben a helyiekkel azonos javadalmazásban részesüljenek. Ezzel kiszorulnának a nyugati piacokról azok a kelet-európai vállalkozások, amelyek épp az olcsóságuk miatt jutnak megrendelésekhez – adta hírül a Népszabadság.
A szociális hozzájárulási adóból (szocho) igénybe vehető kedvezményekre vonatkozó szabályok is változnak a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomag szerint. A javaslat szerint bővül az adókedvezmények köre.
Egyre elterjedtebb Magyarországon is az önkéntes munkavégzés. Már a Központi Statisztikai Hivatal öt évvel ezelőtt végzett felmérése idején is a lakosság 40 százaléka vallotta, hogy be szokott kapcsolódni önkéntes tevékenységbe, az azóta megszaporodó kezdeményezések (például a hátrányos helyzetű térségekben élők, a hajléktalanok, a menekültek megsegítése) esetén is úgy tűnik, egyre többen ajánlják fel segítségüket. Cikkünkben összefoglaltuk az önkéntesek foglalkoztatására, és részükre nyújtható adómentes juttatásokra vonatkozó alapvető szabályokat.
Kiküldetés, több uniós tagállamban folytatott tevékenység esetén melyik ország társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni? Mikor kell kiadni az úgynevezett A1-es nyomtatványt, mit igazol az, továbbá hogyan kell igényelni? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője a lánya személygépkocsiját használja üzleti célra, mert az ő nevén nincs gépkocsi. Kérdés: elszámolhat-e kiküldetést saját magának a lánya gépkocsijával megtett kilométerek után? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az elmúlt időszakban megkérdeztem már a szállásköltség áfájának visszaigénylési lehetőségét, német anyacégünk itt tartózkodó alkalmazottai szállásköltségének áfájával kapcsolatosan. A válaszból azt szűrtem le, hogy mivel nem a mi alkalmazottainkról van szó, nem kérhető vissza az áfa (hozzáteszem eddig sem kértem vissza, mert én is úgy ítéltem meg, hogy nem saját alkalmazott után nem kérhető vissza), és lehetőségként még adott, hogy kiszámláznánk az anyacégünk felé, és akkor levonható lenne a forgalmi adó. Most kérdezném a másik oldalt is, ha a mi dolgozóink mennek ki kiküldetés céljából Németországba anyacégünkhöz, az ottani szállást mi fizetjük. Nyilván az anyacégnél való tartózkodásuk költsége – például a szállás – a vállalkozás, az üzleti tevékenységünk érdekében felmerülő költség. Visszaigényelhetem a külföldi szállás áfáját? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Belföldi kiküldetéssel és napidíjjal kapcsolatos a kérdésem. Központi költségvetési intézmény munkavállalóiról van szó. Munkavégzés céljából vidéki telephelyen végzik a feladatukat több napon keresztül, utazás, szállás megoldott. Napi 500 forint napidíjat kapnak Jár-e még valamilyen kifizetés számukra, ha mondjuk napi 8 órát dolgoznak, illetve abban az esetben, ha többet? Gépkocsivezető is megy velük, ő viszi a munkatársakat, és ténylegesen is csak a vezetés a feladata, de ő is ott van több napon keresztül. Jár-e neki is még valami a napidíjon felül? (Még bonyolítja a helyzetet, ha esetleg hétvége is beleesik.) Előre is köszönöm fáradozását, segítségét és válaszát! Üdvözlettel.
Véleményüket szeretnénk kérni, hogy Budapest székhellyel, telephellyel rendelkező árufuvarozó cégnél mi számít belföldi kiküldetésnek. Számít-e a közigazgatási határ, vagy a Budapesten, telephelyen kívüli 6 órán túli munkavégzésre is fizethető 3000 forint napidíjátalány. Köszönettel.
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy milyen munkajogi szabályokat kell betartani uniós országba kiküldött munkavállalók esetében. Az Európai Unió irányelve és számos területen előírja, hogy a fogadó állam jogát kell alkalmazni.
Nehezen értelmezhetőek, esetenként indokolatlanul hátrányosak a fuvarosok napidíjára vonatkozó, idén hatályba lépett változások, derül ki a témához az Adózónához érkező kérdésekből. Cikkünk összefoglalja a szabályozás lényegét és rámutat azokra a diszkriminatív jelenségekre is, amelyek megoldása – véleményünk szerint – csak az előírások megfelelő korrekciójától várható.
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy fuvarozási tevékenységet végző cég a munkavállallója részére mikor fizethet napidíjátalányt. A fuvarozást végző cég sofőr alkalmazottja az árut a telephelyről a vevőhöz fuvarozza. A vevők a telephely és a székhely közigazgatási területétől kívül esnek, kb. 50-100 kilométeres eltéréssel. A sofőr egész nap ezen a területen dolgozik, és csak délután vagy este adja le a járművet a társaság székhelyén. A munkaszerződésben a munkavégzés helye a fuvarozási tevékenységben egész Magyarország területe. Ilyen esetben beszélhetünk-e a kormányrendelet szerinti 3 000 forintos napidíjátalányról, mivel heti 5 napból 3 napon biztosan meghaladja a 6 órát a kiküldetése? Székhely és a telephely közigazgatási területén kívül tartózkodik. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kft. magyar cég alvállalkozójaként Németországba szállít, és ott szerel össze (itthon legyártott) vasanyagból csarnokelemeket. Az előzetes felmérések és a németországi összeszerelés időszakosan 8-10 napot vesz igénybe. A kérdésem az, hogy ez kiküldetésnek minősül-e, ha igen, akkor a kiküldetésre milyen bérezés illeti meg a dolgozókat (német minimálbér szóba jöhet-e), és szükséges-e az A1 kártya kiváltása? Köszönettel: Buriánné
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték