Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa, egyben ügyvezetője külföldi üzleti útra megy. Az utazáshoz a cég gépkocsiját használja. Milyen költségeket számolhat el? Jár-e neki napidíj? Ha igen, mennyi, és hogyan kell adózni utána? Milyen formában kell elszámolni a költségeket (kiküldetési rendelvénnyel vagy más formában)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cégünk, magyarországi telephellyel, magyar állampolgárt teljes munkaidősen foglalkoztat (vezető tisztséget tölt be). Cégünk amerikai és egyéb kontinenseken történő terjeszkedéséhez a munkavállalónak kiküldetést számol el, napidíjat kap a fizetésén felül. Milyen szabályok szerint lehet a 44 napos limit elérését követően is élni a kiküldetéssel, amennyiben előreláthatóan a 183 napos határt nem éri el? Miben tér el a 44 nap elérését követően a kiküldetés? Jogszerűen jár el a cég, amennyiben a 44 nap után is kiküldetésre költségtérítést és napidíjat számol el? Milyen lehetőségei vannak a cégnek ilyen esetben? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az Szja tv-ben megváltozott kiküldetés fogalmával kapcsolatos. A jövőben kiküldetés: a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Kérdésem azzal kapcsolatos, ha olyan munkavállaló megy hivatali, üzleti utazásra, akik a cég telephelyén kívül, a cég üzleti partnereinél is végezhetnek munkát és szerződés szerint részükre napidíj jár, akkor külföldi kiküldetés esetén figyelembe vehető igazolás nélkül elszámolható költségként a napidíj 30%-a? Válaszát ez úton is köszönöm.
A belföldi kiküldetés napidíja T.Szakértő! A 437/2015.sz.Korm.r. értelmezéséhez kérek segítséget, /mert a 3.§ és az 5.§ nem egyértelmű számomra/ szemléltető rövid példával, ugyanis nem tiszta számomra, mikor 500 Ft, és mikor 3000 Ft/nap tehergépkocsi-vezető esetén. Ez esetben ugyanis üa.ks. nem merül fel a gk.vezető részéről, hiszen az a vállalkozás ks-ge. Ha havi átalányban állapodnak meg /munkaszerződésben/ akkor kell-e még kiküldetési rendelvényt is kiállítani?
Rengeteg helyen változtatott a Magyar Közlönyben 2016. június 15-én megjelent az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény a szociális hozzájárulási adót is szabályozó törvényen. Érdemes elmélyedni a részletekben.
Tisztelt Szakértő! Egy német cég Magyarországra küldené a dolgozóját, fióktelephellyel nem rendelkezik. A dolgozó magyarországi tartózkodása meghaladja a 183 napot. Az szja fizetési kötelezettsége Magyarországon lesz. Milyen kötelezettsége van a Magyarországon a német cégnek? Kell-e adószámot kérni a német cégnek? Milyen adatszolgáltatást kell tennie? Miként tud adószámot kérni, ha kell? Milyen nyomtatványon tudja a havi bevallást megtenni? Üdv.: Koller Gábor
Tisztelt Szakértő! Egy, kisbuszokkal személyszállítást végző vállalkozásról van szó, belföldi és nemzetközi megbízásokat is teljesít. Az állandó munkavállalók mellett pár napos megbízással is alkalmaz sofőröket a csúcsidőszakokban. Megfelelő-e, ha az alkalmanként megbízott sofőrökkel a következő módon szerződik egy 8 napos (külföldi) kiküldetés esetén? Egyszerűsített foglalkoztatás 5 napig, majd 1 napos határozott idejű munkaszerződés és 2 napig ismét egyszerűsített foglalkoztatás. Szabályos-e ez a megoldás vagy szabálytalannak minősülhet – rendeltetésellenes joggyakorlás miatt? Megbízási szerződés köthető-e a munkavállalóval erre a munkára? Van-e jelentősége a külföldön történő munkavégzésnek ebben a példában? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: S.G.
Kft. tagja, de munkaszerződéses jogviszonyban áll, külföldi üzemlátogatás címén (piacbővítés céljából ) 4 napra Tajvanra utazik. Napidíj mennyi adható részére, azt hogyan kell kiadni, és hogyan kell azzal elszámolni? Sok esetben külföldön nem vagy csak nagyon nehezen lehet a költségekhez számlát kapni, ezért is kérdezzük, hogy mi az elfogadható elszámoláskor és mennyit lehet adómentesen naponta kifizetni? Válaszukat várva. Bné
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy annak a magyar állampolgárnak, aki magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik, de huzamosabb ideje Németországban tartózkodik, és munkát végez, hogyan lehetne megtartani a külföldi biztosítását, ha itthon vállal munkát? Jelenleg Németországban munkanélküli segélyen van, illetve gyógykezelés alatt áll. A következő hetekben egy német anyavállalat a magyarországi leánycégnél szeretné őt foglalkoztatni huzamosabb ideig, de felülvizsgálatokra vissza kell járnia Németországba. Ha itthon lenne biztosított, a németországi felülvizsgálatok megilletnék őt ingyenesen? Vagy a német anyacégnél kellene foglalkoztatni, és ide kiküldeni? Melyik esetben, hol keletkezne, és milyen adó- és járulékkötelezettsége, és kinek? Előre is köszönöm szíves válaszát!
A fizetendő napidíj összegéről érdeklődött olvasónk, kérdésére Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.
Az Európai Bizottság, azt javasolva, hogy a kiküldetésben dolgozó külföldiek a jövőben a helyiekkel azonos javadalmazásban részesüljenek. Ezzel kiszorulnának a nyugati piacokról azok a kelet-európai vállalkozások, amelyek épp az olcsóságuk miatt jutnak megrendelésekhez – adta hírül a Népszabadság.
A szociális hozzájárulási adóból (szocho) igénybe vehető kedvezményekre vonatkozó szabályok is változnak a parlament elé terjesztett adótörvény-módosítási csomag szerint. A javaslat szerint bővül az adókedvezmények köre.
Egyre elterjedtebb Magyarországon is az önkéntes munkavégzés. Már a Központi Statisztikai Hivatal öt évvel ezelőtt végzett felmérése idején is a lakosság 40 százaléka vallotta, hogy be szokott kapcsolódni önkéntes tevékenységbe, az azóta megszaporodó kezdeményezések (például a hátrányos helyzetű térségekben élők, a hajléktalanok, a menekültek megsegítése) esetén is úgy tűnik, egyre többen ajánlják fel segítségüket. Cikkünkben összefoglaltuk az önkéntesek foglalkoztatására, és részükre nyújtható adómentes juttatásokra vonatkozó alapvető szabályokat.
Kiküldetés, több uniós tagállamban folytatott tevékenység esetén melyik ország társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni? Mikor kell kiadni az úgynevezett A1-es nyomtatványt, mit igazol az, továbbá hogyan kell igényelni? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője a lánya személygépkocsiját használja üzleti célra, mert az ő nevén nincs gépkocsi. Kérdés: elszámolhat-e kiküldetést saját magának a lánya gépkocsijával megtett kilométerek után? Köszönöm!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték