Kedves Válaszadó! Kölcsönadhatom-e rokonomnak a személygépkocsimat, aki azzal megbízási szerződés keretében vidéki utakat tesz meg, és számol el utána NAV által meghatározott normák szerinti költségtérítést? Azt szeretném tudni, hogy egyikünk részéről sem jár ez hátrányos következményekkel?
Tisztelt Szakértő! A KIKÜLDETÉS: - napi díjának belföldre és külföldre minimum összege van-e, - napi díjának maximum összege adómentesen van-e, felette milyen adó érvényes, - mire használható fel a napidíj, arról is kell-e számla, - nem cégnévre hanem alkalmazott vagy megbízási jogviszonyos nevére szóló számla (pl. repjegy) elszámolható-e, - magánszemélygépkocsira NAV-os üzemanyagáron számolt üzemanyag, plusz idén még 9 forint (jövőre 15 forint) amortizáció számla nékül elszámolható, ugye? - milyen költségek számolhatók még el kiküldetés keretében (pl. kiállítás belépő, amiről csak nyugta vagy magánszemély nevére szóló számla van)? - a napidíjat hogyan kell könyvelni? - számvitelileg a kiküldetést lehet-e egyetlen vegyesben könyvelni, és a számlákat mellékelni, vagy számlánként/nyugtánként kell, és akkor a kiküldetésit külön nem kell? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni. Cégünk új kollégájának belföldi kiküldetést is teljesítenie kellene saját autóval. Saját autója azonban nincs. Az édesanyja tulajdonában lévő személygépkocsit használná, ahol nem ő a tulajdonos, de ő az üzembentartó. Elszámolható-e így kiküldetési költség? Köszönjük szépen a szakértői tanácsot.
Az őszi adócsomagban elfogadott módosítások között megint akad a hivatali, üzleti utazásra, kiküldetésre vonatkozó szja-rendelkezéseket érintő változás. Ez továbbra sem oldja meg teljesen a gyakorlatban felmerült problémákat.
Tisztelt Szakértő! Egyik bt.-m exportszolgáltatásra kötött szerződést harmadik országgal, illetve közösségen belül is. A szolgáltatást a bt. tagja végzi külföldi kiküldetés keretében. Mindkét esetben 6 hét, illetve két hónap egybefüggő időszakokról van szó, de a kiküldetés időtartama a 24 hónapot nem haladja meg. A járulékokat a bérre és a kiküldetésre itthon fizetjük, ott nem önálló munkavégzésről van szó. Kell-e minden esetben A1-es lapot kitölteni? Balesetbiztosítást minden esetben kötöttünk. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem katás egyéni vállalkozóval kötött szerződést weboldal-kialakítás támogatására és termékkínálat piacra dobásának előkészítésére. Külföldön is van ezzel kapcsolatban feladata a megbízottnak, melynek költségeit a megbízó cég fizeti. Fizetheti-e a megbízó a szerződésben nem meghatározott költségeket (például kiküldetési úti-, szállás- stb.) a saját tevékenységével kapcsolatos (át nem hárított, például repülőjegy), de a megbízott nevére szóló kiadásként? Köszönettel: Géczi Sándorné
Az Európai Unió 16 országában, köztük Magyarországon is hatályba lépett egy olyan szabályozási rendszer, amely jelentős mértékben megnöveli a külföldi munkavégzésekhez kapcsolódó adminisztratív terheket és kötelezővé teszi a foglalkoztatás helyén irányadó egyes munkajogi normák alkalmazását. Azon cégek, amelyek nem tesznek eleget az előírt kötelezettségeknek, akár 500 ezer eurós bírsággal is számolhatnak.
Magyar alapítvány külföldön szervez konferenciát. Az előadóknak megbízási díjat és útiköltséget fizet. A külföldről külföldre érkező előadók személygépkocsis kiküldetését is a magyar szabályok szerint számolom el, fogyasztási norma és NAV üzemanyagárral, meg 9 forintos amortizációval? Köszönöm.
Számos olyan helyzet adódik, amikor valakinek külföldi a foglalkoztatója, mégsem külföldön, hanem Magyarországon biztosított. Összefoglaltuk, milyen bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségei lehetnek az ilyen személyeknek.
Tisztelt Szakértő! Közúti árufuvarozássl foglalkozó kft. kiküldetési átalányt fizet a gépkocsivezetőknek. A kiküldetési átalány (havi 10 ezer forint) mellett adható-e étkezési Erzsébet-utalvány a dolgozónak? Köszönöm válaszukat. Kocsis Lászlóné
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném szakvéleményét. Egy magyar kft. belgiumi céggel szerződést kötött építési terület előkészítési munkáinak elvégzésére Belgium területén. A fizikai munkavállalók a magyar cégnél alkalmazotti jogviszonyban állnak, és kiküldetés keretében végeznek munkát Belgiumban. 44 napon túli kiküldetés esetén milyen formában foglalkoztathatók a munkavállalók külföldi munkavégzés esetén? Amennyiben a munkavállaló nem magyar, hanem román vagy szlovák állampolgár, úgy szükséges-e bármilyen engedély a munkavégzéshez? Köszönöm szépen a válaszát!
Kivételesen fülledt, forró nyár volt az idei az adózásban: a jogalkotók számos jogszabály hatályba lépését erre a szezonra időzítették, így okozva az értelmezési nehézségek miatt alapos fejtörést az érintetteknek.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném segítségét: Olvastam az szja-módosítást, és pár itteni cikket. Eszerint – ha jól értem – kiküldetés már csak a munkáltató érdekében történő utazás és nem a tényleges munkavégzés időtartama. Egy cég különböző telephelyeinél ezt értem is. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak adózási, térítési és munkajogi szempontból, ha egy vállalatcsoport tagjának munkavállalója a csoport másik tagjához utazik, majd ott dolgozik x órát (jogilag külön munkáltatók)? Itt is csak az utazás időtartama számít, de az ott töltött idő nem? A 2015-ös kormányrendelet szerint nem adható napidíj, ha a távollét időtartama nem éri el a 6 órát. Ez nem egyértelmű, hiszen ő távol van, de a munkáltató érdekében történő utazás nem biztos, hogy eléri a 6 órát, a munkavégzéssel együtt viszont már igen. Ebben az esetben jogosult lesz napidíjra? Ha a másik munkavégzési helyről egyenesen a lakhelyére utazik vissza, az beleszámít ebbe a fajta utazási időbe? Mikor és hogyan kell elrendelni a kiküldetést a fenti esetben? Költségek (napidíj) tekintetében van jelentősége annak, hogy a munkavégzés helye konkrétan meg van határozva, vagy csak nagyobb földrajzi terület van megadva? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy mit tehet egy kft. abban az esetben, ha rendszeresen vidéken végez munkát, ám néhány dolgozója a kiküldetést nem hajlandó elfogadni, ők ragaszkodnak a helyben (a munkáltató székhelyén) történő munkavégzéshez? Mivel a kft. is jövedelemszerző tevékenységet folytat, muszáj a munka után mennie (kivitelezéseket hajt végre). Ebben az esetben kötelezhető-e a munkavállaló a kiküldetés elfogadására, vagy bármilyen szankcióval sújtható-e? Elsősorban nem a vita fokozása lenne a cél, hanem korrekt megoldást kellene találni. Ha a dolgozók nem hajlandók elvállalni a vidéki munkákat, a cég likviditása kerülhet veszélybe, így hosszú távon a munkahelyük is. Küldhetjük-e ilyenkor fizetés nélküli szabadságra a dolgozót, vagy Ön szerint mi lenne a megfelelő megoldás? Válaszukat előre is köszönöm! Gy. Ferenc
Tisztelt Szakértő! Társaságunk budapesti székhelyű, 6 db vidéki fióktelephellyel, regionális irodával rendelkezik. A vidéki kollégák a munkáltató által elrendelten, általában havonta egyszer a budapesti székhelyünkre utaznak munkamegbeszélésre, a havi ellátandó feladatok átbeszélésére. Ez rendszerint 1 napos, de előfordul, hogy 2 naposak a megbeszélések. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján. A törvény szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Nem minősül kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda-visszautazás. Kérdésünk a következő lenne: A kollégáink a telephelyről, illetve a lakóhelyről a székhelyre történő utazása kiküldetésnek minősül-e? Ha nem, akkor milyen elszámolást kell alkalmaznunk? Segítségét előre is köszönjük.
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték