Tisztelt Szakértő! Lengyelországban dolgoztak a cég emberei, napidíjat nem kaptak, de a szállásról és a háromszori étkezésről számlát hoztak, mely a cég nevére szól. Ezt nem kell a 08 bevallásban szerepeltetni ugye, mert én a 08 kiköltési utmutató 61 oldalán olvastam, hogy nem kell, mert az Szja. törvényben elismert költség, melyet a munkavállaló a munkáltató nevére szóló bizonylattal igazol. Ilyenkor ezeket a tételeket reprezentáció helyett hova kellene könyvelni?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás rendszeresen kiküldi dolgozóit külföldi üzleti utakra. Előfordult, hogy a dolgozó a külföldi kintlétet a kiküldetésen felül meghosszabbította néhány nappal, a plusz napokat saját költségére. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a ki- és hazautazás költsége teljes egészében elszámolható-e a kiküldetés költségeként? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Munkavállalóink gyakran járnak külföldi kiküldetésben. A napidíjelszámolás helyett a ténylegesen étkezésre fordított összeget szeretnénk megtéríteni nekik, mert sok esetben a konferencián az étkezés biztosított és ezzel tudjuk csökkenteni a költségeinket. Külföldön azonban nem olyan szigorúak a számla és nyugtaadási szabályozások, mint hazánkban, ezért sokszor az éttermi fogyasztásról jó, ha nyugtát kapunk, de adószámmal és helyes cégnévvel, címmel ellátott számla beszerzése szinte lehetetlen, és nem is értik ezt az igényt külföldön. A kérdésem az lenne, hogy ha készül kiküldetési rendelvény, ezt vezető aláírja és riport is készül a kiküldetés céljáról, akkor elszámolható és kifizethető-e a munkavállaló a nyugta alapján étkezés tekintetében. A számviteli törvény 167. § (1) alapján a nyugta - különösen a kiküldetési rendelvény mellékletében - megfelel az elszámolás alapjául szolgáló számviteli bizonylat alaki és tartalmi követelményeinek a cég nevének és címének feltüntetése nélkül is. Természetesen az étkezés után a cég által fizetendő szja-fizetési kötelezettségünket nem vitatom, de a napidíjnál mégiscsak kedvezőbb lenne a cég és a munkavállaló szempontjából is a bizonylat alapú költségtérítés. Ha ez így elszámolható, milyen törvényi vagy rendeleti hivatkozások az ide vonatkozók? Válaszukat előre is köszönöm!
Az Európai Unió közlekedési biztosánál tiltakoztak a kelet-európai országok fuvarozóinak képviselői az új nyugat-európai szabályok miatt, amelyek megítélésük szerint akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását, ezért ellentétesek az uniós alapelvekkel – mondta Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete főtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Tisztelt Szakértő! A cég egyik dolgozója elhunyt, a szörnyű eset külföldi kiküldetés alatt történt, a cég a hazahozatalt, azaz a szállítási költséget kifizette, és számlát is kapott, amely a cég nevére szól. A kérdésem az lenne, hogy a számla áfatartalma visszaigényelhető-e? Köszönöm előre is a válaszukat. Üdv.: Anita
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nemzetközi kapcsolatai miatt rendszeresen külföldre küldi munkavállalóit hivatalos eseményekre, tárgyalásokra. A kiküldetés során felmerülő általános költségeken kívül (repülő, szállás, helyi utazás stb.) előfordulnak olyan étel-ital költségek, amelyek a kiküldött munkavállaló személyes szükségleteire vonatkoznak. Ezen tételek a jogviszony alapján adóznak (munkavállalóként), amennyiben ezek nem kerülnek továbbszámlázásra az érintett részére? Amennyiben az eredeti jogviszony alapján adóznak, akkor ezt a havi - kiküldetési időszakra vonatkozó - bérszámfejtés során kell rendezni?
Az Európai Unió kiküldtetési irányelvének tervezett módosítása hátrányos lenne Magyarországnak, az előterjesztésről később döntenek, a tárgyalások folytatódnak – olvasható Cseresnyés Péternek, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárának csütörtökön a Luxemburgban tartott foglalkoztatási és szociális ügyek minisztereinek tanácsülését (EPSCO) követően az MTI-nek adott nyilatkozata a tárca honlapján.
Tisztelt Adózóna! Egy kiegészítő tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozó vállalkozását kénytelen szüneteltetni, mert főállású munkahelye tartós kiküldetésbe delegálta külföldre (uniós államba). A tartós kiküldetés legalább egy évig fog tartani, de nagy valószínűséggel – a felek kölcsönös megelégedettsége esetén – meghosszabbításra kerül. Az egyéni vállalkozást szüneteltjük a kiutazás előtti naptól kezdődően. A vállalkozó itthon hagyott saját tulajdonú lakását kiadja, és a bérleti díjat itthon fogja bevallani és utána adózni. Mivel külföldi tartózkodása alatt kénytelen ingatlant bérbe venni, felmerül a kérdés, hogy a belföldi bérbeadással szemben a külföldi bérelt ingatlan költségeit elszámolhatja-e? Érvényes ilyenkor az Szja tv. 11. sz. mellékletének I. /19. bekezdése? Vagy más költségelszámolási lehetősége adódik? Mik a költségelszámolás tárgyi és egyéb feltételei? Köszönettel: Szennai István ügyvezető, SZENVICO KFT
Tisztelt Szakértő! A kérdésem: magyar cég Németországban kapott munkát, ezért magyar munkavállalókat szeretne kivinni. Ilyenkor ez kiküldetésnek számít-e, hiszen folyamatosan kint fognak dolgozni, és kint fognak lakni, vagy ez egy teljesen más körbe tartozik, hiszen nem csak pár hetet dolgoznak. Milyen bejelentési kötelezettség van, és milyen adózás vonatkozik rá?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk végzi egy nemzetközi cég (BT) leányvállalatának bérszámfejtését. Ennek a cégnek az anyavállalata az USA-ban székel. 2017 május elsejétől „kölcsönkértek” egy dolgozót, a kint tapasztalható pillanatnyi munkaerőhiány miatt. A két egység közötti hivatalos levelezésből kiderül, hogy első körben hat hónapos időtartamról van szó (183 napba belefér), amit két hónappal meghosszabbíthatnak, ha addig nem rendeződik a kinti státusz betöltése helyi munkaerővel. A magyar leányvállalat feladata továbbra is a bérfizetés, amit meg kell emelni egy meghatározott havi összeggel (az amerikai központ kérésére) a kinti magasabb életviteli költségek kompenzálására. Minden ezzel kapcsolatosan felmerült költséget (azaz magát a bérköltséget is) a magyar leányvállalat ki fog számlázni az amerikai anyacégnek. Az érintett dolgozót úgy tájékoztatták, hogy ott kell fizetnie az szja-t. A bérszámfejtés továbbra is a mi feladatunk. Ezen tények és a kétoldalú kettős adóztatást kiküszöböléséről szóló 2010. évi XXII. törvény alapján kérdeznénk a következőket: - Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek terhelik a magyarországi leányvállalatot? - Amennyiben ott kell fizetni szja-t, akkor annak kiszámítására milyen szabályokat kell figyelembe venni és hogyan szüneteltethető az itthoni fizetés? - A havi fix bérkompenzációt lehet-e úgy kezelni mint deviza napidíjat? - A cafeteria kifizetése legyen ezen idő alatt felfüggesztve? Tájékoztatásukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! A külföldi fióktelepen (külföldi, EU-s) kiküldetés keretében dolgozó munkavállalók kiküldetési díját fizetheti-e a fióktelep? És a munkabérét? Ha igen, akkor ezen elemek után külföldön adózik a cég? Milyen szabályok vonatkoznak erre? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! A külföldi (EU) fióktelep munkavállalóira kiterjedhet-e a hazai cég kollektív szerződése, illetve ki kell hogy terjedjen? Ha külföldi kiküldetésben dolgoznak kint az itthoni munkavállalók, akkor rájuk és a fióktelep munkavállalóira milyen közös szabályok terjednek ki (például legkisebb bér, munkavédelem stb., azonos béren kívüli juttatások)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetés esetén mi, hogyan számolható el, és mit melyik sorokra kell betenni az áfabevallásba? EU-s és harmadik ország között van különbség? Például EU-snál kell-e közösségi adószám (mondjuk taxinál, szállásnál) vagy az ottani igénybevételnek számít és az áfa bevallás 17-es sorába kerül? És mit lehet nyugta alapján (például taxi, repülőjegy)? Szállásról kell számla vagy elég nyugta? Étel, italról kell számla vagy elég a nyugta? Kiküldetési rendelvénybe csak a nyugtásakat és a napidíjat kell-e beírni, a számlásakat pedig céges számlaként lekönyvelni? Az áfáját van, aminek le lehet vonni (például szállás, repjegy, étel-ital)? Miket kell berakni az áfabevallásba és melyik sorokra? A külföldi étel-ital természetbeni juttatásnak minősül és ugyanúgy kell rá szja- és ehót számolni és fizetni?
Tisztelt dr. Kéri Ádám Úr! Köszönöm gyors válaszát, de a kérdésem arra vonatkozott, hogy abban az esetben is a munkavállaló köteles téríteni a külföldi oda-visszautazás költségeit, ha a munkavállaló a kiküldetés vége, a hivatalos út befejeztével nem utazik vissza, hanem szabadságot vesz ki, és a külföldi országban marad még egy hétig, és azt követően utazik haza? Ebben az esetben is igaz, hogy a munkáltatónak nincs többletköltsége, ahhoz viszonyítva, hogy a kiküldetés végén hazautazik a munkavállaló? Ugyanakkor a munkavállónál jelentkezik egy megtakarítás, hiszen a külföldi út utazási költsége nem merül fel. Kérdésemet is a munkavállaló költségmegtakarítása miatt tettem fel. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló hivatalos útra az USA-ba utazik, 10 napra. Most azzal a kéréssel fordult a kft. vezetőségéhez, hogy a kiküldetési időszakon felül, a szabadsága terhére egy hetet kint szeretne tölteni. Természetesen a munkavállaló úgy gondolja, hogy az utazási költséget a munkáltatója fizeti. Kérdésem, helyes-e a munkavállaló kérése és álláspontja az utazási költéségek terheinek elszámolásával kapcsolatban? Válaszát köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték