475 találat a(z) kiküldetés cimkére
Kiküldetés vagy munkába járás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után gépjárművezetőink leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, majd onnan terítés után vissza. Az szja-törvény alapján a két telephely közötti utazás – véleményem szerint kiküldetés –, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja a napi 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a munkahely változóként van megjelölve, egyezően az 1988. I. törvénnyel. A Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető emiatt, mivel nem történik munkaszerződéstől eltérő helyen munkavégzés, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Kérdésem az lenne, hogy munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 nap korlátozás? Válaszát várva maradok tisztelettel.
Hol biztosított az USA-ból Magyarországra küldött munkavállaló? Itt a válasz
Cikk
Tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai között létrejött szociális biztonsági egyezmény kiküldetési szabályairól.
Magyarország elutasítja a magasabb külföldi kiküldetési díjat
Cikk
Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel fellép a tagállami hatáskörök csorbítására irányuló bizottsági törekvésekkel szemben – mondta Varga Mihály Varsóban, a Visegrádi négyek munkaügyi és szociális ügyekkel foglalkozó minisztereinek találkozóján. A nemzetgazdasági miniszter közölte, a V4 tagországok közös álláspontja továbbra is az, hogy támogatják a visszaélésekkel szembeni fellépést, a szabályok kikényszerítését, viszont elutasítják a kiküldetési irányelv tervezett módosítását és visszautasítják a „szociális dömpinggel” kapcsolatos vádakat.
Magyarországi kiküldöttek adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdésemben megvitattuk az alábbi kérdést: indiai cég Magyarországra küldi alkalmazottait, hogy itt továbbra is az ő alkalmazásában képviselje a céget és dolgozzon neki. A járulékokat ott fizetik, a bért onnan kapják, azon személyek esetében, akiknél ennek a kiküldetésnek az időtartama meghaladja az adóévben a 183 napot, Magyarországon a jövedelmük után szja-fizetési és bevallási kötelezettségük keletkezik, továbbá mivel kifizető nincs, aki ezt levonja, amolyan "önadózói" státuszba kerülnek, amiből pedig az következik, hogy negyedévente adóelőleget kell fizetniük. További kérdésem ennek a technikai része, tudomásom szerint Indiában az alkalmazottak után nem fizettek adót, csak járulékokat a kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében. Adóazonosítóval már rendelkeznek. Helyesen járok el, ha a bérüket és ennek a 15 százalékos adóját havi bontásban a kifizetés napja szerinti MNB árfolyamon átváltva állapítom meg ? Továbbá kérem segítségét, hogy az szja-bevallást mely soraiban tudom ezeket feltüntetni? Köszönöm
Külföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk harmadik országba küldi ki dolgozóját 12 napra. A napidíj nettó 28 euró/nap. Az indulástól kezdve a hazaérkezésig minden napra megkapja a napidíját. Szerinte a külföldön eltöltött hétvégékre – amelyeket munkával tölt – plusz szabadság is megilletné. Cégünk szerint – mivel kap napidíjat – ez az igény nem jogos. Ha meg jogos, akkor választhatja-e, hogy napidíjat kap vagy szabadságot vesz ki, miután hazaérkezik? Létezik esetleg valami törvényi szabályozás, amelyben le van írva, hogy tényleg jár a szabadság pluszban? Köszönettel.
Külföldi kiküldetés számláinak elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó kft. szállít Németországba, Csehországba. Deviza alszámlát nyitott, amelyet bizonyos összeggel feltölt. A devizaszámla bankkártyája a sofőrnél van. A számlához tartozó bankkártyával fizeti a sofőr a külföldi szállást, üzemanyagot, étkezést a külföldi tartózkodása alatt. Hogyan számolható el az étkezés, a szállás költsége a kft.-ben? Ha készpénzt ad a kft. a sofőrnek, szintén külföldi fuvar esetén az esetleges költségek fedezésére, és azzal elszámol a sofőr a számlák alapján, amely a kft. nevére szól, hogyan kezelendő az a kft. részéről a számfejtésben, illetve a könyvelésben? Német minimálbért kell-e számfejteni a sofőr kint tartózkodása idejére? Köszönöm válaszát.
Társas vállalkozó külföldi napidíja és szállásköltsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy társas vállalkozó külföldi tartózkodása esetén a társas vállalkozás címére kiállított szállásdíjszámla elszámolása lehetséges-e? Ezen kívül számolható-e el napidíj is 15 euróig?
Köztisztviselő napidíja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy köztisztviselőnek milyen jogszabály alapján jár külföldi kiküldetés esetén napidíj, illetve lemondhat-e róla?
Külföldi kiküldetés – köztisztviselő II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az atonos című kérdésre adott válaszában hivatkozott a 172/2012. (VII. 26.) kormányrendeletre, ami az Ön tájékoztatása alapján a polgármesteri hivatalokban dolgozó köztisztviselőkre nem terjed ki, így az abban meghatározott összeg sem alkalmazható a napidíjak vonatkozásában. Ebben az esetben a munkáltató szabadon állapíthatja meg a napidíj mértékét? A kérdésben megjelölt időszakban (csütörtöktől vasárnapig) a köztisztviselő ténylegesen munkát végez külföldön, mivel hivatalos rendezvényeken vesz részt. Ilyen esetben még az elutazás előtt ki kellene adni a pihenőidőt annak érdekében, hogy a heti 48 órát ne haladja meg a munkavégzés? Lehetséges lenne esetleg egy hétre munkaidőkeretet meghatározni úgy, hogy hétfő, kedd lesz a pihenőnap, és szerdától vasárnapig kerül osztják be a munkaidejét?
Külföldi kiküldetés – köztisztviselő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő külföldi kiküldetésével kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni. 1. 5/2-es munkarendben dolgozó köztisztviselő csütörtök reggeltől vasárnap esti hazaérkezéséig kiküldetésben vett részt egy hivatalos rendezvényen egy EU tagállamban. Ebben az esetben minden napra jár neki a napidíj? Mennyi a napidíj maximális, illetve minimális összege? Mi van abban az esetben, ha ebédet kap minden nap? A csütörtök-pénteki illetményén kívül szombatra, illetve vasárnapra rendkívüli munkavégzés alapján kell az illetményét elszámolni? Amennyiben vasárnap érkezik haza, hétfőn mehet dolgozni pihenőnap kivétele nélkül? Ha nem, akkor mi a teendő? 2. Hétköznapra eső munkaszüneti napon (márc. 15.) külföldi kiküldetést (13 óra utazással együtt) teljesítő köztisztviselő részére milyen juttattásokat kell számfejteni?
Külföldi munkavégzés 183 napon túl
Kérdés
Tisztelt Szakértő, a kérdésem az lenne, hogy ha egy magyar cég munkavállaló 183 napon túl dolgozik kiküldetésben Németországban, akkor ha jól tudjuk, hogy az szja-t és az egészségbiztosítást fizeti otthon, minden egyebet a célországban. Kérdésem az lenne, hogy ezeket az adókat a bejelentett magyar alapbérre, ami jelen esetben a minimálbér, kell megfizetni, vagy a kiküldetésre eső bérre is? Válaszát köszönöm!
Külföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy külföldi kiküldetés esetén (Lengyelország) egy fő dolgozóra mennyi a kiküldetési díj, és azt milyen járulékos költségek terhelik? A cég dolgozói gépeket, berendezéseket visznek ki külföldre, amiket ott összeszerelnek, majd jönnek vissza. Ez kb. egy-két hetes kinti tartozkodást jelentene. Köszönöm előre is a válaszukat. Üdv: Anita
Adóköteles-e a kiküldetéskor adott napi 500 forint?
Kérdés
Belföldi kiküldetés során (mely meghaladja a napi 6 órát) adott 500 forintos költségtérítés után kell-e szja-t fizetni a dolgozónak? Köszönettel: Endre
Mikor jár napidíj? – A kiküldetési költségek elszámolásáról
Cikk
A munka törvénykönyve szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülő költségeit. Ennek mértéke azonban nincsen meghatározva, így gyakori vita forrása lehet. A belföldi, valamint a külföldi kiküldetés szabályai ráadásul gyakran változnak és egymással sok tekintetben nincsenek összhangban. Ezt tetézi, hogy az egyes kormányrendeletek a munkajogi és az adójogi fogalmakat is keverik. Ebben kísérlünk meg rendet vágni az alábbi elemzéssel.
183 napnál hosszabb kiküldetés járulékfizetési és adózási szabályai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon letelepedett kft. munkavállalói Dániában letelepedett társaság részére villanyszerelési munkát (ingatlanberuházáshoz kapcsolódó) végeznek kiküldetésben. A munkavállalók munkavégzése ciklikus. Dániában három hét és Magyarországon más munkavégzési helyen egy hét után, megint Dániában három hét, összességében meg fogja haladni a 183 napot a kinti tartozkodási idő. Kérdéseim: 1. Hogyha már előre tudjuk, hogy a kiküldetés (megszakításokkal együtt) el fogja érni a 183 napot már a kiküldetés kezdetekor, hová kell jelenteni a külföldi munkavégzést és a 1708-as bevalláson úgy kell jelenteni az adott munkavállalót, vagy sem? Hogyan járunk el helyesen? 2. Ha előre nem tudott, hogy el fogja érni a 183 napot a kiküldetés, de mégis el fogja érni, mit kell tenni, hogyan kell a járulékot és adót számfejteni és bevallani? 3. Ha úgy számoltunk, hogy eléri, de bármilyen előre nem látható ok miatt mégsem éri el, mit kell tenni? 4. Adott munkavállaló már korábban egy másik munka kapcsán kiküldetésen volt Hollandiában, neki a 183 nap hogyan számítódik, ha utána Dániába lesz kiküldve és hol fizetendő a járuléka és adója? 5. Hogyha eléri a külszolgálati idő a 2 évet (24 hónap) akkor mit kell tenni, hol és hogyan kell jelenteni? 1708-as bevallást adott munkavállalóra hogyan kell kitölteni? 6. 183 nap számításának menete, dokumentálása milyen bizonylatokat követel meg? 7. Tartósan (183 túli) kiküldetésben lévő munkavállalót hogyan illeti a szabadság?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
