498 találat a(z) kiküldetés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetéssel kapcsolatosan az alábbi kérdéseim lennének: Mennyi a munkavállalónak járó napidíj minimum mértéke 2018-ban? A napidíjon felül jogosult-e a munkavállaló plusz juttatásra? Maximálisan hány napot tölthet kinn a munkavállaló egy huzamban külföldön? A törvény maximálisan évi 44 beosztás szerinti munkanapot említ, illetve azt, hogy a felek kölcsönösen megállapodhatnak ennél hosszabb időtartamban is. Ez azt jelentené, hogy ebben az esetben nincs maximalizálva az időtartam? Akár több évet is dolgozhat külföldön megszakítás nélkül? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Társaságunk 2017. évben egy holland cég megbízását teljesítette Belgiumban. A tevékenységet személyesen én végeztem, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezem. Az év második felében derült ki, hogy a külföldi kiküldetésben eltöltött idő meghaladja a 183 napot. Társaságunk végig vonta a szja-előleget tőlem. Kérdésem: csak a saját szja-bevallásomban tudom-e visszaigányelni a befizetett előlegeket, vagy a társaságnak a havi 08-as bevallásokat kell önrevízióznia? Belgiumban vagy Hollandiában kell adóbevallást beadnom ebben az esetben?

Kérdés

Kedves Adózóna! A most megjelent cikkben van egy ilyen mondat: "Külföldi kiküldetés esetén nincs kötelező előírás, így a felek (a cég és a munkavállaló) megállapodásától (helyi szabályozástól) függ, hogy melyikük, milyen formában és mértékben viseli a kiküldetés költségeit." Ez sajnos félrevezető, mert adójogilag nincsen, de Mt. szerint: Mt. 51. § (2) (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Vagyis minden felmerülő költséget a munkáltatónak kell viselnie, csak az indokoltság a kérdés (mehet a Sheratonba vagy Ibis hotel is jó...). Vagyis a feleknek nem azt kell szabályozniuk, hogy ki milyen költséget visel, hanem azt, hogy mit jelent az indokoltan felmerült. Illetve azt, hogy ezeket a költségeket átalány formájában (napidíj) vagy konkrét számlák formájában (például étkezési számlák) térítek meg. Elnézést, hogy ebbe beleokoskodom, de szerintem az egész kérdéskör megközelítése szempontjából ez egy fontos kiindulópont. Sajnos a magyar csavaros gondolkodás alapján az Önök mondatába még az is belefér, hogy mindent a munkavállalónak kell fizetnie. Üdv. Nagy Péter NP Audit Kft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetés esetében adunk ellátmányt (eurót) a kiutazónak vételi árfolyamon. Majd hazatérve hozza a számlát Lengyelországból, ami 40 lengyel zlotyról szól, és nincs átváltási papír a valutaváltásról. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan, milyen árfolyamon tudjuk elszámolni a kötlséget, hogyan járunk el helyesen? Ha az előző hó 15-ei MNB-árfolyamát nézzük a zlotynak és az eurónak is, és úgy kapunk egy euróösszeget, amit utána a kiadási árfolyammal számolunk el, vagy elég csak előző hó 15-ei zlotyárfolyammal átszámolni forintra, majd a forintösszeget a kiadási árfolyammal euróra kalkuláljuk? Válaszát előre is köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_8_Kikuldottek_adozasa_avx A fenti témában részletezném a helyzetet. A kiküldöttek indiai cég alkalmazásában jönnek Magyarországra. Járulékot Indiában fizetnek, onnan kapják jövedelmüket. Adott esetben, ha magyarországi tartózkodásuk nem éri el vagy haladja meg a 183 napot, nem fizetnek adót Magyarországon. Konkrét kérdésem, hogy ez minden esetben tárgyévre vonatkozik-e? Ha pl. 2017-ben visszament Indiába 183 belül, 2018-ban pedig újra eljön kevesebb mint 183 napra, van -e valami különbség? Válaszát köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy indiai kiküldött kevesebb mint 183 napot töltött 2017-ben Magyarországon. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján jövedelme Magyarországon nem adóköteles. Az egyezményben nem találok arra vonatkozó információt, hogy ezt hányszor ismételheti meg?2018-ban újra jöhet? És, ha benne van az időkorlátban, akkor ugyanez vonatkozik rá? Másik esetem kicsit más: magyar állampolgár tartózkodik Dániában, 2017-ben kevesebb, mint 183 napot tölt ott, de ha ez folyamatos, és 2018 -ban is kevesebb mint 183 napig tartózkodik kint, akkor sem kell adóznia? Minden esetben a tárgyévre kell csak figyelni? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. A külföldi kiküldetésre tekintettel kapott bevételből, napidíjból levonható a bevétel 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. A kérdésem az lenne, hogy helyes-e az az eljárás, ha a munkáltató a mentes adórész számításánal az adott napra járó alapbért is beszámítja? A kiküldetési napokra lebontva az alapbért, meghatározza az adott napra járó bért. Külföldi kiküldetés napi díjaként ad 15 eurót. Az alapbérből és a 15 euróból számolja az adott napi bevételt és annak a 30%-át nézi, ezért így a 15 eurót adómentesen adja teljes összegben? Vagy az a helyes, ha a 15 euró 30%-át veszi adómentes résznek, mivel a kiküldetési napidíj, mint költségtérítés az alapbéren felül jár a munkavállalónak?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Magyarországi székhelyű építőipari vállalkozás Franciaországba szeretne kiküldeni munkavállalókat előre láthatóan 183 napnál rövidebb időtartamra egy luxemburgi vállalkozással kötött szerződés alapján. A cég nem rendelkezik Franciaországban fiókteleppel. Van-e kötelezően fizetendő minimálbér a Franciaországba kiküldött munkavállalókra vonatkozóan? Ha igen, akkor mennyi az összege? Van-a bejelentési kötelezettsége a cégnek a kiküldetést megelőzően a kiküldött a francia hatóságoknál? Ha igen, akkor hol és milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni. Van-e a kiküldetés alatt adatszolgáltatási kötelezettség a francia hatóságok irányába? Válaszát előre is köszönöm! Katona-Fazakas Tünde

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy belföldi kiküldetés tömegközlekedéssel történő utazási költségét elég, ha jeggyel igazolja a dolgozó, amit a kiküldetési útnyilvántartáshoz csatol, vagy számlát is kell hoznia a munkáltató nevére? Kérdésem az is, hogy a munkába járást is elég-e bérlettel, jeggyel igazolni vagy kell a számla? Az is érdekes, hogy kedvezményes jegyről, bérletről adnak-e számlát a cég nevére (úgy tudom, nem, mert a kedvezményt a személy veszi igénybe)? A december 10-étől bevezetendő kedvezményes e-jegyek elszámolhatók? Előre is köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Utazasi_koltsegterites_amikor_a_tavmunkas_i_R28X04#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed A fenti címen található állásfoglalással kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet a NAV által kiadott, a gépjárművek költségelszámolásáról szóló 08-as információs füzet V. pontjában olvasható mondatra: "Amennyiben a magánszemély a saját gépkocsiját használja hivatali, üzleti célra és a kifizető autópálya-matricát, jegyet úgy juttat a magánszemélynek, hogy azt a nevére szóló számlával vásárolja meg, akkor emiatt nem keletkezik sem a juttatónak, sem a juttatásban részesülőnek adófizetési kötelezettsége még akkor sem, ha saját célra is használja azt a magánszemély." (Hivatkozás: Szja tv. 4. § (2a) bekezdés.) Nem jelentős összegekről van szó, de sok munkavállalónak ez fontos kérdés lehet, ezért várom a véleményét a fentiekkel kapcsolatban. Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar kft. Ausztriában végez munkát. A munkásokat egy-egy, a munkások közül kijelölt gépkocsivezető viszi dolgozni, saját személygépkocsival. Adható-e neki 60 euró naponta és ezen felül az üzemyagagnorma és a kilométerenkénti 15 forint adómentesen? A nem gépkocsivezető dolgozók részére hány euró adható naponta adómentesen? Köszönettel!

Cikk

Távmunkás az őt foglalkoztató cég székhelyétől eltérő városban dolgozik. Havonta egy-két alkalommal ellátogat a cég székhelyére (értekezletekre). Ez kiküldetésnek minősül? Megtéríthető a munkavállalónak a saját gépjárműhasználat, illetve az autópálya-matrica költsége? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy dolgozó közigazgatási határon belülről jár dolgozni. A munkaideje 15 órakor lejár, viszont vissza kell járnia hetente kétszer az esti órákban ellenőrizni a kazánt. Dönthet úgy a munkáltató, hogy közigazgatási határon belül is fizeti a munkába járást még úgy is, hogy nem mozgáskorlátozott munkavállalóról van szó, és nincs 10 éven aluli, köznevelési intézményben tanuló gyermeke? A visszarendelt munkavégzésre kiküldetést kell elszámolni neki, vagy semmit, mert közigazgatási határon belül lakik? Köszönöm segítő válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Magánszemélytől kölcsönzött személygépkocsi után a bérbevevő magánszemélynek hivatali utazási költségei hogyan számolható el? A kiküldött nem munkaviszonyban áll, hanem kamarai tagi jogviszonyban. Valamint a saját tulajdonú autókra fizetett kiküldetési díj (üzemanyag plusz költségtérítés) mellett autópályadíj nem fizethető ki? Köszönettel: Előfizető

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nem üzletszerű családi bizalmi vagyonkezelés (BVK)

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Tagi kölcsönnel rendelkező kft. végelszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink