Számos olyan helyzet adódik, amikor valakinek külföldi a foglalkoztatója, mégsem külföldön, hanem Magyarországon biztosított. Összefoglaltuk, milyen bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségei lehetnek az ilyen személyeknek.
Tisztelt Szakértő! Közúti árufuvarozássl foglalkozó kft. kiküldetési átalányt fizet a gépkocsivezetőknek. A kiküldetési átalány (havi 10 ezer forint) mellett adható-e étkezési Erzsébet-utalvány a dolgozónak? Köszönöm válaszukat. Kocsis Lászlóné
Tisztelt Szakértő! A következőben kérném szakvéleményét. Egy magyar kft. belgiumi céggel szerződést kötött építési terület előkészítési munkáinak elvégzésére Belgium területén. A fizikai munkavállalók a magyar cégnél alkalmazotti jogviszonyban állnak, és kiküldetés keretében végeznek munkát Belgiumban. 44 napon túli kiküldetés esetén milyen formában foglalkoztathatók a munkavállalók külföldi munkavégzés esetén? Amennyiben a munkavállaló nem magyar, hanem román vagy szlovák állampolgár, úgy szükséges-e bármilyen engedély a munkavégzéshez? Köszönöm szépen a válaszát!
Kivételesen fülledt, forró nyár volt az idei az adózásban: a jogalkotók számos jogszabály hatályba lépését erre a szezonra időzítették, így okozva az értelmezési nehézségek miatt alapos fejtörést az érintetteknek.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném segítségét: Olvastam az szja-módosítást, és pár itteni cikket. Eszerint – ha jól értem – kiküldetés már csak a munkáltató érdekében történő utazás és nem a tényleges munkavégzés időtartama. Egy cég különböző telephelyeinél ezt értem is. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak adózási, térítési és munkajogi szempontból, ha egy vállalatcsoport tagjának munkavállalója a csoport másik tagjához utazik, majd ott dolgozik x órát (jogilag külön munkáltatók)? Itt is csak az utazás időtartama számít, de az ott töltött idő nem? A 2015-ös kormányrendelet szerint nem adható napidíj, ha a távollét időtartama nem éri el a 6 órát. Ez nem egyértelmű, hiszen ő távol van, de a munkáltató érdekében történő utazás nem biztos, hogy eléri a 6 órát, a munkavégzéssel együtt viszont már igen. Ebben az esetben jogosult lesz napidíjra? Ha a másik munkavégzési helyről egyenesen a lakhelyére utazik vissza, az beleszámít ebbe a fajta utazási időbe? Mikor és hogyan kell elrendelni a kiküldetést a fenti esetben? Költségek (napidíj) tekintetében van jelentősége annak, hogy a munkavégzés helye konkrétan meg van határozva, vagy csak nagyobb földrajzi terület van megadva? Segítségét köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy mit tehet egy kft. abban az esetben, ha rendszeresen vidéken végez munkát, ám néhány dolgozója a kiküldetést nem hajlandó elfogadni, ők ragaszkodnak a helyben (a munkáltató székhelyén) történő munkavégzéshez? Mivel a kft. is jövedelemszerző tevékenységet folytat, muszáj a munka után mennie (kivitelezéseket hajt végre). Ebben az esetben kötelezhető-e a munkavállaló a kiküldetés elfogadására, vagy bármilyen szankcióval sújtható-e? Elsősorban nem a vita fokozása lenne a cél, hanem korrekt megoldást kellene találni. Ha a dolgozók nem hajlandók elvállalni a vidéki munkákat, a cég likviditása kerülhet veszélybe, így hosszú távon a munkahelyük is. Küldhetjük-e ilyenkor fizetés nélküli szabadságra a dolgozót, vagy Ön szerint mi lenne a megfelelő megoldás? Válaszukat előre is köszönöm! Gy. Ferenc
Tisztelt Szakértő! Társaságunk budapesti székhelyű, 6 db vidéki fióktelephellyel, regionális irodával rendelkezik. A vidéki kollégák a munkáltató által elrendelten, általában havonta egyszer a budapesti székhelyünkre utaznak munkamegbeszélésre, a havi ellátandó feladatok átbeszélésére. Ez rendszerint 1 napos, de előfordul, hogy 2 naposak a megbeszélések. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján. A törvény szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Nem minősül kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda-visszautazás. Kérdésünk a következő lenne: A kollégáink a telephelyről, illetve a lakóhelyről a székhelyre történő utazása kiküldetésnek minősül-e? Ha nem, akkor milyen elszámolást kell alkalmaznunk? Segítségét előre is köszönjük.
A vállalatok és az állami, a kormányzati területen is érzékeltem, hogy a szervezettel jogviszonyban nem álló személyek (biztonsági szakember, szakmai tanácsadó, feleség) vesznek részt a kíséret tagjaként a kiküldetésen és a kiküldő fél tevékenységével összefüggő tevékenységet végeznek (rendezvényen előadó, rendezvény védnök, fogadó félként protokoll feladat). Milyen feltétel szükséges a részükre napidíj adásához, hogyan kell adóztatni, illetve járulékot fizetni, ha napidíj lett részükre megállapítva? Kötelesek-e nyilatkozni arról, hogy a kiküldetés alatt kaptak-e ellátást (vendégfogadás során ebéd, vacsora stb.), ami napidíj csökkentő tényező?
Tisztelt Szakértő! Kiküldetés fogalmának változásával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ezentúl az a munkavállaló is jogosult lesz belföldön kiküldetési napidíjra, akinek a munkaszerződésében az van, hogy a munkavégzés helye az üzleti partnerek telephelyeit is magában foglalja? Mi számít bele, hogyan kell számolni, hogy a távollét eléri-e a 6 órát? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Olvasva az augusztusi változást, erősítsen meg, hogy jól értelmezem a jogszabályt. A fuvarozási tevékenységet folytató vállalkozás alkalmazottainak – akik belföldön nyújtanak szállítási szolgáltatást – a munkáltató megbízása alapján napidíjként, adómentesen 3000 forintot, illetve a telephelyre történő bejárásra idén még a 9 forintot elszámolhat kilométerenként?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette a kiküldetéssel kapcsolatos, augusztus 1-jétől érvényes változásokat.
A személyi jövedelemadó (szja) törvényben 2016. augusztus 1-jétől módosult a belföldi kiküldetés fogalma: ezentúl, ha a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződésben rögzített, vagy ennek hiányában a szokásos munkavégzési helytől eltérő belföldi helyen történő munkavégzésre utasítja, adózási szempontból kiküldetésben töltött időnek csak a feladat ellátása érdekében szükséges utazási idő számít. Hogyan érinti ez a fuvarosokat?
Tisztelt Szakértő! Járóbeteg-szakellátási tevékenységet folytató betéti társaságnak több településen van telephelye. A székhelyről a telephelyre történő, illetve a telephelyek közötti utazás költsége kifizethető-e a beltag részére kiküldetési rendelvény keretében?
Bővül a biztosítási kötelezettség alól mentesített személyek köre – erre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Tisztelt Szakértő! Egy közúti áruszállítással foglalkozó vállalkozás kereskedelmi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott munkavállalója (akinek a munkaköri feladata üzletkötés és árubeszerzés) részére a 6 órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén naponta 3000 forint igazolás nélkül elszámolható költségtérítést fizetne.Milyen bizonylat szolgál ebben az esetben a költségtérítés elszámolásának alapjául? Ha a kiküldetés napjaira csak a 3000 forintot fizeti a munkáltató, más élelmezési költséget nem számol el, akkor ezen költségtérítést a 1608-as bevallásban nem kell szerepeltetni? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték