A vállalkozás három munkavállalója egy kiállításon vett részt Németországban. Ehhez kapcsolódóan repülőjegyet, belépőjegyet és szállásköltséget szeretnének elszámolni, azonban a számlák a magánszemélyek nevére szólnak, a saját bankkártyájukkal fizették. A kérdésem, hogy ezek a költségek – természetesen kiküldetési rendelvénnyel – elszámolhatók-e?
Gyakori kérdés, hogy EU-tagállamba történő külföldi kiküldetés esetén a magyar bér és a fogadó ország kötelező bére közötti különbözet adható-e napdíjként, és ha igen, milyen közterhekkel kell számolni.
Személygépkocsimat banki kölcsönből vásároltam, a tözskönyvében a bank neve szerepel. Közalkalmazotti jogviszonyomban ezt a személygépkocsit kiküldetésem során 2018. január hónapban használtam, a törzskönyv másolatát a munkáltatómnak leadtam a kiküldetés elszámolásához. Kérdésként merült fel, hogy tudom-e érvényesíteni az igényemet, mert a törzskönyvben nem a nevem szerepel, a személyi jövedelemadóról szóló törvény lizing esetére fogalmaz meg szabályokat, banki kölcsön esetét nem nevesíti. Kérem segítségüket!
A 437/2015. kormányrendelet 4. paragrafusa értelmében a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére hat órát meghaladó kiküldetés esetén 3000 forint napidíjátalány adható, feltéve, hogy a munkáltató egyéb átalányt, illetve a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad. Mit jelent pontosan a 6 órát meghaladó kiküldetés fogalma? Engedélyköteles fuvarozók esetében csak azt kell vizsgálni az időtartamot tekintve, hogy a munkakezdés és befejezés (fuvarozás megkezdése és befejezése) között legalább 6 óra elteljen? Tehát, ha a tachográfadatok feldolgozása után kinyert adatok alapján a napi munkavégzés meghaladja a 6 órát (és a munkavállaló ténylegesen nem a társaság székhelyén/telephelyén végezte a munkáját, hanem belföldön fuvarozott), akkor adható a napi 3000 forint? Van olyan idő, ami ebbe a 6 órába nem számítható bele? Például fuvarozáson belüli egyéb munkavégzés (rakodási idő), napi pihenőidő stb.
Munkavégzésük során gyakran utaznak az ország különböző településeire a munkavállalók. Milyen esetek számítanak kiküldetésnek, melyek munkába járásnak? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszol.
Megbízási jogviszonyban látom el egy társaság ügyvezetését. Kérdésem: megbízási jogviszonyban a társaság kiküldetési rendelvény alapján adhat-e költségtérítést a saját személygépkocsi használatáért?
Bizonytalanok a 3,5 tonnát el nem érő össztömegű gépjárművel fuvarozó vállalkozások, hogy a sofőrök, árukísérők milyen összegben számolhatnak el igazolás nélkül kiküldetési költséget. Ismertetjük a jogszabályok vonatkozó előírásait.
Tisztelt Szakértő! Kiküldetéshez kapcsolódó járulékfizetésben szeretném kérni állásfoglalását. Egy magyar kft. a dolgozóit kiküldi németországi vagy ausztriai munkavégzésre. A kiküldetés nem éri el a 24 hónapot. A kiküldetés idejére külön írásba foglalt megállapodást kötnek a jövedelem elszámolására, mely szerint a kiküldetés idejére a munkavállaló alapbére 160 000 forint bruttó jövedelem és 10 euró órabér. Milyen összeg lesz a magyarországi járulék- és szja-fizetés alapja? A eset: a kiküldetés ideje nem éri el a 183 napot. B eset: a kiküldetés ideje meghaladja a 183 napot, de kevesebb mint 24 hónap. Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetéssel kapcsolatosan az alábbi kérdéseim lennének: Mennyi a munkavállalónak járó napidíj minimum mértéke 2018-ban? A napidíjon felül jogosult-e a munkavállaló plusz juttatásra? Maximálisan hány napot tölthet kinn a munkavállaló egy huzamban külföldön? A törvény maximálisan évi 44 beosztás szerinti munkanapot említ, illetve azt, hogy a felek kölcsönösen megállapodhatnak ennél hosszabb időtartamban is. Ez azt jelentené, hogy ebben az esetben nincs maximalizálva az időtartam? Akár több évet is dolgozhat külföldön megszakítás nélkül? Válaszukat előre is köszönöm!
Társaságunk 2017. évben egy holland cég megbízását teljesítette Belgiumban. A tevékenységet személyesen én végeztem, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezem. Az év második felében derült ki, hogy a külföldi kiküldetésben eltöltött idő meghaladja a 183 napot. Társaságunk végig vonta a szja-előleget tőlem. Kérdésem: csak a saját szja-bevallásomban tudom-e visszaigányelni a befizetett előlegeket, vagy a társaságnak a havi 08-as bevallásokat kell önrevízióznia? Belgiumban vagy Hollandiában kell adóbevallást beadnom ebben az esetben?
Kedves Adózóna! A most megjelent cikkben van egy ilyen mondat: "Külföldi kiküldetés esetén nincs kötelező előírás, így a felek (a cég és a munkavállaló) megállapodásától (helyi szabályozástól) függ, hogy melyikük, milyen formában és mértékben viseli a kiküldetés költségeit." Ez sajnos félrevezető, mert adójogilag nincsen, de Mt. szerint: Mt. 51. § (2) (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Vagyis minden felmerülő költséget a munkáltatónak kell viselnie, csak az indokoltság a kérdés (mehet a Sheratonba vagy Ibis hotel is jó...). Vagyis a feleknek nem azt kell szabályozniuk, hogy ki milyen költséget visel, hanem azt, hogy mit jelent az indokoltan felmerült. Illetve azt, hogy ezeket a költségeket átalány formájában (napidíj) vagy konkrét számlák formájában (például étkezési számlák) térítek meg. Elnézést, hogy ebbe beleokoskodom, de szerintem az egész kérdéskör megközelítése szempontjából ez egy fontos kiindulópont. Sajnos a magyar csavaros gondolkodás alapján az Önök mondatába még az is belefér, hogy mindent a munkavállalónak kell fizetnie. Üdv. Nagy Péter NP Audit Kft.
Egy magyar kft. a Magyarországon bejelentett munkavállalóival, EU tagországban végez szolgáltatást. A munkavállalók részére fizethető 15 euró kiküldetési díj és a kilométerenkénti 15 forint munkába járási költség bizonylat nélkül és adózatlanul? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Külföldi kiküldetés esetében adunk ellátmányt (eurót) a kiutazónak vételi árfolyamon. Majd hazatérve hozza a számlát Lengyelországból, ami 40 lengyel zlotyról szól, és nincs átváltási papír a valutaváltásról. Az lenne a kérdésem, hogy hogyan, milyen árfolyamon tudjuk elszámolni a kötlséget, hogyan járunk el helyesen? Ha az előző hó 15-ei MNB-árfolyamát nézzük a zlotynak és az eurónak is, és úgy kapunk egy euróösszeget, amit utána a kiadási árfolyammal számolunk el, vagy elég csak előző hó 15-ei zlotyárfolyammal átszámolni forintra, majd a forintösszeget a kiadási árfolyammal euróra kalkuláljuk? Válaszát előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_8_Kikuldottek_adozasa_avx A fenti témában részletezném a helyzetet. A kiküldöttek indiai cég alkalmazásában jönnek Magyarországra. Járulékot Indiában fizetnek, onnan kapják jövedelmüket. Adott esetben, ha magyarországi tartózkodásuk nem éri el vagy haladja meg a 183 napot, nem fizetnek adót Magyarországon. Konkrét kérdésem, hogy ez minden esetben tárgyévre vonatkozik-e? Ha pl. 2017-ben visszament Indiába 183 belül, 2018-ban pedig újra eljön kevesebb mint 183 napra, van -e valami különbség? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy indiai kiküldött kevesebb mint 183 napot töltött 2017-ben Magyarországon. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján jövedelme Magyarországon nem adóköteles. Az egyezményben nem találok arra vonatkozó információt, hogy ezt hányszor ismételheti meg?2018-ban újra jöhet? És, ha benne van az időkorlátban, akkor ugyanez vonatkozik rá? Másik esetem kicsit más: magyar állampolgár tartózkodik Dániában, 2017-ben kevesebb, mint 183 napot tölt ott, de ha ez folyamatos, és 2018 -ban is kevesebb mint 183 napig tartózkodik kint, akkor sem kell adóznia? Minden esetben a tárgyévre kell csak figyelni? Válaszát előre is köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték