480 találat a(z) kiküldetés cimkére
Megjelent a szeptemberi VálaszAdó
Cikk
Kivételesen fülledt, forró nyár volt az idei az adózásban: a jogalkotók számos jogszabály hatályba lépését erre a szezonra időzítették, így okozva az értelmezési nehézségek miatt alapos fejtörést az érintetteknek.
Belföldi kiküldetés vállalatcsoporton belül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném segítségét: Olvastam az szja-módosítást, és pár itteni cikket. Eszerint – ha jól értem – kiküldetés már csak a munkáltató érdekében történő utazás és nem a tényleges munkavégzés időtartama. Egy cég különböző telephelyeinél ezt értem is. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak adózási, térítési és munkajogi szempontból, ha egy vállalatcsoport tagjának munkavállalója a csoport másik tagjához utazik, majd ott dolgozik x órát (jogilag külön munkáltatók)? Itt is csak az utazás időtartama számít, de az ott töltött idő nem? A 2015-ös kormányrendelet szerint nem adható napidíj, ha a távollét időtartama nem éri el a 6 órát. Ez nem egyértelmű, hiszen ő távol van, de a munkáltató érdekében történő utazás nem biztos, hogy eléri a 6 órát, a munkavégzéssel együtt viszont már igen. Ebben az esetben jogosult lesz napidíjra? Ha a másik munkavégzési helyről egyenesen a lakhelyére utazik vissza, az beleszámít ebbe a fajta utazási időbe? Mikor és hogyan kell elrendelni a kiküldetést a fenti esetben? Költségek (napidíj) tekintetében van jelentősége annak, hogy a munkavégzés helye konkrétan meg van határozva, vagy csak nagyobb földrajzi terület van megadva? Segítségét köszönöm!
Munkavállaló nem egyezik bele a kiküldetésbe
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy mit tehet egy kft. abban az esetben, ha rendszeresen vidéken végez munkát, ám néhány dolgozója a kiküldetést nem hajlandó elfogadni, ők ragaszkodnak a helyben (a munkáltató székhelyén) történő munkavégzéshez? Mivel a kft. is jövedelemszerző tevékenységet folytat, muszáj a munka után mennie (kivitelezéseket hajt végre). Ebben az esetben kötelezhető-e a munkavállaló a kiküldetés elfogadására, vagy bármilyen szankcióval sújtható-e? Elsősorban nem a vita fokozása lenne a cél, hanem korrekt megoldást kellene találni. Ha a dolgozók nem hajlandók elvállalni a vidéki munkákat, a cég likviditása kerülhet veszélybe, így hosszú távon a munkahelyük is. Küldhetjük-e ilyenkor fizetés nélküli szabadságra a dolgozót, vagy Ön szerint mi lenne a megfelelő megoldás? Válaszukat előre is köszönöm! Gy. Ferenc
Belföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk budapesti székhelyű, 6 db vidéki fióktelephellyel, regionális irodával rendelkezik. A vidéki kollégák a munkáltató által elrendelten, általában havonta egyszer a budapesti székhelyünkre utaznak munkamegbeszélésre, a havi ellátandó feladatok átbeszélésére. Ez rendszerint 1 napos, de előfordul, hogy 2 naposak a megbeszélések. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 11. pontjában 2016. augusztus 1-jétől módosult a kiküldetés (kirendelés) fogalmi meghatározása az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. június 15-én kihirdetett 2016. évi LXVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján. A törvény szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Nem minősül kiküldetésnek a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda-visszautazás. Kérdésünk a következő lenne: A kollégáink a telephelyről, illetve a lakóhelyről a székhelyre történő utazása kiküldetésnek minősül-e? Ha nem, akkor milyen elszámolást kell alkalmaznunk? Segítségét előre is köszönjük.
Külföldi delegáción résztvevő nem hivatali alkalmazott részére fizethető-e napidíj?
Kérdés
A vállalatok és az állami, a kormányzati területen is érzékeltem, hogy a szervezettel jogviszonyban nem álló személyek (biztonsági szakember, szakmai tanácsadó, feleség) vesznek részt a kíséret tagjaként a kiküldetésen és a kiküldő fél tevékenységével összefüggő tevékenységet végeznek (rendezvényen előadó, rendezvény védnök, fogadó félként protokoll feladat). Milyen feltétel szükséges a részükre napidíj adásához, hogyan kell adóztatni, illetve járulékot fizetni, ha napidíj lett részükre megállapítva? Kötelesek-e nyilatkozni arról, hogy a kiküldetés alatt kaptak-e ellátást (vendégfogadás során ebéd, vacsora stb.), ami napidíj csökkentő tényező?
Kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiküldetés fogalmának változásával kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy ezentúl az a munkavállaló is jogosult lesz belföldön kiküldetési napidíjra, akinek a munkaszerződésében az van, hogy a munkavégzés helye az üzleti partnerek telephelyeit is magában foglalja? Mi számít bele, hogyan kell számolni, hogy a távollét eléri-e a 6 órát? Köszönöm válaszát.
Kiküldetés fuvarosok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Olvasva az augusztusi változást, erősítsen meg, hogy jól értelmezem a jogszabályt. A fuvarozási tevékenységet folytató vállalkozás alkalmazottainak – akik belföldön nyújtanak szállítási szolgáltatást – a munkáltató megbízása alapján napidíjként, adómentesen 3000 forintot, illetve a telephelyre történő bejárásra idén még a 9 forintot elszámolhat kilométerenként?
Már a kiküldetés sem a régi, 1-jén változott
Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette a kiküldetéssel kapcsolatos, augusztus 1-jétől érvényes változásokat.
Kiküldetés: mi változott és mi nem a napidíjszabályokban?
Cikk
A személyi jövedelemadó (szja) törvényben 2016. augusztus 1-jétől módosult a belföldi kiküldetés fogalma: ezentúl, ha a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződésben rögzített, vagy ennek hiányában a szokásos munkavégzési helytől eltérő belföldi helyen történő munkavégzésre utasítja, adózási szempontból kiküldetésben töltött időnek csak a feladat ellátása érdekében szükséges utazási idő számít. Hogyan érinti ez a fuvarosokat?
Kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Járóbeteg-szakellátási tevékenységet folytató betéti társaságnak több településen van telephelye. A székhelyről a telephelyre történő, illetve a telephelyek közötti utazás költsége kifizethető-e a beltag részére kiküldetési rendelvény keretében?
Ők mentesülnek a tb- és nyugdíjbiztosítási kötelezettség alól
Cikk
Bővül a biztosítási kötelezettség alól mentesített személyek köre – erre hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Belföldi kiküldetés napidíja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy közúti áruszállítással foglalkozó vállalkozás kereskedelmi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott munkavállalója (akinek a munkaköri feladata üzletkötés és árubeszerzés) részére a 6 órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén naponta 3000 forint igazolás nélkül elszámolható költségtérítést fizetne.Milyen bizonylat szolgál ebben az esetben a költségtérítés elszámolásának alapjául? Ha a kiküldetés napjaira csak a 3000 forintot fizeti a munkáltató, más élelmezési költséget nem számol el, akkor ezen költségtérítést a 1608-as bevallásban nem kell szerepeltetni? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Külföldi üzleti út
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa, egyben ügyvezetője külföldi üzleti útra megy. Az utazáshoz a cég gépkocsiját használja. Milyen költségeket számolhat el? Jár-e neki napidíj? Ha igen, mennyi, és hogyan kell adózni utána? Milyen formában kell elszámolni a költségeket (kiküldetési rendelvénnyel vagy más formában)? Köszönettel.
Kiküldetés – 44 nap túllépés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi cégünk, magyarországi telephellyel, magyar állampolgárt teljes munkaidősen foglalkoztat (vezető tisztséget tölt be). Cégünk amerikai és egyéb kontinenseken történő terjeszkedéséhez a munkavállalónak kiküldetést számol el, napidíjat kap a fizetésén felül. Milyen szabályok szerint lehet a 44 napos limit elérését követően is élni a kiküldetéssel, amennyiben előreláthatóan a 183 napos határt nem éri el? Miben tér el a 44 nap elérését követően a kiküldetés? Jogszerűen jár el a cég, amennyiben a 44 nap után is kiküldetésre költségtérítést és napidíjat számol el? Milyen lehetőségei vannak a cégnek ilyen esetben? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Kiküldetés fogalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az Szja tv-ben megváltozott kiküldetés fogalmával kapcsolatos. A jövőben kiküldetés: a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Kérdésem azzal kapcsolatos, ha olyan munkavállaló megy hivatali, üzleti utazásra, akik a cég telephelyén kívül, a cég üzleti partnereinél is végezhetnek munkát és szerződés szerint részükre napidíj jár, akkor külföldi kiküldetés esetén figyelembe vehető igazolás nélkül elszámolható költségként a napidíj 30%-a? Válaszát ez úton is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
