Tisztelt Szakértő! Szeretném a tájékoztatását kérni a következő kérdésben. Egy egyszemélyes kft. ügyvezetője mikor dolgozhat a kft.-ben munkaviszonyban? Milyen feltételeknek kell ehhez teljesülnie? Köszönöm válaszát: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, nyugdíjas, evás, és egy kft.-ben választott tisztségviselő (megbízott ügyvezető, nem tag), ahol az ügyvezető az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlása valósul meg. 2015-től kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az ügyvezetés szempontjából az egyéni vállalkozó és a kft? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves megerősítésüket a következő esettel kapcsolatban. XY-nak két kft.-je van, melyekben ügyvezetői feladatokat lát el, mellette heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, tehát járulékot nem fizet az ügyvezetés kapcsán. 2015-ben a munkaviszony megszűnik, és egyéni vállalkozó szeretne lenni katásként. Kérdésem, hogy akkor elég az egyik kft.-ben megfizetni a társas vállalkozókat érintő emelt összegű járulékot, és a katás egyéni vállalkozásban a havi 25 000 forintot? Társas vállalkozóként kell kiadni igazolást a másik cége részére, hogy ott ne kelljen fizetni járulékot? Esetleg választhatná az 50 ezer vagy a 75 ezer forint kata megfizetését is, és akkor járulék nincs társas vállalkozóként emelt összegű járulékfizetés? Köszönettel: Szabó Anita
Ügyvezető apuka gyesre megy, társas vállalkozó és személyesen közreműködik a kft.-ben. Kell-e a minimálbér utáni járulékokat fizetnie, és lehet ebben a státuszban részmunkaidős a kft.-ben?
Tisztelt Szakértő! A könyvelő kollégák között nagyon megoszlanak a vélemények, ezért Önhöz fordulok a következő kérdéssel. A kft.-nek 4 tulajdonosa van. A négy ember közül kettő ügyvezető. A két ügyvezetőnek nincs máshol biztosítási jogviszonya, személyesen csak az egyik közreműködik. Hány főt kell a 1041 nyomtatványon bejelenteni, és milyen jogviszonnyal? Akik nem működnek személyesen közre, be kell-e jelenteni őket akkor, ha az egyiknek van 36 órát meghaladó munkaviszonya, a másiknak nincs máshol biztosítása? Köszönettel: Bné
Adott egy kft. 3 magánszemély taggal. Ebből egy tag a társaság tevékenységében nem vesz részt, csak osztalékjövedelemben részesül. A másik kettő tag saját jogú öregségi nyugdíjas, közülük egyik az ügyvezető. A két nyugdíjas tag a társasági szerződés szerint és ténylegesen is személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, havi húsz órában, munkaviszonyban. A munkabérként elszámolt összegek után a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint fizetik az szja-t és az egyéb járulékokat. A társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy az ügyvezető az ügyvezetői tevékenységet társasági jogi jogviszonyban látja el. A társasági szerződés 2011. január 18. napjától hatályos. Kérdés, hogy az ügyvezető után van-e egyéb fizetési kötelezettség is?
Adott egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője, aki tgyáson van, alkalmazottja nincsen. A kft. bevétele csak jogdíjból van, munkát nem kell végeznie, csak a vezető tisztségviselői teendőket látja el. Meg kell-e fizetnie a kft.-nek a járulékokat a tulajdonos ügyvezető után, és elveszíti-e a tgyás-jogosultságot? És, ha már gyeden lesz? A jogdíjbevétel nagysága, rendszeressége változó.
Némely könyvelők azt állitják, hogy egy munkavállalónak (például kft. ügyvezetőjének) 6 órás, illetve heti 36 órás munkaviszonya csak azzal a feltétellel létesíthető, ha más munkahelyen már van 2 órás munkaviszonya. Vagyis ez azt jelentené, hogy egy munkavállalóra a magyar jogszabályok kötelezővé teszik a 8 órás munkaviszonyt. Kérdésem, hogy ez az állítás valós-e?
Egy kft. 2007. 07. 27-én vásárolt egy irodaházat a hozzá tartozó telekkel együtt. A telekár 8 millió 870 ezer forint, ami a jelenlegi könyv szerinti érték is. Értékesíteni szeretné az ingatlant, de külön-külön, mert a vevőnek a telekre nincs szüksége. A telek értékesítése 1-2 millió forintért lehetséges csak, mert nem lehet eladni, telki szolgalom is van rajta. Szakértő szerint is csupán 3 millió forint körüli a jelenlegi értéke. Van-e arra lehetőség hogy a kft. ügyvezetője, aki többségi tulajdonos, megvásárolja ezt a telket ilyen áron? Hogyan történik a számlázása, a társaságiadó-fizetésre milyen hatása van az ügyletnek? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője magának szeretne lakáscélú támogatást adni. Kérdésem, hogy pontosan milyen igazolások, nyilatkozatok szükségesek mindehhez, és, hogy listát, mintákat esetleg találok-e a témában valahol? Lakáshitelt törleszt néhány éve, és a havi törlesztőrészletre szeretné igénybe venni a támogatást. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2014-ben főállású egyéni vállalkozó, aki itt fizeti meg maga után a járulékokat, mellette már nem kezdő évi őstermelő is és mindemellett:ügyvezető is abban a kft.-ben, ahol 50 százalékos tag, és kisösszegű megbízási díjért látja el az ügyvezetői feladatokat. 2015-ben a főállású egyéni vállalkozása szünetelni fog. Marad a kettő másik jogviszonya. Őstermelésből van 2014-es bevétele, ami 8 millió forint alatti. Kérdés: 1. Melyik jogviszonyt választhatja 2015-ben – amennyiben választhat – főállásként? 2. Melyik jogviszonya után kell kötelezően megfizetni a járulékokat, és milyen mértékben? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát, üdvözlettel: Lóránt Gizella
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély több gazdálkodási szervezetben is ügyvezető. Az egyik kft.-ben ügyvezetőként 8 órás munkaviszonyban dolgozik, míg a másik nonprofit kft.-ben szintén ügyvezető, de nem munkaviszonyban. A nonprofit kft.-ben nem kap bért, nincs jövedelme. Kérdés: abban a nonprofit kft.-ben, amelyikben nincs munkaviszonya, sem jövedelme, kaphat-e béren kívüli juttatást? Ha igen, mire kell figyelni, és hogyan adózik? Köszönöm a választ! Rotkiv
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetési feladatokat, tehát munkaszerződése van erre a feladatra. A társasági szerződés így fogalmaz: "az ügyvezetői megbízatás határozatlan időre szól". Helyes ez így, vagy pedig a társasági szerződésben külön rögzíteni kell, hogy az ügyvezetői feladatok ellátására munkaviszonyt létesítenek? Ha ez nincs benne a társasági szerződésben, de a munkaszerződés erről szól, akkor helytálló a munkaviszonyban ellátott ügyvezetés? Nem minősítik ezt esetleg megbízási jogviszonynak, amennyiben a társasági szerződés nem tér ki a munkaviszonyra?
Tisztelt Szakértő! Felszámolás alá került kft. ügyvezetője kiválthatja-e az egyéni vállalkozói igazolványt? Illetve lehet-e másik társaságnak tulajdonosa, esetleg ügyvezetője?
Egy kft.-ben 1998 óta munkaviszonyban (heti 40 órában) dolgozik egy alkalmazott. 2008-ban elment szülési szabadságra. 2011-ben ebbe a kft.-be többségi részesedéssel belépett, mint tag és egyben ügyvezető (ekkor még mindig gyesen volt a második gyerekkel). A társasági szerződésben nincs lefektetve, hogy mint ügyvezető, milyen formában látja el a feladatát, és azt hogyan díjazzák (az ügyvéd üzenete: mi döntsük el...). Majd 2013. 01. 31-én visszajött dolgozni. Mi továbbra is havonta a NAV felé a járulékbevallásban alkalmazottként és adminisztrátorként jelentjük, sőt, mint gyesről visszajött után az alkalmazotti szochokedvezményt igénybe vesszük. Kérdésem lenne: helyes-e, ha írunk egy taggyűlési határozatot, amiben lefektetjük, hogy marad munkaviszonyban, mint adminisztrátor, és emellett látja el az ügyvezetői tevékenységet például havi 20 000 forintért? Mert elsődlegesen ő a cégben adminisztrációs munkát végez, ami nem az ügyvezetéssel függ össze. Vagy maradjon munkaviszonyban, mint ügyvezető, és a kódot javítsuk le a NAV felé, miszerint nem adminisztrátor, hanem munkaviszonyos ügyvezető? Előre is köszönöm a válaszukat.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték