Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft.-ben a tulajdonos egyben az ügyvezető is. Máshol nincs semmilyen jogviszonya a tulajdonosnak. Kérném szíves tájékoztatását, lehetőség van-e arra, hogy a tag az ügyvezetést munkaviszonyban lássa el, és ebben az esetben milyen jogviszonyban működhet közre személyesen, milyen járulékterhek mellett? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft.-tulajdonos ügyvezető és személyes közreműködésre jogosult (a kft. több éve nem működik, a szükséges bevallásokat viszont beküldi) lehet-e főállású katás egyéni vállalkozó?
Tisztelt Szakértő! Augusztus 1-jétől a nők 40 éves nyugdíjazásában részesülő nő egy kft. ügyvezetőségét kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként elláthatja-e úgy, hogy díjazásban nem részesül? Akkor itt csak a 7050 forintot kell megfizetnie? Illetve 4 órás munkaviszonyt létesít, itt természetesen, mint nyugdíjas munkavállaló szerepelne. Köszönettel: L. Csilla
Egyszemélyes kft. ügyvezetője (ő a tulajdonos is) gyermeknevelési támogatásban részesül. A kft.-ben maga után járulékot nem fizet, a tényleges munkát alkalmazott végzi. Ha az ügyvezető terhes, jogosult lesz-e csedre, illetve gyedre? Ha igen, mi lesz a gyed számításának alapja? 2013-tól a cégben ő az ügyvezető, díjazást nem kap.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy nyújtható-e adómentes lakáscélú támogatás a következő esetben? A házaspár hitelt vett fel a feleség tulajdonában lévő ingatlan felújítására. A férj munkaviszonyban ügyvezető a kft.-ben, a feleség tulajdonos, a tevékenységben semmilyen jogviszonyban nem vesz részt. Köszönettel: Mlinár Jánosné
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném a segítségét: egy kft. két tulajdonosa megbízási szerződéssel ügyvezető, nincs mellette 36 órás jogviszonyuk. A megbízási szerződésben foglalt díj havi 220 ezer forint (10 % költséghányadot alkalmaznak), de ez az összeg csak 4 havonta kerül kifizetésre (tehát 4 havonta kapnak 880 ezer forintot). A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben azokra a hónapokra, amelyekben nincs kifizetés, meg kell-e fizetniük társas vállalkozóként a minimum járulékalap után a járulékaikat, vagy mivel a kifizetett összeg több hónapra vonatkozik és az egy hónapra eső összege meghaladja a havi minimum járulékalapot, csak 4 havonta, a kifizetett összeg után van járulékfizetési kötelezettség? Köszönettel: VL
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja és ügyvezetője a nyugdíjba menetelét követően kiegészítő társas vállalkozóként folytatta a tevékenységét, és megfizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, mint ügyvezető, bért nem vett fel. Idővel munkavállalóként részmunkaidőben még szakmai feladatot is ellátott, és azután is megfizette a szükséges járulékokat. Az 1041-es és 1608-as nyomtatványon mindkét jogviszonyt jelentette. 2016-ban, a törzstőkeemeléssel, a társasági szerződés úgy lett módosítva, hogy az ügyvezető feladatát munkaviszonyban látja el. Tehát tagi jogviszonyban tevékenységet nem végez. Kell-e tovább fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy elég az ügyvezetői részmunkaidős munkaviszonya után megfizetni a szükséges járulékokat? Minek minősül ebben az esetben, ha továbbra is nyugdíjas, és munkaviszonyban látja el az ügyvezetést? Hogyan alakul a 1041-es, illetve a 1608-as nyomtatványon a jelentés? Köszönettel.
Van egy kft., ahol a cégvezető tulajdonos, egyben kiegészítő őstermelő is. A kft.-nél munkaviszonyban látná el a feladatát. Teljes munkaidőre kell jelenteni, vagy kevesebbre is lehet, mert egyébként még nincs annyi teendője, hogy kitenné a heti 40 órát?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes "XY" Kft. ügyvezetője (vagyis a saját alapítású cége) a gyermek 1,5 éves kora után elkezdett más cégnél "XZ" Kft.-nél munkaviszonyban dolgozni. Jelenleg még mindig gyesen van, azonban a munkaviszonya megszűnik. Úgy gondoljuk, hogy az eddig a saját cégében bejelentett (munkaviszony miatt) biztosítási jogviszonya: társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett már nem fogja megállni a helyét. Kérdésem, hogy ebben az esetben főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül-e, vagy a gyes esetleg befolyásolja ezt, és, ha igen, akkor milyen jogviszonnyal kellene a saját cégében a változásbejelentést megtenni? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy jogosult-e a kft. ügyvezetője álláskeresési járadékra, aki az ügyvezetői feladatokat megbízás alapján díjazás nélkül látja el? Lehet-e ügyvezető úgy, hogy közben álláskeresési járadékot kap? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetője, mint főállású biztosított őstermelő –minimálbér után megfizeti a járulékokat – tagja egy kft.-nek, ahol az ügyvezetői teendőket taggyűlési határozat alapján, díjazás nélkül köteles ellátni az első öt évben, illetve, ha a kft. 5 évnél hamarabb osztalékot fizet, akkor dönteni kell az ügyvezetői dijazásáról is. Szabályos-e az eljárás, illetve kell-e a 1041-es és a 08-as nyomtatványon a kft.-ben bejelenteni, és milyen jogviszonykóddal? Válaszát köszönöm: Törökné Tóth Ilona, könyvelő
Tisztelt Adózóna! Magyarországi kft. magyar állampolgár ügyvezetője 10 éve külföldön él, ottani férje (annak cége) révén van egészségbiztosítása (nincs kint sem munkaviszonya, sem vállalkozása). Kérdésünk az, hogy ha egy magyarországi kft. ügyvezetésére vonatkozó megbízási szerződése "ingyenes jellegű", azaz a feladatát díjmentesen látja el, akkor kell-e Magyarországon járulékot fizetnie, illetve hogyan tudja igazolni a NAV-nak, hogy itthon miért nem fizet egyáltalán járulékot? Köszönettel: Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! Vállalkozó kft. tulajdonosa és ügyvezetője, ez alapján vállalkozói jogviszonya van, nem vesz fel megbízási díjat. Emellett egyéni vállalkozó katás jogviszonyban. Én úgy értelmezem a törvényt, hogy a kft.-ben meg kell fizetnie a járulékokat, az egyéni vállalkozásban pedig a 25 ezer forintot. A vállalkozó előző könyvelője azt állítja, hogy csak az 50 ezer forintot kell megfizetni a katás egyéni vállalkozásban, a kft.-ben pedig semmit. Melyikünknek van igaza? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. nem tag ügyvezetője havi 6000 forint mértékű megbízási díjat fizetne magának az ügyvezetésért utólag, egy összegben, évente. Rendelkezik máshol biztosítási jogviszonnyal. Kérdéseim: 1. Jól gondolom-e, hogy nem érvényesítheti a 10 százalékos költséghányadot? 2. Szabályos-e évente egyszer fizetni a havi díjat? 3. Ha szabályos, akkor kell-e ebből az egyszeri kifizetésből az összes járulékot vonni, vagy mivel az 365 napra vonatkozik, csak egy részét? Köszönettel: Szentesi Péter
Tisztelt Szakértő! Egy cég adásvétele során, ahol minden megváltozott, az ügyvezető munkaviszonyos "kívülálló", tehát nem tulajdonos lett. A cég bejegyzése eltartott egy kis ideig, 02. 18-tól 04. 26-ig, különböző problémák miatt. Ez idő alatt semmilyen tevékenység nem történt a cégben, sőt, mivel az egyik bejegyzés-visszautasítási ok a név miatt volt, így a névbizonytalanság miatt gyakorlatilag adóbevallások sem mentek be (szerencsére Ny-t küldött az előző könyvelő a járulékbevallásra egész évre – ezt majd nyilván javítani kell –, és még ő beküldte a jogviszonyváltozásokat is). Kérdésem: lehet-e az ügyvezető fizetés nélküli szabadságon a bejegyzésig? Jól gondolom-e, hogy ekkor járulékfizetési kötelezettsége a cégnek nem keletkezik vele kapcsolatban? Válaszát köszönöm!
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték