Tisztelt Adózóna! Szeretnék állásfoglalást kérni az alábbi kérdésben. Egy egyszemélyes ügyvédi iroda tulajdonosa, tagi jogviszonyban adhat-e magának étkezési (Erzsébet-) utalványt? Illetve gazdasági társaság esetén, kft. ügyvezetője tagi jogviszonyban adhat-e magának ilyen juttatásokat? Köszönettel!
Egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője nulla forint összegű megbízási szerződés alapján kívánja ellátni a feladatát (osztalékot kíván felvenni). 2016. évtől milyen járulék- és adófizetési vonzatai vannak a fenti esetnek, ha egyébként a magánszemélynek nincs munkaviszonya? Megteheti, hogy magánszemélyként csak az egészségügyi járulékot fizeti be havonta?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozik, hogy egy kft. az ellene bírósági végzésben megállapított tartozását fizetésképtelenség miatt nem tudja kiegyenlíteni. A tartozás egyéni vállalkozóval szemben áll fenn, a kft.-nek más tartozása nincs. A kft. gyakorlatilag nem működik, ezért bevételei nincsenek. Milyen jellegű kötelezettsége van az ügyvezetőnek a tartozással szemben? Köszönettel: Antal Imréné
Kft. hőlgy ügyvezetője az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban látja el. Szeretné a nők 40 éves nyugdíjazását igénybe venni, hogyan van erre lehetősége?
Tisztelt Szakértő! Ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége szempontjából nincs különbség akkor, ha az ügyvezető rendelkezik a kft.-ben tulajdonnal, vagy nincs abban tulajdona? Továbbá mi a helyzet akkor, ha az ügyvezető nyugdíjas? Emellett részmunkaidős ügyvezetői tevékenység (nyugdíjas, illetve nem nyugdíjas) esetén milyen szabályokat kell betartani? Kiegészítését előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szépen segítségét. Egy kft. ügyvezetőjének, aki egyben katás egyéni vállalkozó is, milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Segítségét nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., ahol az egyik tag a cég ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, nulla forintért. Ugyanebben a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonya van, és 2015. 11 .01-től rokkantsági ellátásra is jogosult. Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e egy kft.-ben ugyanannak a személynek két jogviszonya? A megbízási jogviszonyt kell-e 08-as bevallásban szerepeltetni? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a két jogviszonyra?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném szíves válaszukat kérni: Adott egy kft. (1. számú), amelynek két tagja van, két másik kft. (2. és 3. számú). Az 1. számú kft. ügyvezetője a 2. számú kft. egyik tagja. Ügyvezetői tevékenységét megbízás keretében látja el. Ezzel kapcsolatosan az egyik kérdésem, hogy ilyen esetben lehet-e az ügyvezető megbízási díja 0 forint? A másik kérdésem az lenne, hogy a megbízási szerződést az 1. számú kft. ügyvezetőjével ki írja alá? Aláírhatja bármelyik (a 2. vagy a 3. számú) kft. bármelyik ottani ügyvezetője? Szíves válaszukat várom.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretném a segítségét kérni. Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének (egyedüli tagja a kft.-nek, és nem vesz ki jövedelmet) egy másik cégben munkaviszonya van, heti 20 órában. Az egyszemélyes kft.-ben elegendő-e, ha csak a minimálbér fele után fizeti meg a járulékokat? Így a két jogviszonyban (tagi jogviszony plusz munkaviszony a másik cégben) együttesen teljesül az a feltétel, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat a társas vállalkozónak. Vagy függetlenül a 20 órás munkaviszonytól, ahol ügyvezető tagi jogviszonyban, és nem vesz ki jövedelmet, ott a minimálbér (150 százaléka, 112,5 százaléka után) után meg kell fizetni a járulékokat? Köszönettel és tisztelettel!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, még nem volt tapasztalatom kényszertörlés esetével. Ha egy kft. adószámát először felfüggesztik, majd jön a kényszertörlés, és majd valószínű a felszámolás, mert bőven van tartozása.(adó), hogyan alakul a járulék fizetése, bevallása? A kényszertörlés alatt már nincs munkavállaló, így azzal nincs gond, de a képviselőnek, aki egyben tulajdonos is (vagyis tagi jogviszonyban volt), a járulékait továbbra is meg kell(enne) fizetnie a felszámolás kezdetéig, akkor is ha a kényszertörlés alatt már nem végezhet gazdasági tevékenységet? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 3 tag van, és mind a 3 tag ügyvezető is. Kérdésem a következő lenne: 1. tag: ügyvezető és társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el a fladatát, és személyesen közre is működik. Véleményünk szerint megfelelő lenne, ha, mint társas vállalkozó látná el az ügyvezetést és a személyes közreműködést is, vagy munkaviszonyban, mint ügyvezető és gépszerelő. Jól gondoljuk, hogy mindkét változat szabályos? 2. tag: ugyanaz mint a 1-es. Lehet az az eset, hogy az 1. tag társas vállalkozó, a 2. tag pedig munkaviszonyos? 3. tag: ügyvezető és társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el a feladatát, és személyesen NEM működik közre. Ha jól gondoljuk, ő tiszteletdíjat kap, eszerint kell számfejteni a juttatását, és a T1041-en megbízási jogviszonyosnak jelentjük, ha a megbízási díj meghaladja a minimálbér 30 százalékának a harmincad részét. Megfelelő ez így? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., amelynek tulajdonosa egyben az ügyvezető is. Ugyanez a tulajdonos (ügyvezető) egy másik kft.-ben 51 százalékkal bíró tulajdonos, és egyben közösen ügyvezető a kft. másik tulajdonosával. Kérdés az lenne, hogy ebben az esetben kapcsolt vállalkozásról van-e szó, és jelenteni kell-e a NAV felé. A másik esetben adott egy kft., amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is a magánszemély, aki egy bt. beltagja, többségi tulajdonosa és egyben egyedüli ügyvezetője. Ebben az esetben fennáll a kapcsolt vállalkozás?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. árverés útján vásárolt egy ingatlant tavasszal. Ezt az ingatlant a kft. értékesítené az idén az ügyvezetőnek, aki tulajdonosa is a cégnek. A kérdésem az lenne, hogy ez így lehetséges-e? Milyen adóvonzatai vannak ennek az ügyletnek a cég és a vevő részéről?Illetékfizetési kötelezettsége lesz-e az ügyvezetőnek? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Magyarországon egy kft. egyik tulajdonosa (egyben az ügyvezetője is) rendelkezik egy másik EU-s országban is céggel, amelynek ő a tulajdonosa (sajnos nem tudom, hogy ott ezen kívül milyen "titulusok" vannak még...). A két cég évek óta üzleti kapcsolatban áll egymással, de csak most merült fel az a gondolat, hogy esetleg kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Jelen esetben ez a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül? Amennyiben igen, milyen speciális előírások vonatkoznak rá (árazás, bejelentés stb.)? Mielőbbi segítő tájékoztatásukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a következő eset: "A" Kft.-ben egy testvérpár 50-50 százalékban tulajdonos, és egyikük az ügyvezető is. Szüleiknek van egy bt.-jük, 50-50 százalékos (édesapa-édesanya) tulajdoni arányban, az édesapa az ügyvezető. A bt. a kft.-től bérel irodahelyiséget. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Bánka József
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték