Ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szépen segítségét. Egy kft. ügyvezetőjének, aki egyben katás egyéni vállalkozó is, milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Segítségét nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem szépen segítségét. Egy kft. ügyvezetőjének, aki egyben katás egyéni vállalkozó is, milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Segítségét nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., ahol az egyik tag a cég ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, nulla forintért. Ugyanebben a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonya van, és 2015. 11 .01-től rokkantsági ellátásra is jogosult. Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e egy kft.-ben ugyanannak a személynek két jogviszonya? A megbízási jogviszonyt kell-e 08-as bevallásban szerepeltetni? Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik a két jogviszonyra?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném szíves válaszukat kérni: Adott egy kft. (1. számú), amelynek két tagja van, két másik kft. (2. és 3. számú). Az 1. számú kft. ügyvezetője a 2. számú kft. egyik tagja. Ügyvezetői tevékenységét megbízás keretében látja el. Ezzel kapcsolatosan az egyik kérdésem, hogy ilyen esetben lehet-e az ügyvezető megbízási díja 0 forint? A másik kérdésem az lenne, hogy a megbízási szerződést az 1. számú kft. ügyvezetőjével ki írja alá? Aláírhatja bármelyik (a 2. vagy a 3. számú) kft. bármelyik ottani ügyvezetője? Szíves válaszukat várom.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretném a segítségét kérni. Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének (egyedüli tagja a kft.-nek, és nem vesz ki jövedelmet) egy másik cégben munkaviszonya van, heti 20 órában. Az egyszemélyes kft.-ben elegendő-e, ha csak a minimálbér fele után fizeti meg a járulékokat? Így a két jogviszonyban (tagi jogviszony plusz munkaviszony a másik cégben) együttesen teljesül az a feltétel, hogy legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat a társas vállalkozónak. Vagy függetlenül a 20 órás munkaviszonytól, ahol ügyvezető tagi jogviszonyban, és nem vesz ki jövedelmet, ott a minimálbér (150 százaléka, 112,5 százaléka után) után meg kell fizetni a járulékokat? Köszönettel és tisztelettel!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni, még nem volt tapasztalatom kényszertörlés esetével. Ha egy kft. adószámát először felfüggesztik, majd jön a kényszertörlés, és majd valószínű a felszámolás, mert bőven van tartozása.(adó), hogyan alakul a járulék fizetése, bevallása? A kényszertörlés alatt már nincs munkavállaló, így azzal nincs gond, de a képviselőnek, aki egyben tulajdonos is (vagyis tagi jogviszonyban volt), a járulékait továbbra is meg kell(enne) fizetnie a felszámolás kezdetéig, akkor is ha a kényszertörlés alatt már nem végezhet gazdasági tevékenységet? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 3 tag van, és mind a 3 tag ügyvezető is. Kérdésem a következő lenne: 1. tag: ügyvezető és társasági szerződés szerint munkaviszonyban látja el a fladatát, és személyesen közre is működik. Véleményünk szerint megfelelő lenne, ha, mint társas vállalkozó látná el az ügyvezetést és a személyes közreműködést is, vagy munkaviszonyban, mint ügyvezető és gépszerelő. Jól gondoljuk, hogy mindkét változat szabályos? 2. tag: ugyanaz mint a 1-es. Lehet az az eset, hogy az 1. tag társas vállalkozó, a 2. tag pedig munkaviszonyos? 3. tag: ügyvezető és társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látja el a feladatát, és személyesen NEM működik közre. Ha jól gondoljuk, ő tiszteletdíjat kap, eszerint kell számfejteni a juttatását, és a T1041-en megbízási jogviszonyosnak jelentjük, ha a megbízási díj meghaladja a minimálbér 30 százalékának a harmincad részét. Megfelelő ez így? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., amelynek tulajdonosa egyben az ügyvezető is. Ugyanez a tulajdonos (ügyvezető) egy másik kft.-ben 51 százalékkal bíró tulajdonos, és egyben közösen ügyvezető a kft. másik tulajdonosával. Kérdés az lenne, hogy ebben az esetben kapcsolt vállalkozásról van-e szó, és jelenteni kell-e a NAV felé. A másik esetben adott egy kft., amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is a magánszemély, aki egy bt. beltagja, többségi tulajdonosa és egyben egyedüli ügyvezetője. Ebben az esetben fennáll a kapcsolt vállalkozás?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. árverés útján vásárolt egy ingatlant tavasszal. Ezt az ingatlant a kft. értékesítené az idén az ügyvezetőnek, aki tulajdonosa is a cégnek. A kérdésem az lenne, hogy ez így lehetséges-e? Milyen adóvonzatai vannak ennek az ügyletnek a cég és a vevő részéről?Illetékfizetési kötelezettsége lesz-e az ügyvezetőnek? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Magyarországon egy kft. egyik tulajdonosa (egyben az ügyvezetője is) rendelkezik egy másik EU-s országban is céggel, amelynek ő a tulajdonosa (sajnos nem tudom, hogy ott ezen kívül milyen "titulusok" vannak még...). A két cég évek óta üzleti kapcsolatban áll egymással, de csak most merült fel az a gondolat, hogy esetleg kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Jelen esetben ez a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül? Amennyiben igen, milyen speciális előírások vonatkoznak rá (árazás, bejelentés stb.)? Mielőbbi segítő tájékoztatásukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a következő eset: "A" Kft.-ben egy testvérpár 50-50 százalékban tulajdonos, és egyikük az ügyvezető is. Szüleiknek van egy bt.-jük, 50-50 százalékos (édesapa-édesanya) tulajdoni arányban, az édesapa az ügyvezető. A bt. a kft.-től bérel irodahelyiséget. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Bánka József
A egyszemélyes kft. ügyvezetője 100 százalékos tulajdonnal rendelkezik. Tagi kölcsönt nyújt kamatmentesen a kft. részére. Létrejön a kapcsolt vállalkozás a tag és a kft. között? Ha igen, azt jelenteni kell a NAV felé 15 napon belül? Egyáltalán az egyszemélyes kft. köthet-e szerződést a taggal? A több taggal rendelkező kft., bt. esetében a bt. beltagjának, a kft. ügyvezetőjének többségi tulajdona van. Tagi kölcsönt nyújtanak kamatmentesen. Létrejön a kapcsolt vállalkozás? Több tulajdonossal rendelkező kft., bt. már köthet szerződést a kölcsönadóval?
Tisztelt Szakértő! Magyar kft.-nek életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú tulajdonosa, és egyben ügyvezetője van. Havonta több alkalommal jön Magyarországra ügyvezetői teendőit ellátni, melyet megbízásos jogviszonyban végez. Kérdésem az lenne, hogy a repülőjegyét, valamit az egyéb költségeit (autóbérlés, vonatjegy, taxi) költségként elszámolhatja-e a magyarországi kft.-ben, és, ha igen, akkor milyen módon?
Tisztelt Szakértő! Az első kérdésem az lenne, hogy egy közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit kft. ügyvezetője dolgozhat-e úgy a kft.-ben, hogy ezért nem vesz fel semmilyen díjazást? A megbízott ügyvezetőnek van főállása, és emellett úgymond "társadalmi munkában" vállalta el a kft. ügyvezetését, mert annak társadalomjobbító tevékenységét szeretné támogatni. A másik kérdésem arra az esetre vonatkozik, ha az adott cégnek az adószámát törlik, így tevékenységet nem végezhet, mivel senki nem dolgozik a cégben, kell-e bármilyen bért számfejteni, illetve a 08-as bevallásokat beadni, vagy ki lehet váltani az NY-es nyomtatvánnyal a bevallásokat? A harmadik: a KOCKERD kérdőívet nem küldte vissza a kft., és ezért törölték az adószámot az Art. 24/F. § (6) bek. a) pontja alapján. A kft. erről elég későn értesült, így az adószámot helyreállítani már nem lehetett a határidők lejárta miatt, de sem a NAV, sem a cégbíróság nem kezdeményezte a kft. megszűntnek nyilvánítását. Ebben az esetben mi a teendő? A kft.-nek kell elindítania a végelszámolását? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély "A" cégben (részvénytársaság) főállású munkaviszonyban van, és az igazgatóság tagja is. "B" cégnek pedig, külsősként (nem tagja a kft.-nek), megbízás alapján az ügyvezetője (díjazás nélkül). Munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságot kért. Kérdés, hogy az igazgatóság tagjaként van-e a zrt.-ben járulék- vagy egyéb fizetési kötelezettsége, illetve a díjazás nélküli megbízási jogviszonyában van-e fizetési kötelezettsége, ha szünetel a munkaviszonya alapján a biztosítása? Válaszát köszönöm.
Egy harmadik országbeli állampolgár egy magyar állampolgárral Magyarországon kft.-t alapított. A magyarországi kft.-ben mindketten tagok és ügyvezetők. Kiterjed-e a biztosítási kötelezettség az iráni tagra, ha nem tartózkodik Magyarországon rendszeresen, nincsen lakcíme, nem kért letelepedési engedélyt? Iránban van munkája, ott él életvitelszerűen. A kft.-ből jövedelme nincsen, csak az ügyvezetést látja el.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől