Szeretném megkérdezni, hogy van-e járulékfizetési kötelezettsége annak az egyszemélyes kft. tagnak, aki nem vesz részt a kft. tevékenységében, nincs máshol biztosítási jogviszonya, és szeretné, ha a cég ügyvezetését egy természetes magánszemély látná el? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy egy társas vállalkozás (kft.) tagja, aki nem ügyvezető, csak tag a kft.-ben, helyesen jár-e el, ha egyéni vállalkozással is rendelkezik, és ott kata adózást választott, és saját maga után főállású katásként fizet? A tag semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik, kizárólag az egyéni vállalkozása és a kft.-ben lévő tagsága van, utóbbiban a személyes közreműködésére tekintettel bruttó 10 ezer forint illet meg havonta tagi kivétként. Tudunk arról, hogy ha ügyvezető tag lenne a kft.-ben, akkor itt kellene megfizetnie maga után a teljes járulékot, nem viselkedhetne úgymond mellékállásúként a kft.-ben, hiába tölt ott kevesebb időt esetleg, mint az egyéni vállalkozásban. Emiatt merült fel a kérdés, hogy így a tag jogosan érezheti-e magát főállású kisadózónak, hogy nem ügyvezető a kft.-ben? Változna a kérdésemre adott válasza, ha elérné a kft.-ből származó juttatása a minimálbér 30 százalékát? Továbbra sem megbízási díjról, hanem tagi kivétről van szó.
Egyszemélyes kft.-nél a tulajdonost lehet munkaviszonyban is alkalmazni az ügyvezetésre? És így megfizetni a járulékokat. Ezzel kivédhető, hogy főállású társas vállalkozó legyen? A kft. még nem tevékenykedik, csak beruházásokat végez.
A kft.-ben ügyvezetői minőségben van bejelentve 36-órás munkaviszony mellett, ezért a kft.-ben a tevékenységét nulla forint díjazás ellenében látta el. 2015. 03. 13-án a biztosított jogviszonya megszűnt, illetve 2015. 04. 13-án bejelentették 6 órás munkaviszonyra. 2015. 07. 01-től 8 órás munkaviszonyban dolgozik. Kérdésem: a nem biztosított időszakra, illetve a 6 órás munkaviszonyi időszakára köteles-e a kft. járulékot fizetni, a kft.-ben juttatásban nem részesült, illetve tagsági viszonya sincs a kft.-ben. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkáltatói jogok gyakorlásának kérdésében lenne szükségem segítségre. Egy kft.-ben három természetes személy tag van, apa és két nagykorú gyermeke. Az apa az ügyvezető, egyedül ő jogosult személyes közreműködésre, önállóan jegyzi a céget, és ő a munkáltatói jogok gyakorlója. A két gyermek csak tag, de nem ügyvezető és nem személyes közreműködő. Az ügyvezető kórházba kerül, állapotából adódóan semmilyen formában nem lehet kapcsolatba lépni vele, illetve nem tud döntést hozni. Eközben ki gyakorolhatja a munkáltatói jogokat? Dolgozói felmondás esetén (melyben a dolgozó kéri a felmondási idő letöltésétől való eltekintést), ki jogosult döntést hozni, a munkaviszony megszüntetését engedélyezni?
Tisztelt Szakértő! Helyi bérlet általános ügyintézésre (NAV, posta, bank stb.), vevő-szállító felkereséséhez adómentesen adható-e kft. ügyvezetőjének? Segítségét köszönöm. Ildi
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft. ügyvezetője, aki egy másik vállalkozásban heti 40 órás munkaviszonyban áll 180000Ft/hó jövedelemmel.A saját vállalkozásában az ügyvezetésért megbízási jogviszonyban 0 forint megbízási díjat kap, míg az egyéb teendőkért (könyvelés, bérszámfejtés stb.) havi 10000 forintos megbízási dij van számfejtve 10 %-os kötséghányad levonásával, illetve, mint biztosítottként van bejelentve.Kérdésem helyesen járunk-e el és a ' 08-as bevallásban, mint társas vállalkozó 36 órás munkaviszony mellett jelöljük? Tisztelettel: Nagy Istvánné
A kft.-nek két tagja van. Mindkét tag megbízási jogviszonyban ügyvezető juttatás nélkül. Az egyik tag munkaviszonyt létesített a kft.-vel napi 4 órában egyéb tevékenységre. Kérdésem, hogy meg kell-e a tagok után fizetni az elvárt járulékokat? Köszönöm a vállaszukat: Kocsis Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Kft.-ügyvezetői megbízásról szóló nyilatkozat kelt 05.19-én. A társaság ot 05.27-én jegyezték be, és a társasági szerződésben szerepel, hogy az ügyvezetői megbízást munkaviszonyban látja el az ügyvezető. Könyvelőhöz 06.03-án került a társaság anyaga. Kérdés: Utólag be lehet jelenteni a munkaviszonyt, és 05.19-től kell, vagy 05. 27-től jön létre, illetve elláthatja-e napi 4 órában az ügyvezetést a cégvezető? Köszönettel:
Milyen adózási és járulék-fizetési kötelezettségei vannak az őstermelőnek, ha egyéni vállalkozó és kft. ügyvezetője is egyben, külön-külön az őstermelés, az egyéni vállalkozás és a kft. esetében? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kettő tulajdonosból álló kft.-ben az egyik tulajdonos az ügyvezető és az árbevételszerző tevékenységet végző is (orvos), tehát személyesen közreműködik. Jelenleg munkaviszonyban van a kft.-vel. Kérdésem: megfelelő-e a munkaviszony ez esetben, ha ügyvezetői tevékenységén kívül ő a személyesen közreműködő tag? A másik tulajdonos szintén munkaviszonyos, de ő adminisztrációs tevékenységet végez és nem ügyvezet mellette. Köszönöm! KM
Tisztelt Cím! 2015. 01. 27-én ugyanilyen című kérdésemre Széles Imre válaszolt, 04.07-én megjelent Károsodott az egészsége?... Winkler Róbert cikke az egészségkárosodással kapcsolatban. A rokkantsági ellátás jogosultsági feltételeit a 2011. évi CXCI. törvény tartalmazza:megváltozott munkaképesség, előzetes biztosítási idő, keresőtevékenységet nem végez, rendszeres pénzellátásban nem részesül az érintett személy. Idézem: A harmadik jogosultsági feltétel vizsgálatánál, keresőtevékenység alatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott tevékenységet kell érteni, azaz főszabályként minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki ... a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. A Ön válasza: „Nem kell bejelentést tenni. A rokkantsági ellátásban részesülő személy bejelentési kötelezettsége a keresőtevékenységével kapcsolatban csak akkor áll fenn, ha nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme három egymást követő hónapban meghaladhatja a minimálbér 150 százalékát. A rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki a kft. ügyvezetője, nem tagja a kft.-nek, ügyvezetői tisztségéért pénzt nem kap, elveszíti-e a rokkantsági ellátásra való jogosultságát, és, ha igen, mi módon, ha nem kell erről a tevékenységről (vezető tisztségviselő) bejelentést tennie sem a folyósító szerv, sem pedig a NAV felé? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., a társasági szerződés szerint az egyszemélyes kft. tagja ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el napi 8 órában, mellette nincs más jogviszonya. A cég ügynöki kereskedelemmel foglalkozik, nincs alkalmazott, az ügyvezető, aki egyben tag, ellátja a kereskedelmi tevékenységet és az ügyvezetést, tehát mindent egyedül végez. Hogyan lehet ezt a többes tevékenységet alkalmazni? A munkaviszonyban hogyan jelentem be az ügyvezetőt és a kereskedelmi képviselőt a T1041-es nyomtatványon? Hogyan alakul a járuléka a többes tevékenység miatt? A könyvelők nem engedik, mivel ez többes jogviszony, külön kell járulékot fizetni az ügyvezetői tisztségből eredően, és külön szükséges járulékot fizetni a kereskedelmi képviselői munkakör miatt? Elegendő munkaszerződésben rendezni a többes tevékenységet? Így elegendő egyszer megfizetni a 122 000 forint utáni járulékot, ami a munkaszerződésben van? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az egyszemélyes kft. tagja és egyben ügyvezetője meghalt. A cégben négyórás alkalmazottként dolgozik egy hozzátartozó, aki 02. 27-én ügyvezetőnek lett kinevezve, ugyanakkor a cég 100 százalékos tagja is lett. Mivel a négyórás munkaviszonya még nem szűnt meg, a kérdésem hogy a tb-járulék kötelezettsége hogyan alakul 02. 27-e után? Az ügyvezetést milyen jogviszonyban végzi?
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. egyik tagja az ügyvezető, a másiknak nincs a társasági szerződésben meghatározott titulusa, feladata. Az ügyvezető főállás mellett végzi ezt a tevékenységet. Szeretne most munkaviszonyt létesíteni abban a kft.-ben, ahol ügyvezető igazgató. A tevékenység adott lenne hozzá, mert nemcsak ügyvezetői feladatok vannak, hanem szerződéses munkák is, melyből a kft. bevételt fog szerezni. Ezeket a munkákat az ügyvezető egyedül látja el, de a díjazását munkabérként szeretné kérni. Van-e erre lehetőség úgy, hogy a másik tag köt vele munkaszerződést, vagy akár egy jegyzőkönyvben megszavazzák ennek a lehetőségét?
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték