9-es feor plusz ügyvezetőség Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: 9-es feor melletti munkavállaló elláthat ügyvezetői tevékenységet a kft.-ben? Milyen feltételekkel láthatja el ezt a feladatot? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: 9-es feor melletti munkavállaló elláthat ügyvezetői tevékenységet a kft.-ben? Milyen feltételekkel láthatja el ezt a feladatot? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja heti 5 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, más munkát nem végez a társaságnál. Jelenleg van másik munkahelye is, ahol heti 40 órás munkaviszonyban biztosított. Rövidesen megszűnik a 40 órás állása, csak a kft. ügyvezetése marad. Kérdésem az, hogy a kft.-nél maradhat-e ezután is heti 5 órás munkaviszonyban, vagy meg kell-e emelni az óraszámot ahhoz, hogy biztosított maradjon? Más munkát továbbra sem fog végezni a kft.-ben. Köszönettel: B. Júlia
A kft. ügyvezetője képzésen kíván részt venni, ami a cég munkájához szükséges. Kérdésem az, hogy a képzés költségét a kft. elszámolhatja-e?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben két tag van. Mindkettő ügyvezető is egyben. Az egyik tag munkaviszonyban működik személyesen közre. A másik nyugdíjas, így kiegészítő tevékenységűnek minősül. Elláthatják-e az ügyvezetőséget megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül? Ha igen, jól gondoljuk-e, hogy nem merül fel ezután adó- és járulékfizetési kötelezettség egyik fél esetében sem, egyik oldalon sem az ügyvezetői státusz tekintetében? Mely jogszabályhely alapozza ezt meg? (A munkaviszonyos – aminek időtartama egyébként eléri a 36 órát – jövedelem után természetesen minden közterhet megfizetnek, és a kiegészítő tevékenységű tag után is az egészségügyi szolgáltatási járulékot.)
Ha a kft. ügyvezetője heti 36 órás főállás mellett megbízással vállalta az ügyvezetést és a cég alakulásától személyesen nem működött közre, mint tag, a 16T1041 bejelentő lapot ez esetben is le kell adni a társasági szerződésben szereplő tagi jogviszony kezdeti dátumától? Ha személyesen nem működik közre, akkor milyen Feorral? Úgy értelmezem, hogy mivel máshol főállású, így a kft.-ben nem biztosított.
Tisztelt szakértők! Egyszemélyes kft. tulajdonosa a cég ügyvezetésével egy öregségi nyugdíjast bízna meg, aki a feladatát ellenszolgáltatás nélkül látná el, nem kapna fizetést. A tulajdonos sem venne ki vállalkozói kivétet, máshol sincs biztosítási jogviszonya. A kérdés, hogy ebben az esetben milyen járulék, illetve adófizetési kötelezettségei vannak a cégnek, illetve a magánszemélyeknek? Köszönöm szépen.
Egy általunk könyvelt kft.-nél munkaügyi ellenőrzés történt. A kft. két magánszemély tagból áll, ahol az egyik tag – aki a kft. ügyvezetője – heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat nulla forintért, a másik tag heti 30 órában, munkaviszonyban dolgozik a kft.-ben eladóként. A kft. egy üzletet üzemeltet, aminek a nyitvatartási ideje hétköznap napi 9 óra, és szombaton is nyitva van fél napot. A 30 órában foglalkoztatott munkavállalót (aki a kft. tagja is) a munkaideje letelte után a kft. másik tagja (aki az ügyvezető) váltja fel, és ő látja el az eladói feladatokat. Az ellenőrzés során azt a megállapítást tette a munkaügyi felügyelőség, hogy az ügyvezető nem állhat a pult mögé eladóként dolgozni, mivel neki az ügyvezetésre van megbízása, és a társasági szerződésben személyes közreműködésre nincs hivatkozás, ezért ajánlották, hogy jelentsük be az adóhatóság felé T1041-es nyomtatványon, mint munkavállaló dolgozót eladóként heti 19 órában, ahogy a bolt nyitvatartási ideje megkívánja. (Egy munkaügyi előadáson felvetettem ezt a problémát, ahol az előadó azt tanácsolta, hogy megbízási jogviszonyban is elláthatja az ügyvezető az eladói munkakör feladatait.) A kft. ügyvezetőjét bejelentettük a T1041-es nyomtatványon, mint társas vállalkozó tagját heti 36 órás munkaviszony mellett. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, amiért díjazásban nem részesül, ezért nem képződik tb-jogviszonya, így T1041-es nyomtatványon bejelentési kötelezettsége.
A kft. ügyvezető tagja heti 36 órás főállásban van máshol bejelentve, a kft.-ben megbízással ügyvezető, jelenleg nem kapott jövedelmet, ezért a 1041-en nem volt bejelentve, mint biztosított, csak a 08-on, mint ügyvezető tagként szerepelt főállás melletti kóddal. Jövő hónaptól megszűnik a főállása és alkalmazottként fog dolgozni a kft.-ben. Kérdés: jogviszonya előtt kell újként bejelenteni, vagy be kellett volna jelenteni, mint főállás mellettit is, és most a változást 8 napon belül kell bejelenteni?
Tisztelt Szakértő Egy kft. ügyvezetője magánemberként lakást vásárolna. Támogatást szeretne kérni a kft.-től. Kérdésem: mennyi az az összeg, amit a kft. vissza nem térítendő támogatásként adhat? Az ügyvezető munkaviszony keretében kap bért. Van-e adó-, illetve járulékvonzata a kft.-nek, ha támogatást ad a lakásvásárláshoz? Köszönöm a segítséget. Üdv: Bm
Kft. két tulajdonosa a kft. két ügyvezetője is. Az egyik ügyvezető nyugdijas, aki nem vesz részt a tevékenységben. A másik ügyvezető irányítja a kft. tevékenységét (a társasági szerződésben is meghatározott) munkaviszonyban. A kft. nyugdijas ügyvezetője a tulajdonrészét eladná, amit a kft. visszavásárolna. A kft. másik ügyvezetője, aki munkaviszonyos, a 2017. évben a nők 40 éves munkaviszonya alapján szeretné igénybe venni a nyugdíjazást. Kérdésem, hogy az esetleges visszavásárlás után hogyan alakul az ő munkaviszonya, esetleg célszerű lenne megvárni a 40 éves szolgálati idő elérését? Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! 2016. 05. 17-én alakult egy egyszemélyes kft., amelynek a tagja egyben ügyvezető is (a tagsági jogviszony kezdete: 2016. 05. 17., az ügyvezetői jogviszony kezdete: 2016. 05. 17.). A cég adószámot 2016. 06. 14-én kapott, a cégbírósági bejegyzés 2016. 06. 15-én történt meg. Milyen dátummal kell bejelenteni a NAV-hoz (16T1041) a tagot, és mely dátummal kezdődik meg a járulékfizetési kötelezettsége?
Tisztelt szakértő! Egy kétszemélyes kft.-nél az egyik tulajdonos az ügyvezető. Az ügyvezető saját bankkártyáját használta vásárláskor, a kft. részére vett anyagot. A számlát ki lehet-e fizetni a pénztárból a részére? Üdvözlettel: Csabi
Külföldi tulajdonosú, magyar székhelyű kft. magyar ügyvezetője a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban az elmúlt évben nem jelentette be magát a könyvelőjükkel semmilyen formában. Ugyanakkor egy bér nélküli munkaszerződést aláíratott a tulajdonossal. Kérdésem: ezt hogyan korrigáljuk? Visszamenőleg tegyük be a bejelentést és számfejtést? Nincs megbízási szerződés. Úgy gondolom, hogy ez az ő felelőssége, de nem szeretnénk, ha a céget büntetnék emiatt. Várom véleményüket. Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Egyszemélyes kft. tulajdonosa egyúttal ügyvezető is. Más társaságban van heti 36 órát elérő munkaviszonya. Jelenleg ügyvezetői feladatait díjazás nélkül látja el. Kérdésem: – Ebben az esetben meg kell-e fizetni a társaságnak a tagi jogviszony után a minimális adókat, járulékokat és szochót? Ha igen, ennek mi a mértéke? – Ha a főállású munkaviszonya mellett az ügyvezetői tevékenységet megbízás keretében látná el, csak a ténylegesen kifizetett megbízási díj alapján kellene adót és járulékot fizetnie? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! A segítségét abban szeretném kérni, hogy egy egyszemélyes kft. egyedüli tagja eddig megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látta el az ügyvezetői teendőket, és társas vállalkozóként fizette a járulékokat, mivel volt kivétje a személyes közreműködésére tekintettel, mely meghaladta a minimum közteher-fizetési kötelezettséget. Most szeptember hónapban változik a jogállása, mivel saját jogú nyugdíjas lesz. Az eddigi főállású társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, mely helyébe a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozói jogviszony lép, mivel továbbra is személyesen közreműködik a cégben. Az ügyvezetőséget továbbra is díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Négy kérdésünk lenne. Az egyik, hogy a jogviszony megszüntetéséről beküldte a társaság a 16T1041-es nyomtatványt, de kell-e a további kiegészítő tevékenységről/ügyvezetőségről (hiszen az érintett magánszemély egyikben sem lesz biztosított, ha jól tudjuk)? Kell-e 08-ast adni róla a nyugdíjazást követően? Illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékon kívül lesz-e más fizetési kötelezettsége, amennyiben a továbbiakban nem vesz ki díjazást? És az utolsó, hogy ha venne ki, akkor mit kellene utána fizetni, és hogyan lehetne ezzel növelni a nyugdíja összegét?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől