Tisztelt Szakértő! Ha valaki kft.-ben tulajdonos, és megbízásos jogviszonyban ügyvezető, kaphat-e lakáshitel-támogatást? Ha ez nem működik, és átjelentjük társas vállakozónak, akkor kaphat-e lakáshitel-támogatást? Befolyásolja-e ezt az, hogy más cégnél egyébként van 8 órás bejelentett állása?
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben nem tagként, hanem munkavállalóként ügyvezető egy személy, aki itt megfizeti a járulékokat. Majd alapitottak egy bt.-t, melynek a tagja lett. A kft.-ben díjazás nélkül látja el az ügyvezetői feladatokat (és az esetleges utalásokat (csak szállitói számlák vannak). Helyesen járunk-e el, ha a bt.-ben minden hónapban benyújtjuk a 08-as bevallást "nullásan", mivel a kft.-ben megfizeti a járulékokat, vagy a bt.-ben is kellene fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki nem tagja a kft.-nek, díjazás nélküli megbízásos jogviszonyban, vagy akár havi 10 000 forintért látja el az ügyvezetői tisztséget. Be kell-e ezt jelenteni a rokkantsági ellátást folyósító szervnek, hiszen az Flt. 58. § 5) bekezdése szerint keresőtevékenységet végez, de jövedelemre nem tesz szert, illetve az alatta marad 3 egymást követő hónapban a minimálbér 150 százalékának? Valamint kérdezném, hogy milyen járulékteher fizetendő a díjazás nélküli jogviszonyban, illetve a 10 000 forint/hó után? Előre is köszönöm
Nonprofit kft. tagjai és ügyvezetői után mely esetekben áll fenn járulék-, illetve szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség? A T1041 adatlapon mely személyeket kell bejelenteni? Ha a nonprofit kft. tagja alapítvány, és az ügyvezetőjének van 36 órát meghaladó munkaviszonya, az ügyvezetésért juttatást nem kap, ez esetben elegendő-e a nyilatkozat a 08-as bevallás helyett? Válaszukat köszönöm.
Háziorvos kft. ügyvezetője Németországban vállal részmunkaidős állást. Itthon ügyvezetőként mi után kell megfizetnie a járulékokat? Mi a helyzet akkor, ha Németországban teljes állásban dolgozik? Kell-e akkor maga után itthon fizetni és mennyit, ha ez idő alatt itthon nem működik közre személyesen? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külsős ügyvezetőt alkalmazna munkaviszonyban. A munkaszerződést a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések szerint kell megkötni, vagy az általános szabályokat lehet alkalmazni? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a tájékoztatását kérni a következő kérdésben. Egy egyszemélyes kft. ügyvezetője mikor dolgozhat a kft.-ben munkaviszonyban? Milyen feltételeknek kell ehhez teljesülnie? Köszönöm válaszát: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, nyugdíjas, evás, és egy kft.-ben választott tisztségviselő (megbízott ügyvezető, nem tag), ahol az ügyvezető az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlása valósul meg. 2015-től kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az ügyvezetés szempontjából az egyéni vállalkozó és a kft? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves megerősítésüket a következő esettel kapcsolatban. XY-nak két kft.-je van, melyekben ügyvezetői feladatokat lát el, mellette heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, tehát járulékot nem fizet az ügyvezetés kapcsán. 2015-ben a munkaviszony megszűnik, és egyéni vállalkozó szeretne lenni katásként. Kérdésem, hogy akkor elég az egyik kft.-ben megfizetni a társas vállalkozókat érintő emelt összegű járulékot, és a katás egyéni vállalkozásban a havi 25 000 forintot? Társas vállalkozóként kell kiadni igazolást a másik cége részére, hogy ott ne kelljen fizetni járulékot? Esetleg választhatná az 50 ezer vagy a 75 ezer forint kata megfizetését is, és akkor járulék nincs társas vállalkozóként emelt összegű járulékfizetés? Köszönettel: Szabó Anita
Ügyvezető apuka gyesre megy, társas vállalkozó és személyesen közreműködik a kft.-ben. Kell-e a minimálbér utáni járulékokat fizetnie, és lehet ebben a státuszban részmunkaidős a kft.-ben?
Tisztelt Szakértő! A könyvelő kollégák között nagyon megoszlanak a vélemények, ezért Önhöz fordulok a következő kérdéssel. A kft.-nek 4 tulajdonosa van. A négy ember közül kettő ügyvezető. A két ügyvezetőnek nincs máshol biztosítási jogviszonya, személyesen csak az egyik közreműködik. Hány főt kell a 1041 nyomtatványon bejelenteni, és milyen jogviszonnyal? Akik nem működnek személyesen közre, be kell-e jelenteni őket akkor, ha az egyiknek van 36 órát meghaladó munkaviszonya, a másiknak nincs máshol biztosítása? Köszönettel: Bné
Adott egy kft. 3 magánszemély taggal. Ebből egy tag a társaság tevékenységében nem vesz részt, csak osztalékjövedelemben részesül. A másik kettő tag saját jogú öregségi nyugdíjas, közülük egyik az ügyvezető. A két nyugdíjas tag a társasági szerződés szerint és ténylegesen is személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, havi húsz órában, munkaviszonyban. A munkabérként elszámolt összegek után a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint fizetik az szja-t és az egyéb járulékokat. A társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy az ügyvezető az ügyvezetői tevékenységet társasági jogi jogviszonyban látja el. A társasági szerződés 2011. január 18. napjától hatályos. Kérdés, hogy az ügyvezető után van-e egyéb fizetési kötelezettség is?
Adott egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője, aki tgyáson van, alkalmazottja nincsen. A kft. bevétele csak jogdíjból van, munkát nem kell végeznie, csak a vezető tisztségviselői teendőket látja el. Meg kell-e fizetnie a kft.-nek a járulékokat a tulajdonos ügyvezető után, és elveszíti-e a tgyás-jogosultságot? És, ha már gyeden lesz? A jogdíjbevétel nagysága, rendszeressége változó.
Némely könyvelők azt állitják, hogy egy munkavállalónak (például kft. ügyvezetőjének) 6 órás, illetve heti 36 órás munkaviszonya csak azzal a feltétellel létesíthető, ha más munkahelyen már van 2 órás munkaviszonya. Vagyis ez azt jelentené, hogy egy munkavállalóra a magyar jogszabályok kötelezővé teszik a 8 órás munkaviszonyt. Kérdésem, hogy ez az állítás valós-e?
Egy kft. 2007. 07. 27-én vásárolt egy irodaházat a hozzá tartozó telekkel együtt. A telekár 8 millió 870 ezer forint, ami a jelenlegi könyv szerinti érték is. Értékesíteni szeretné az ingatlant, de külön-külön, mert a vevőnek a telekre nincs szüksége. A telek értékesítése 1-2 millió forintért lehetséges csak, mert nem lehet eladni, telki szolgalom is van rajta. Szakértő szerint is csupán 3 millió forint körüli a jelenlegi értéke. Van-e arra lehetőség hogy a kft. ügyvezetője, aki többségi tulajdonos, megvásárolja ezt a telket ilyen áron? Hogyan történik a számlázása, a társaságiadó-fizetésre milyen hatása van az ügyletnek? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték