Tisztelt Szakértő! Feleségemnek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van (alkalmazott) egy intézménynél. Egy kft. alapítását tervezzük, amelyben jómagam és a feleségem lennénk tagok, illetve a feleségem látná el az ügyvezetői feladatokat. Meg kell-e fizetni a minimumjárulékot az ügyvezetése után, vagy ez már többes jogviszony, illetve ha nem kap dijazást, akkor keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély két kft.-ben is választott ügyvezető. Nem tag egyikben sem! Az 1. számú cégben munkaviszonyként látja el ezt a feladatot, munkabérért. A 2. számú cégtől semmilyen juttatást nem kap (ingyen látja el a feladatot). A két cég egyébként kapcsolt vállalkozás, közös az anyavállalatuk. Kérdésem, hogy a 2. számú cégnek így milyen a jogviszonya az ügyvezetővel? Keletkezik-e bármilyen járulékfizetési kötelezettség? Van-e bármilyen szerződéskötési kötelezettség (az alapítói okiraton kívül), illetve bejelentési kötelezettség? Köszönettel: Biró Katalin
Kedves Dr. Radics Zsuzsanna! A következőben kérem a tájékoztatását. Egy kétszemélyes kft. egyik 50 százalékos tulajdonosa – aki nem ügyvezető a társaságában – jelenleg egy másik cégben napi 4 órás munkaviszonyban áll alkalmazásban. – A kft.-ben milyen járulékfizetési kötelezettségek mellett, milyen jogviszonyban dolgozhat? – Az emelt járulékot csak tagi jogviszonyban kell-e megfizetnie? Tagi jogviszony esetén tudomásom szerint nincs korlátozva, hogy mennyi időt dolgozhat az üzletében, míg munkaviszony esetén jelenléti ív vezetésére lesz kötelezett. Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a munkavállaló gyermeket vár, e jogviszonya mellett egy másik kft.-ben ügyvezetői teendőket látott el ez év augusztusáig. Itt a jogviszonya megszűnt augusztusban, mivel új ügyvezetőt neveztek ki. Járulékköteles jövedelme van mindkét helyen. Ebben az esetben, ahol megszűnt az év folyamán a jogviszony, abból tudomásom szerint nem igényelhet tgyást és egyéb ellátást sem. Viszont beszámít-e az ott augusztus hónapig befizett egészségbiztosítási járulék az ellátásainak összegébe? Hiszen először táppénzt, majd tgyást és gyedet is fog igényelni. Várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni a gyermeknevelés célú fizetés nélküli szabadság alatt gyed és később gyes fizetés fennállhat-e úgy egy tb-kifizetőhelyi foglalkoztatónál (8 óra munkaviszony volt, és a gyermek most 22 hónapos), hogy emellett egy működő kft.-ben vezető tisztségviselői munkát végeznék munkaviszonyban, vagy személyesen közreműködő tagként – ez még nem eldöntött –, illetve milyen minimumösszeggel és járulékvonzatokkal kell számolni a két esetben?
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Jelenleg gyesen vagyok és egy Kft-.nek vagyok az ügyvezetője. A kft.-be majd csak október 1-jétől mennék vissza dolgozni, de addig is gondoltam, hogy létrehoznék egy katás egyéni vállalkozást. A kérdéseim a következők lennének: – a gyes alatt (így hogy van egy kft. ügyvezetésem is) mennyi lenne a fizetendő kata, másodállású egyéni vállalkozónak minősülök, és 25 000 forint, vagy esetleg 50 000 forint? – ha már letelik a gyes, és visszamennék dolgozni a kft.-be, akkor másodállású egyáni vállalkozó lennék, és 25 000 forint lenne a kata? – vagy lehetek főállású egyéni vállalkozó az 50 000 forintos katával, és akkor mentesülök a kft.-ből a minimálbér járulékai alól? Köszönettel várom válaszukat!
Egy kétszemélyes kft.-ben a tagok ügyvezetői tisztségüket munkaviszony keretében látják el. (A 2008. évi módosított társasági szerződés is tartalmazza ezt.) Az egyik tag 2013. július 31-én 40 évi szolgálati idő megszerzése után nyugdíjba ment, és 2013. augusztus 1-jétől már tagi jogviszonyban látja el az ügyvezetői feladatát. Tíz százalék nyugdíjjárulékot vonnak le tőle, és a kft. 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet utána. Kérdésem a fentiekkel kapcsolatban, hogy kell-e társasági szerződést módosítani, vagy elég, ha az ügyvezetővel kötött szerződésben hivatkozunk arra, hogy a 2013. augusztus 1-jétől nyugdíjas tagként látja el a feladatát. A másik kérdésünk az lenne, hogy a nyugdíjas tag a jelenlegi tagi jogviszonyban elláthatja-e az ügyvezetői tevékenységét? Előre is köszönöm válaszukat.
Valóban akkor is köteles minden hónapban leadni a 08-as bevallást a kft., ha az ügyvezető tagja máshol van főállásban? Az ügyfélszolgálaton úgy tájékoztattak, hogy ha tag és ügyvezető egyszerre, akkor köteles nullásan is minden hónapban leadni, és nem adhat be NY-t. Csak a nyugdíjas tag ügyvezető nem köteles nullás beadásra. Kérem tájékoztatásukat.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezetője tagsági jogviszonya alapján heti 40 órában végzett munka után a garantált bérminimum után megfizette az adót és a járulékokat. A tag az ügyvezetés mellett egy másik cégnél munkaviszonyt létesít heti 40 órában, és ott megfizetik utána a járulékokat. Az ügyvezető tagnak milyen bevallást (és miről) kell benyújtania, ha az ügyvezetésből nem származik jövedelme? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ha egy egyszemélyes kft. csődbe megy, és a tulajdonos vagy a NAV végelszámolja, felszámolja, a tulajdonos által ügyvezetőként a kft.-nél töltött igazolt időszak beleszámít a nyugdíjalapba, vagy elesik ettől? Mielőbbi válaszát szeretném kérni, ha lehet. Köszönettel!
Tisztelt Adózóna Szerkesztősége! Kft. ügyvezető igazgatója – aki egyben tulajdonostárs is, és több éve munkaviszonyban is áll a kft.-nél – az évente járó szabadságát csak részben vette ki. Ezért erre az évre összegyűlt 140 nap szabadsága. Kérdésem: Munkaviszony megszűnése esetén szabadságmegváltás címén mind a 140 napot ki kell fizetni részére? Nagyon köszönöm válaszukat.
Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Harmadik országbeli (kazah) állampolgár Magyarországon 2012-ben kft.-t alapított kereskedelmi tevékenységre, amelynek ő az egyedüli tagja és ügyvezetője. A társaság székhely céljára ingatlant vásárolt. Családi okok miatt a tevékenység megkezdésére nem került sor, és a tulajdonos 2012 őszén elhagyta Magyarországot. A társaság tagja rendelkezett tartózkodási engedéllyel és lakcím-bejelentővel adó- és TAJ-számmal. A tartózkodási engedély 2012.10.12.-2013.09.21. közötti időszakban volt érvényes. A tag nem kíván visszatérni Magyarországra, és az ingatlan-értékesítést követően a kft.-t végelszámolással meg kívánja szüntetni. Kérdésem, hogy a tagnak kell-e, és ha igen, milyen időszakra kell Magyarországon járulékot fizetnie? Köszönettel: Makovsky Zoltán
Tisztelt Szakértő! Kft.-nek két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdonrésszel. Az egyik tulajdonos az ügyvezető, csak ő végez munkát (a másik magánszemély csak tulajdonos). Eddig az ügyvezető tagi jogviszonyban, 30-as kóddal volt bejelentve, jövedelme 230 eFt bruttó. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, juttatás nélkül végezte. Május 1-jétől a tagi jogviszony jövedelmét le akarja csökkenteni 100eFt-ra. Az ügyvezetést pedig munkaviszonyban végezné, bruttó 130eFt-ért. Megteheti? Vagy másik megoldásként: tagi jogviszonyban marad bruttó 100eFt-ért, ügyvezetést megbízási jogviszonyban végzi nulla forintért, és a kft. alkalmazza munkaviszonyban 130eFt-ért. Mindkét megoldás járható? Köszönöm. Tisztelettel: P.Mária
Kedves Szakértő! Több taggal rendelkező kft.-ben tag és ügyvezető is vagyok. A 1041-es bejelentő lapon munkaviszony melletti társas vállalkozóként vagyok bejelentve. A társaságban személyesen nem működök közre, csak az ügyvezetést látom el. Március 31-éig más vállalkozásnál 8 órás munkaviszonyom volt. Április 1-jétől a munkaviszonyom 4 órás lett. Kell-e valamilyen módosítást végezni ezzel kapcsolatban, valamint kell-e járulékot fizetni? Mi lenne a megoldás, hogy mentesüljek a járulékfizetés alól a cégben, vagy a legminimálisabb legyen a teher, mivel nem igazán nyereséges a vállalkozás? Köszönöm válaszukat.
Egy jól működő, 25 fő alkalmazottal rendelkező társaság ügyvezető-tulajdonosa létérdekközpontja jelenleg egy harmadik országban van. A napi ügyek intézésével a cégvezető van megbízva, de az ügyvezetői teendőket továbbra is ő látja el (fontos döntések meghozatala, utalványozás stb. interneten keresztül), munkabér ellenében. Éves szinten két alkalommal hazautazik egy-egy hónapra a cég működésének ellenőrzése és irányításának közvetlen ellátása végett. Kérdésem a következő: a hazautazásával kapcsolatos utazási költségek elszámolhatók-e, mint a vállalkozás tevékenységével összefüggő költség? Ugyanakkor külföldön folyamatosan, hitelt érdemlően bizonyítottan, szakmájával és a társaság profiljával összefüggő tanfolyamokon és képzéseken vesz részt, az itt tanultakkal új módszereket vezet be, amellyel növeli a társaság eredményességét. Az ezzel járó költségek, tanfolyam díja és az esetleges repülőjegy (ha más városban vagy esetleg más országban van) elszámolhatók-e a társaságban költségként?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték