Az év vége felé számos esetben felmerül a kérdés, hogy a nyugdíj vagy a korhatár előtti ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység miatt az évből hátralévő időre szüneteltetni kell-e a nyugdíj, ellátás folyósítását vagy sem.
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az új szabályok 2019-től való értelmezésében. Szolgálati járadékos, aki Mt. szerinti munkaviszonnyal rendelkezik, eddig járulékalapot figyelembe véve a minimálbér 18-szorosánek elérését követően le kellett a nyugdíjáról mondani, ha továbbra is fenn akarta tartani a munkaviszonyát. De 2019-től rá vonatkozik a fenti esetben a járulékalap vagy sem? Vagy csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttekre érvényes? A korhatár előtti ellátásokat, ha jól értelmezem nem sorolja ebbe a kategóriába, így én úgy értelmezem továbbra is a járulékalapot figyelnem kell, így a kereseti korlát továbbra is fennáll. Ha megbízási szerződés alapján foglalkoztatott, akkor mindenképpen marad a kereseti korlát. Más jogviszony az ő esetében nem fordul elő, azért csak ezt a két jogviszonyt említettem. Köszönöm előre is válaszát!
Tisztelt Széles Úr! Egy korábbi válaszában Széles úr azt írta, a keresetkorlátba kizárólag a járulékköteles jövedelmek számítanak bele. Hogyan alakul ez 2019.01.01-től, a nyugdíjak megszűnő járulékkötelezettsége mellett?
Tisztelt Szakértő! 40 év munkaviszony után év közben (10. 0.-től) nyugdíjba vonul egy munkavállaló nő. A nyugdíj igénybevétele mellett elmegy dolgozni részmunkaidőben 10.01-től. Mennyi lehet a havi bruttó keresete? A havi bruttó keresete a (138000*18)/12= 207 000 forintot nem lépheti túl? Vagy figyelembe kell-e venni éves szinten a nyugdíj igénybevétele előtti keresetét is, vagy csak október 1-jétől az időarányosított jövedelmet nem lépheti túl ahhoz, hogy ne kelljen szüneteltetni a folyósítást? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg, illetve valószínűleg a következő évben is szolgálati járandóság mellett állok munkavállalói állományban. A kérdésem, hogy a vonatkozó szabályozás változása okán történt-e változás esetemben a kereseti korlát vonatkozásában? Mennyi pontosan jelenleg az évi kereseti korlát, illetve lehet-e tudni, hogy mennyi lesz jövő évtől? A munkáltatóm esetében van-e valamilyen kedvező változás 2019-től a foglalkoztatásom kapcsán (alacsonyabb járulékmérték stb.)? Segítő közreműködését köszönöm.
Kell-e arányosítani a kezdő nyugdíjas kereseti korlátját a töredék év miatt? Ugyanez a kérdés a nők 40 nyugdíjba menőknél is.
Érezhető könnyebbséget jelentenek a nyugdíjigény érvényesítését illetően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) július 26-án hatályba lépett változásai, hiszen immár nem feltétele a nyugdíjjogosultságnak a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése.
Tisztelt Széles Úr! Jelenlegi olvasatomban a saját jogú öregségi nyugdíjasok és a rehabilitációs járadékosok férnek bele a "saját jogú" keretbe. Bökkenő, hogy az öiregségi nyugdíjasnak a versenyszférában eddig sem volt keresetkorlát... Az a korhatár előtti, például a szolgálati járadékosoknál volt. Akikre a saját jogú ellátást kellett alkalmazni, kvázi duplán biztosítottak járandóságuk és a munkaviszonyuk mellett. Taxatíve nem saját jogú nyugdíjasok. Náluk lett volna a18-szoros korlát feloldásának. Várható, hogy a jelenlegi szabályozást a gazdaságpolitikai igényekhez igazítják? Jelenleg senki vagy igen kevés nyugdíjas munkaválaló fér bele a keresetkorlát feloldásába, Nem ez volt a kormány nyilatkozataiban. Tehát várható, hogy a sajátjogúság kibővül a korkedvezményesekkel, járandóságosokkal? Szerintem ők is saját jogon szerezték nyugdíjszerű ellátásukat, és jelenleg duplán biztosítottak! Munkaválalás esetén a versenyszférában... Várom megtisztelő válaszát: Kardos Géza
Tisztelt Szakértő! A nemrég elfogadott törvénymódosítások között szerepelt, hogy a korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság jogosultsági feltételei közül is eltörlik a biztosítási jogviszony megszüntetésére vonatkozó előírást. Valamint az is, hogy a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem lesz biztosított, s járulék fizetésére sem lesz kötelezett, így megszűnik a Tny. 83/B szakasza, tehát megszűnik a kereseti korlát. Viszont arról nem találtam semmit sem, hogy a szolgálati járandóságban részesülőknél változik-e a szabály. Náluk eltörlésre kerül-e a kereseti korlát? Az érintett információk az alábbi linken található cikkben szerepeltek: https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdijazas_biztositasi_jogviszony_mi_valto_VSNNLG Válaszát előre is köszönöm.
36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás vállalkozó, a nők 40 évével nyugdíjba kíván menni 2018-ban. Mi a követendő eljárás, ha a későbbiekben tovább szeretne dolgozni úgy munkaviszonyban, mint az evás vállalkozásában is? A munkaviszonyát meg kell szüntetni? Az evás vállalkozását szintén meg kell-e szüntetni, vagy elegendő csak szüneteltetni? Ha szüneteltetnie kell, akkor mennyi ideig? Már nyugdíjasként és mellette evás vállalkozóként milyen adó- és járulékterhei lesznek? A jövedelemkorlátba milyen mértékben számít be az evás jövedelem? Válaszukat előre is köszönöm
Az eddigiek szerint a minimálbér 18-szorosát meghaladó jövedelem esetében szüneteltetni kellett a szolgálati járandóság folyósítását. Változik-e ez a gyakorlat 2019 után?
A múlt héten elfogadott törvénymódosítások szerint nyugdíjazáskor már nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt. Milyen szabályokban okoz az új előírás változás? Összefoglaltuk.
Mikor változott meg a katás egyéni vállalkozóra vonatkozó előírás? Ezt azért kérdezem, mert a fenti alapkérdés első részére a mai napon Széles úrtól kapott válasz pont az ellenkezője annak, mint amit ugyanilyen tartalmú kérdésre 2012. 12.21-én a "Minek minősül a katás egyéni vállalkozó jövedelme? c. kérdésre adott. Idézem a 2012. évi válasz idevágó részét: "Az nem vitás, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő katát választó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmét a kereseti korlát meghatározása során figyelembe kell venni, abban viszont eltérőek az álláspontok, hogy milyen összegben."
Tisztelt Szakértő! Beszámít-e a véglegesen 100%-os rokkantnak nyilvánított, nyugdíjkorhatár alatti személynél a rokkantsági ellátása mellett katás egyéni vállalkozóként és társas vállalkozási tagként szerzett, elért nyereség/jövedelem? Vagyis nem munkabérről van szó, olyanról, amit a társas vállalkozásban osztaléknak hívnak. Kérem a kijelölt/felkért szakértőt, hogy válaszát szíveskedjék tételes jogszabályhelyekkel is alátámasztani! Köszönettel: egy jó ember, aki egy nehéz helyzetben lévő ismerősén segíteni akar.
Gyakran merül fel kérdésként, hogy összeegyeztethető-e a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátása, illetve a vállalkozási tevékenység folytatása.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték