Tisztelt Szakértő! Munkatársunk 2017. június 30-án megszünteti munkaviszonyát és 2017. július 1-jétől kéri a "nők 40" program szerinti nyugdíjazását. Ha júliustól részmunkaidőben munkába áll, az éves kereseti korlátnál figyelembe kell-e venni a 2017.január 1-június 30. közötti, még nem nyugdíjasként kapott jövedelmét?
Kire vonatkozik a kereseti korlát? Mi a szabály, ha évközben, a nyugdíj szüneteltetése alatt szűnik meg a keresőtevékenység, illetve a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony? Ismertetjük.
Nők 40 éves munkaviszonnyal nyugdíjba vonuló továbbfoglalkoztatása esetén, ha szakképzett dolgozóról van szó, akkor a garantált bérminimum 180 százaléka vehető figyelembe vagy csak a bérminimum?
Tisztelt Szakértők! Ha valaki korhatár előtti nyugdíja mellett dolgozik és túllépi az úgynevezett kereseti korlátot, szüneteltetni kell a nyugdíját. Ezt a szabályt hogyan kell alkalmazni egy katás egyéni vállalkozónál? A katás bevételt, vagy annak 60 százalékát kell figyelni, vagy az itt szerzett jövedelme nem befolyásolja a nyugdíjat?
Ha valaki korhatár előtti nyugdíja mellett dolgozik és túllépi az úgynevezett kereseti korlátot, szüneteltetni kell a nyugdíját. De megeshet, hogy különböző okok miatt utóbb vissza kell fizetni az ellátást.
A rendelkezések szerint ha az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete eléri az ún. éves keretösszeget (2017-ben 127 500 forint x18 = 2 295 000 forint), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Kérdésem az, hogy ha a keretösszeg túllépése miatt szünetel a nyugdíj folyósítása 2017. évben, akkor 2018. januártól automatikusan kap-e újra ellátást (nyugdíjat) a munkavállaló vagy kérni kell?
Tisztelt Szakértő! 1952-ben született nő 40 éves biztosítási jogviszonnyal 2011. januárban ment nyugdíjba. Arra kérném szíves válaszát, hogy ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt (63,5 év), vonatkozik-e rá a jövedelem (munkabér) kereseti korlát, ami a minimálbér 18-szorosa/év? Válaszukat köszönöm.
Dolgozhat-e/vállalkozhat-e a másodfokú, véglegesen 100 százalékos rokkantnak nyilvánított, rokkantsági ellátásban részesülő személy? Van-e valamilyen (kereseti, jövedelem) korlátozás e tekintben? Beszámít-e a kereseti/jövedelemi korlátba az osztalékként vagy a katás jogviszonyban szerzett jövedelem? Kérem, hogy a válaszadásra kijelölt/felkért szakértő a válaszát/álláspontját támassza alá a hatályos jogszabályok idevágó részének jelzésével, leírásával is.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy fő rokkantsági ellátásban részesülőt foglalkoztat heti 40 órában. A hatóság 85 százalékos egészségkárosodását állapította meg, és a "D" kategóriába sorolta. A jövedelemkorlát miatt minden 3. hónapban kell a garantált minimálbér 150 százaléka alatt tartani a bérét? Az azon kívüli hónapokban bármennyit kereshet? Az ő esetében jogosan vesszük figyelembe a garantált bérminimumot, ha középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik?
Tisztelt Szakértő! Szeretnék gyors választ kapni a következő kérdésre. A nők kedvezményes lehetőségével, 40 éves szolgálati viszonnyal két hét múlva leszek nyugdijas. Katás egyéni vállalkozó vagyok. Nyugdíjba vonulásomat követően főállású vagy kiegészítő tevékenységű vállalkozónak minősülök-e? 50 vagy 25 ezer forint fizetési kötelezettségem lesz? Ha tételes költségelszámolással lennék vállalkozó, akkor járulékfizetés szempontjából minek minősülnék? Szeretném még megkérdezni, hogy a negyven év utáni kedvezmény esetén nyugdíj mellett van-e kereseti korlát katában és egyébként? Köszönöm válaszukat. Tisztelettel: Borosné
Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó (2011. 12. 31-ig III.csoportba sorolt rokkant nyugdíjas) kereseti korlátja 2016-ban három egymást követő hónapban a minimálbér másfélszeresét - ez esetben- 166.500.-Ft-ot nem haladhatja meg. Ez esetben az egyéni vállalkozó főállásúnak számít az életkora miatt, és fizeti a garantált minimálbér után 10% nyugdíjjárulékot, a garantált minimálbér 150%-a után 8,5% eü.-biztosítást és munkavállalói járulékot. Szocho adót nem fizet, mert 2011. dec. 31-én rokkant nyugdíjas volt. 2012.január 1-től nem került sor felülvizsgálatra. Ebben az esetben mi számít az egyéni vállalkozó havi keresetének akkor, ha a járulékalapot képező garantált minimálbér nettó összegét nem veszi ki? Az egyéni vállalkozó 2016.évben több mint 5 hónapig táppénzsegélyezésben részesült, amiből szja-előleget vontak le. A táppénzjövedelem beleszámít ez esetben a keresetbe? Ha a több hónap alatt ki nem vett nettó összegeket egy későbbi hónapban kiveszi, akkor, hogyan kell számolni a kereseti korlátot?
Franciaországban dolgozom munkaszerződéssel. Éves keresetem évi 16 ezer euró, járulékot Magyarországon nem fizetek. Magyarországon 2012. január elseje óta a szolgálati nyugdíjam helyébe lépő szolgálati járandóságot kapok. Kérdésem: esetemben hogyan kell értelmezni az erre vonatkozó kereseti korlátot az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B § rendelkezései alapján? Vagyis kell-e kérnem vagy sem a szolgálati járandóság szüneteltetését? A választ előre is köszönöm.
A rehabilitációs ellátás mellett folytatható foglalkoztatás változása következtében a munkaidő helyett a kereset került korlátozásra, azaz 3 egymást követő hónapban nem lehet több a jövedelem a minimálbér 1,5-szeresénél. A kérdésem, hogy mikor kezdődik a három hónap? A változás hatályba lépésétől, vagy már beleszámít a korábbi időszak is?
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónk rehabilitációs ellátásban részesül, mellette heti 20 órában munkaviszonya van. Tudomásunk szerint vonatkozik rá a keresetkorlát, azaz a minimálbér 150 százalékáig terjedhet a megkeresett jövedelme. A 2016-os szabály szerint már heti 40 órában is végezhet kereső tevékenységet, de – ha jól olvasom a törvényt, akkor – a heti 40 órás munkaviszony mellett szünetel a rehabililitációs ellátása, és így a jövedelme bármennyi lehet. Arra szeretnék választ kapni, hogy jól értelmezzük-e a törvényt. Köszönettel várjuk válaszát.
A nőkre vonatkozó kedvezménnyel nyugdíjba vonulók közül sokan szívesen vállalnak és kapnak is munkát. Mennyi lehet a keresetük, beszámít-e minden jövedelem a kereseti korlátba, akadály lehet-e a jogviszony típusa? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték