A rehabilitációs ellátás mellett folytatható foglalkoztatás változása következtében a munkaidő helyett a kereset került korlátozásra, azaz 3 egymást követő hónapban nem lehet több a jövedelem a minimálbér 1,5-szeresénél. A kérdésem, hogy mikor kezdődik a három hónap? A változás hatályba lépésétől, vagy már beleszámít a korábbi időszak is?
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónk rehabilitációs ellátásban részesül, mellette heti 20 órában munkaviszonya van. Tudomásunk szerint vonatkozik rá a keresetkorlát, azaz a minimálbér 150 százalékáig terjedhet a megkeresett jövedelme. A 2016-os szabály szerint már heti 40 órában is végezhet kereső tevékenységet, de – ha jól olvasom a törvényt, akkor – a heti 40 órás munkaviszony mellett szünetel a rehabililitációs ellátása, és így a jövedelme bármennyi lehet. Arra szeretnék választ kapni, hogy jól értelmezzük-e a törvényt. Köszönettel várjuk válaszát.
A nőkre vonatkozó kedvezménnyel nyugdíjba vonulók közül sokan szívesen vállalnak és kapnak is munkát. Mennyi lehet a keresetük, beszámít-e minden jövedelem a kereseti korlátba, akadály lehet-e a jogviszony típusa? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Nem tudom eldönteni hogy a nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent vagy korhatár előtti ellátást? A vonatkozó jogszabály hol így, hol úgy kezeli. Mert ha e kedvezményes nyugdíj mellett dolgozik az úgynevezett "öregségi teljes nyugdíjas" az ellátás folyósítása mellett akkor korlátozott összeghatárig (minimálbér x 18 lehet) keresőtevékenységet folytatni. Míg az öregségi nyugdíjasokra nem vonatkozik ez a korlátozás. Ha több járulékot kell fizetni, akkor korhatár előtti ellátás? De nem lehet vele szolgálati időt szerezni, hiába fizeti a (10+7+1,5%) járulékokat. Köszönöm .
Tisztelt Szerkesztőség! 1956-os születésű férfiként a járadék mellett munkát tudnék vállalni. Kérdésem: hogyan, milyen munkaidő- és jövedelemkorláttal lehetséges a munkavállalás? Illetve őstermelőként is gazdálkodom az abból származó bevétel befolyásolja-e, növeli-e a munkabérből származó jövedelmet?
Tisztelt Szerkesztőség! Ebben az évben megszerzem a 40 éves szolgálati időt és a kedvezményes nyugdíj igénybevételével öregségi nyugdíjas leszek. Kérdésem a következő, hogyan tudok dolgozni ezen ellátás mellett? Meg van-e határozva a munkaidő és a kereset mennyisége? A munkaviszony mellett még gazdálkodom is őstermelőként az őstermelésből származó bevétel vagy az szja törvény szerint számított őstermelői jövedelem befolyásolja-e a kedvezményes nyugdíjat, hozzáadódik-e a munkaviszonyból szerzett jövedelemhez?
Tisztelt Szakértő ! Egy nyugdijkorhatár alatti munkavállalónál a kereseti korlátot kalkuláljuk, s felmerült a kérdés, hogy az éves 1 998 000 forintos keretbe beleszámít-e a béren kivüli juttatás (vásárlási utalvány)? Amennyiben a munkabér mellett az illető béren kivüli juttatást, vásárlási utalványt (Erzsébet utalványt), vagy akár CBA vagy Tesco stb. vásárlási utalványt kap az illető, ennek összegét figyelembe kell venni? (Eddig heti 40 órás volt az első félévben, kapott havi bruttó 275 ezret, s ezen felül januárban, meg májusban 100-100 ezres vásárlási utalványt is.) Az 1997. évi LXXXI. tv. 83/B § szerinti megfogalmazásból arra következtettem, hogy azt a jövedelmet kell beszámítani, amelyből nyugdijjárulékot von le a munkáltató, s ebbe a körbe nem tartozik bele az utalvány. Ezután az illető heti 20 órás lesz, az a tervünk, hogy a második félévben majd az illető járandósága két részből áll: egyrészt munkabér, azaz a minimálbér fele (55.500 Ft), másrészt emellett kaphat havi 50.000 Ft-os juttatást utalvány formájában. (nyugdijjárulék alá eső keresete 1.650 + 333= 1.983 ezer Ft lesz az év végéig, tehát a nyugdíját is jogosan felveheti az év minden hónapjában) Helyes ez így? Válaszát előre is köszönjük.Tisztelettel: C.K.
Tisztelt Szakértő! A nők 40 éves szolgálati idő megszerzésével lehetőségem van nyugdíjba menni. Kérdésem arra irányul, hogy a 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B §-a szerinti keresetkorlát összegébe be kell számítani az egyszerűsített foglalkoztatásra tekintettel megszerzett, szja-bevallásba beállítandó adóköteles jövedelmet? Üdvözlettel: Bácsi Ferencné
Tisztelt Szakértő! 2016 októberében töltöm be a nyugdíjkorhatárt, több mint 40 éves szolgálati idővel. 2013 elejétől korhatár előtti ellátást kaptam, de ebben az évben úgy volt munkalehetőségem, hogy a 2016. évi kereseti korlát meghaladása miatt jelenleg szünetel az ellátás folyósítása. Kérdésem, hogy ebben az esetben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően (2016. október közepétől december végéig tartó időszakra) jár-e számomra nyugdíjfolyósítás? Válaszát előre is köszönöm.
Figyelembe kell-e venni a kereseti korlátnál az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló esetében, s ha igen, akkor a teljes kifizetett összeget vagy csak a mentesített keretösszeg feletti részt? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! 1951. 01. hóban született férfi 2011. 02. 01-gyel öregségi nyugdíjba ment. Kérdésem az, hogy vonatkozik-e rá kereseti korlát a 2016. évben? Ha igen, milyen összeg? Számít-e, hogy milyen munkaidővel keresi meg az esetleges korlát alá tartozó összeget? Köszönettel: Reményiné
Szeretném megkérdezni, hogy ha valaki rokkantsági nyugdíjat kap, akkor ha a rokkantsági nyugdíj kétszeresénél többet keres még pluszban, akkor elveszik-e a rokkantsági nyugdíj? Köszönettel: András
Nők 40 éves munkaviszonyával nyugdijba vonuló hölgy, ha egyéni vállalkozóként dolgozik, akkor is érvényben van, hogy a keresete/dijazása, ha eléri a minimálbér 18-szorosát, akkor onnantól a nyugdíját szüneteltetni kell? Köszönöm válaszát.
Nyugdíjas vagyok, és a kata szerinti adózást választottam, mint kiegészítő tevékenységű vállalkozó, havi 25 ezer forint adót fizetek. A kata éves bevételi korlátját nem lépem túl. Ebben a formában működve van-e korlátozás a nyugdíjfolyósítás vonatkozásában?
A "nők 40" jogosultság alapján nyugdíjban részesülő nőt nyugdíjasként, megbízási szerződéssel tovább foglalkoztatja a cég. Jövedelmét megbízási jogviszonyban szeretnék kifizetni, a 2016-os jövedelemplafont figyelembe véve. Kérdésem: van-e plafonja a megbízási díjra eső 10 százalékos költségszámításnak? Ha nincs, akkor melyik számítás a helyes 1 998 000:12=166 500 forint/hó jövedelemnél? Példa: Ha ezt a havi összeget megnövelem 185 500 forintra, és levonom a 10 százalékát, azaz 18 500 forintot, akkor kapom meg a 166 500 forintot adóalapként, vagy pedig a 166 500 forintot veszem bruttónak, és ebből vonom le a 10 százalékot, 16 650 forintot, és az adóalap 149 850 forint lesz. Az én véleményem, hogy a második számítás szerint a helyes, ha nincs felső határ a10 százalékos költséghányad alkalmazásában. Tisztelettel: Mihály Gáborné
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték