Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély rendelkezik munkaviszonnyal, illetve adószámos magánszemélyként az általa készített népi hímzésű kézműves termékeket eladja. Kérdésem, hogy az adószámos tevékenységből származó jövedelmét bele kell-e számítani a rokkantsági ellátás jövedelem kereseti korlátba? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben tulajdonos és ügyvezető vagyok. Saját jogú öregségi nyugdíjam van. 2018 végéig az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizettem, a személyes közreműködésért nem vettem ki pénzt. Kérdésem az, hogy ez évtől köthetek-e munkaszerződést a cégemmel (másik tag aláírásával), csak 15 százalék szja-teher mellett? A munkabér havi összegére van-e korlát? Nem kell-e a nyugdíjat szüneteltetni? Köszönöm szépen a válaszukat!
Tisztelt Winkler Róbert nyugdíjszakértő úr! Szeretném szakmai tájékoztatását kérni az alábbi ügyben: 2017 március végétől a nők 40 jogosultsággal nyugdíjas lettem. 2019 májusában betöltöttem a rám irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, jelenleg megbízási jogviszony keretében kerül sor a foglalkoztatásomra egy városi önkormányzatnál. Kell-e alkalmazni esetemben az éves keretösszeg elérése során a nyugellátás szüneteltetését?
Tisztelt Szakértő! A nők 4o lehetősségel élve idén nyugdijba vonuló hölgy, katás egyéni vállalkozó. Úgy tudom, hogy semmi bejelentési kötelezettsége nincs a NAV felé ezzel kapcsolatosan – jól tudom? Viszont több helyen láttam már, hogy nem vonatkozik rá ebben az esetben a kereseti korlát, de azt is, hogy vonatkozik rá. A kérdésem az, hogy nyugdíjba vonulást követően – ebben az évben is a 12 millió forintos értékhatárt (amit úgysem ér el) alkalmazhatja, azaz nincs kereseti korlátja, vagy mégis van?
Tisztel Szakértő! Szolgálati járandóság mellett az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem hogyan befolyásolja a 2 682 000 forintos keretösszeget? A teljes jövedelem beleszámít a keretbe vagy csak az 1000 forint közteher megfizetése mellett a 2740 Ft/nap? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónknál a törvényben meghatározott kereseti korlátnál 2019. évben figyelembe kell-e venni a bérként adózó béren kívüli juttatásokat? Úgy gondolom, hogy igen, mivel az egészségbiztosítási járulék alapját képezik 2019-től a béren kívül adott juttatások is, de szeretnék teljesen biztos lenni benne, hogy helyesen gondolom. Köszönöm!
Az utóbbi időben több kérdés is arra irányult, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a rehabilitációs, rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Tisztelt Szakértő! Adott egy 40 éves szolgálati idővel nyugdíjazott női munkavállaló, aki nyugdíja mellett alkalmazottként dolgozik. Vonatkozik-e rá a kereseti korlát idén? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Adózóna Szakértők! Rokkantsági ellátásban (nem rehabilitálható) és fogyatékossági támogatásban részesülő személy munkát vállalna.(Sajnálatos baleset miatt végtagi fogyatékossága élete végéig fennáll.) Szakirányú közép- és felsőfokú végzettséggel és évtizedes munkatapasztalattal rendelkezik. Több eltérő választ kaptam szakmai szervezetektől a részére munkaviszonyban kifizethető maximális összegre, a rokkantsági ellátása megtartása mellett: minimálbér másfélszerese havonta, illetve – tekintettel szaktudására – a garantált bérminimum másfélszerese. A kata kiegészítő tevékenység folytatása is kereseti korláthoz kötött, amelyet túllépve sajnos elveszítheti a tragédia miatt egyebekben jogszerűen megállapított ellátását. A hiba elkerülése érdekében kérdésem a Tisztelt Szakértőkhöz: mekkora a számára munkaviszonyban kifizethető legmagasabb bér, illetve milyen egyéb formákban tud adózott jövedelmet szerezni, az ellátása veszélyeztetése nélkül? Az érintett személy jelezte: mindkét lábszárának hiánya miatt nem szívesen mondana le a jelenleg egyetlen megélhetését jelentő rokkantsági ellátásról. Viszont a most adódott lehetőség (mérnöki, tervezői munka) tartalmasabb, célzatos életet jelentene és a jövedelem révén életminőségét is javítaná. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Folyamatosan nő a kisadózást választó vállalkozások, illetve a bejelentett kisadózók száma, így – egyebek mellett – célszerű áttekinteni, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózói tevékenységből származó jövedelmet az egyes ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát számításánál.
Tisztelt Szakértő! Saját jogon öregségi nyugdíjas ügyvezető a 2019. évtől munkaviszonyban szeretné az ügyvezetői teendőket ellátni. Emellett egyéni vállalkozó is, kiegészítő tevékenységet folytató. Egyéni vállalkozásából kivétet nem realizál. Az lenne a kérdésem, hogy 2019-től a kft.-ben elláthatja-e munkaviszonyban a teendőit, illetve jövedelmére vonatkozóan van-e korlát a saját jogú nyugdíj miatt?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy a nők 40 éves kedvezményével, de a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt el nem érő, nyugdíjasra vonatkozik-e az éves kereset korlát? Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Olyan munkavállalót foglalkoztatnánk megbízási jogviszonyban óraadóként (heti 6 órában), aki súlyosan beteg kiskorú gyermekére tekintettel kiemelt összegű ápolási díjban részesül. Kérdésem, hogy ilyen formában foglalkoztathatjuk-e, illetve van-e bejelentési kötelezettsége a dolgozónak az ellátást folyósító felé? Nem szeretné, ha emiatt a pár óra miatt elveszítené, vagy csökkentett összegben kapná az ápolási díjat. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Nők 40 nyugdíjas kata adózással szeretne egyéni vállalkozást indítani. Az Nők 40 nyugdíj: kereseti korlát 2019-ben című cikkben vázolt kérdésre adott válaszát olvasva még jobban elbizonytalanodtam, és kérem szíves segítségét. A cikkben megfogalmazottan a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nő, ha egyéni vállalkozást folytat, biztosítottá válik, és így vonatkozik rá a kereseti korlát. Azonban, ha kata adózást választ a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése szerint, a nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül. Jó-e a következtetésem, hogy rá akkor nem vonatkozik a kereseti korlát? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: Feketéné Németh Anna
Tisztelt Adózóna! Az alábbi linken olvastam a keresetkorlátról. A kérdésem ehhez: A nők 40 évével vagyok öregségi nyugdíjban. Egy cégnél dolgozom alkalmazottként heti 40 órában, egy másik cégnél, ahol tulajdonos is vagyok, ügyvezetőként dolgozom társas vállalkozói jogviszonyban. A kereseti korlát ilyenkor összeadódik, vagy alkalmazottként nem kell figyelembe venni, csak a társas vállalkozásnál ? Köszönöm válaszukat. https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nok_40_nyugdij_kereseti_korlat_2019ben_0LTVLR
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték