Gyakori kérdés, hogy a foglalkoztatónak van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége, ha a foglalkoztatott személy túllépi a rá vonatkozó kereseti korlátot? Elvben nincs teendője, de a gyakorlatban munkáltatói és foglalkoztatotti érdekből mégis figyelni kell erre a szempontra.
Kedves Szakértő! Kétszemélyes kft.-ben az egyik ügyvezető rehabilitációs ellátáson van, tevékenységét munkaviszonyban végzi. A héten vette kézhez a levelet, hogy 2017. 05. hótól fizesse vissza az ellátást, mert átlépte a kereseti korlátot, a minimálbér 150 százalékát. A munka, amelyet végez, legalább középfokú végzettséghez kötött, így bérszámfejtése a bérminimum alapján történt. A levélben meg sem említik a bérminimumot, mint esetleges lehetőséget. Mi a helyes eljárás? Valóban vissza kell fizetnie két évnyi ellátást, vagy a bérminimum 150 százalékáig terjedhet a keresete? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülök, mellette dolgozom, de figyelek a kereseti korlátra, minden hónapban néhány ezer forinttal alatta maradok. Kérdésem, hogy ha a feleségem büféjében alkalmanként besegítek, ő alkalmi munkára egyszerűsített foglalkoztatás keretében bejelent (napi 1000 forint), az hogyan befolyásolja a kereseti korlátot? Beleszámít-e az alkalmi munkavégzésből származó jövedelem? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő magánszemély rendelkezik munkaviszonnyal, illetve adószámos magánszemélyként az általa készített népi hímzésű kézműves termékeket eladja. Kérdésem, hogy az adószámos tevékenységből származó jövedelmét bele kell-e számítani a rokkantsági ellátás jövedelem kereseti korlátba? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben tulajdonos és ügyvezető vagyok. Saját jogú öregségi nyugdíjam van. 2018 végéig az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizettem, a személyes közreműködésért nem vettem ki pénzt. Kérdésem az, hogy ez évtől köthetek-e munkaszerződést a cégemmel (másik tag aláírásával), csak 15 százalék szja-teher mellett? A munkabér havi összegére van-e korlát? Nem kell-e a nyugdíjat szüneteltetni? Köszönöm szépen a válaszukat!
Tisztelt Winkler Róbert nyugdíjszakértő úr! Szeretném szakmai tájékoztatását kérni az alábbi ügyben: 2017 március végétől a nők 40 jogosultsággal nyugdíjas lettem. 2019 májusában betöltöttem a rám irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, jelenleg megbízási jogviszony keretében kerül sor a foglalkoztatásomra egy városi önkormányzatnál. Kell-e alkalmazni esetemben az éves keretösszeg elérése során a nyugellátás szüneteltetését?
Tisztelt Szakértő! A nők 4o lehetősségel élve idén nyugdijba vonuló hölgy, katás egyéni vállalkozó. Úgy tudom, hogy semmi bejelentési kötelezettsége nincs a NAV felé ezzel kapcsolatosan – jól tudom? Viszont több helyen láttam már, hogy nem vonatkozik rá ebben az esetben a kereseti korlát, de azt is, hogy vonatkozik rá. A kérdésem az, hogy nyugdíjba vonulást követően – ebben az évben is a 12 millió forintos értékhatárt (amit úgysem ér el) alkalmazhatja, azaz nincs kereseti korlátja, vagy mégis van?
Tisztel Szakértő! Szolgálati járandóság mellett az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem hogyan befolyásolja a 2 682 000 forintos keretösszeget? A teljes jövedelem beleszámít a keretbe vagy csak az 1000 forint közteher megfizetése mellett a 2740 Ft/nap? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem arra vonatkozik, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónknál a törvényben meghatározott kereseti korlátnál 2019. évben figyelembe kell-e venni a bérként adózó béren kívüli juttatásokat? Úgy gondolom, hogy igen, mivel az egészségbiztosítási járulék alapját képezik 2019-től a béren kívül adott juttatások is, de szeretnék teljesen biztos lenni benne, hogy helyesen gondolom. Köszönöm!
Az utóbbi időben több kérdés is arra irányult, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a rehabilitációs, rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Tisztelt Szakértő! Adott egy 40 éves szolgálati idővel nyugdíjazott női munkavállaló, aki nyugdíja mellett alkalmazottként dolgozik. Vonatkozik-e rá a kereseti korlát idén? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Adózóna Szakértők! Rokkantsági ellátásban (nem rehabilitálható) és fogyatékossági támogatásban részesülő személy munkát vállalna.(Sajnálatos baleset miatt végtagi fogyatékossága élete végéig fennáll.) Szakirányú közép- és felsőfokú végzettséggel és évtizedes munkatapasztalattal rendelkezik. Több eltérő választ kaptam szakmai szervezetektől a részére munkaviszonyban kifizethető maximális összegre, a rokkantsági ellátása megtartása mellett: minimálbér másfélszerese havonta, illetve – tekintettel szaktudására – a garantált bérminimum másfélszerese. A kata kiegészítő tevékenység folytatása is kereseti korláthoz kötött, amelyet túllépve sajnos elveszítheti a tragédia miatt egyebekben jogszerűen megállapított ellátását. A hiba elkerülése érdekében kérdésem a Tisztelt Szakértőkhöz: mekkora a számára munkaviszonyban kifizethető legmagasabb bér, illetve milyen egyéb formákban tud adózott jövedelmet szerezni, az ellátása veszélyeztetése nélkül? Az érintett személy jelezte: mindkét lábszárának hiánya miatt nem szívesen mondana le a jelenleg egyetlen megélhetését jelentő rokkantsági ellátásról. Viszont a most adódott lehetőség (mérnöki, tervezői munka) tartalmasabb, célzatos életet jelentene és a jövedelem révén életminőségét is javítaná. Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Folyamatosan nő a kisadózást választó vállalkozások, illetve a bejelentett kisadózók száma, így – egyebek mellett – célszerű áttekinteni, hogy miként kell figyelembe venni a kisadózói tevékenységből származó jövedelmet az egyes ellátásokhoz kapcsolódó kereseti korlát számításánál.
Tisztelt Szakértő! Saját jogon öregségi nyugdíjas ügyvezető a 2019. évtől munkaviszonyban szeretné az ügyvezetői teendőket ellátni. Emellett egyéni vállalkozó is, kiegészítő tevékenységet folytató. Egyéni vállalkozásából kivétet nem realizál. Az lenne a kérdésem, hogy 2019-től a kft.-ben elláthatja-e munkaviszonyban a teendőit, illetve jövedelmére vonatkozóan van-e korlát a saját jogú nyugdíj miatt?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy a nők 40 éves kedvezményével, de a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt el nem érő, nyugdíjasra vonatkozik-e az éves kereset korlát? Válaszukat előre is köszönöm
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték