A nyugdíjbiztosítással összefüggő 2020. évben várható változások alapvetően a 2020. július 1-jétől hatályba lépő új társadalombiztosítási törvény (T/8021. számú törvényjavaslat, továbbiakban Tbj. mód) következnek és elsősorban azokat a nyugdíjasokat érintik, akik ellátásuk mellett keresőtevékenységet folytatnak.
Tisztelt Szakértő! Főállású katás egyéni vállalkozó, aki havi fix 50 ezer Ft adót fizet, egyúttal előrehozott (korkedvezményes) nyugdíjas is, s mint ilyenre, vonatkozik rá a kereseti korlát. Kérdésem, hogy mi számít bele a keresetébe? A "vélelmezett" 94 400 Ft nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem x12? (Feltételezve, hogy egész évről van szó). Vagy az adott évben kiszámlázott, vagy az adott évben ténylegesen befolyt, vállalkozásból származó bevétel? Köszönettel: R. I.
A rokkantsági járadékban részesülő személy részére adott Széchenyi kártyás étkezési juttatás beleszámít a 150% kereseti korlátba? Köszönettel.
A társadalombiztosítással összefüggő jogszabályok mind az ellátások, mind a kötelezettségek vonatkozásában számos összeghatárt kötnek a minimálbérhez.
Tisztelt Szakértő! Egyik kolléganőnk hamarosan el tudna menni nők 40-nel nyugdíjba, azonban ezen döntése attól függ, hogy alkalmazni kell-e rá a kereseti korlátot (minimálbér 18-szorosa). Épp a napokban kaptam meg az Adózóna "nyugdíj és korhatár melletti kereseti korlát" cikkét, azonban nem túl egyértelmű, hogyan kell eljárni nők 40-nel nyugdíjba ment munkavállalóknál, mert egyszer azt mondja, hogy saját jogú nyugdíjasnak számít a nők 40-es is, egyszer meg azt, hogy csak az számít annak, aki betöltötte a nyugdíjhorhatárt, illetve, hogy a kereseti korlátot alkalmazni kell a nők 40-re. A kérdésem az lenne, hogy ha a kolléganő elmenne nők 40-el, és marad a bejelentett munkaviszonya, akkor kaphatja-e a jelenleti bérét (ami meghaladja a korlátot) és a nyugdíját is párhuzamosan?
Dolgozó fegyveres erőknél töltött szolgálati idő után vált nyugdíjassá, azaz nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Milyen kereseti korlátok érvényesek munkavégzés, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén?
Az év háromnegyedének végéhez érkezve számos esetben felvetődik a kérdés, hogy a nyugdíj, illetve a nyugdíjszerű ellátások mellett az év során szerzett keresőtevékenységből származó keresetek alapján szüneteltetni kell-e a nyugellátást vagy sem. A kérdésekből kiderül, hogy nagyon sokan nincsenek tisztában azzal sem, hogy nyugdíjban részesülnek-e vagy csupán nyugdíjszerű ellátásban.
T. Szakértő! Több helyen is utánanéztem annak a problémának, hogy van-e keresetkorlát a 40 év munkaviszonnyal nyugdíjba vonuló nők esetében. Ahány helyen néztem, annyiféle választ találtam. Kérem, segítsen megtalálni a jelenleg hatályos jogszabályhelyet ebben a kérdésben! Másik problémám, hogy van-e különbség ebből a szempontból a munkavállaló és vállalkozó nyugdíjas esetében? Köszönöm
T. Szakértő! Egy 1964-ben született nő elmondása szerint rokkantnyugdíjat kap. Munkaviszony létesítése esetén nyugdíjasnak minősül? Vonatkozik-e rá a keresetkorlát? Köszönettel Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! 1. Munkaviszonyból megszerzett korhatár előtti ellátást követően katás vállalkozóként max. 94 400 Ft/hó lehet a jövedelem a kereseti korlát alapján? És ebből levonva a tételes 50 ezer forintot 44 400 Ft/hó "maradna" tisztán? Vagy ez csak a számítás alapja és a számla többről is szólhat? 2. Az öregségi nyugdíj megállapításába viszont csak ezek a 94 400 forintos összegek számítanak majd be? Igen csökkenti az öregségi nyugdíj összegét. Köszönöm válaszát! F. Zsolt
Tisztelt Szakértő ! A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vagyis 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér másfélszeresét, azaz a 223 500 forintot. Ez azt jelenti, hogy például egymást követő két hónapon keresztül akár havi 600 000 forintot is kereshet, míg a harmadik hónapban 223 000 forintot. ha ezt ismétli minden negyedévben éves jövedelme jóval több lesz, mint a minimálbér 1,5-szerese. A kérdésem arra vonatkozik, hogy ezek szerint éves szinten nincs maximalizálva a keresetkorlát, csak arra kell ügyelni, hogy három egymást követő hónapban ne haladja meg a minimálbér 1,5-szeresét a bére?
A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségeinek folyamatos javítását célzó intézkedések, valamint a munkaerőhiány együttes hatására a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája a 2011-ben mért 18 százalékról mára 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder becslése szerint.
Tisztelt Adózóna! Szakács munkakörben foglalkoztatott dolgozónk közel egy évig betegállományban volt, most a kardiológusa engedélyezte számára a könnyített munkavégzést. A munkaalkalmassági vizsgálaton az orvos 6 órás napi munkát engedélyezett, és 6 hónapra kapta meg az alkalmassági engedélyt. Időközben volt a rehabilitációs intézetben, és határozatot kapott, C2 besorolással. Béréhez havonta felszolgálási díjat is kap, mely a forgalomtól függ. A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlátot kell betartani, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vagyis 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér másfélszeresét, azaz a 223 500 forintot. Dolgozónk a béréhez havonta felszolgálási díjat is kap, mely a forgalomtól függ. A felszolgálási díjat egyedül a 15%-os mértékű nyugdíjjárulék terheli, amelyet a munkáltatónak kell megfizetnie. A kérdésem az, hogy a felszolgálási díj beletartozik-e abba a jövedelembe, amelyet a megváltozott munkaképességű dolgozó fizetési korlátjába be kell számítani? Molnár Anikó
Sokszor okoz bizonytalanságot a kereseti korlát, illetve a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség vonatkozásában, ha a megváltozott munkaképességű egyéni vagy társas vállalkozót a garantált bérminimumnak megfelelő összeg után terheli az adó-, illetve a járulék.
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas esetén megszűnik-e a nyugdíj ellátása, ha katás egyéni vállalkozóként (25 ezer forint fizetése mellett) keletkezik katás jövedelme, illetve ha emellett még alkalmi munkásként is foglalkoztatják alkalmanként, vagyis a kereseti korlátot évi 18 * 149 ezer forintot meg fogja haladni a fenti két bevételi forrása. A fenti esetekben szükséges-e figyelni arra, hogy a fenti nyugdíjas közszférában vagy vállalkozói szférában dolgozik alkalmi munkásként vagy egyéni vállalkozóként? Válaszát köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték