253 találat a(z) kereseti korlát cimkére

Kérdés

Tisztelt Cím! Szeretnék segítségek kérni, pontosabban választ kapni az alábbi kérdésre: Az egyik munkatársunk a nők 40 éves nyugdíjazási lehetősége miatt szeretne nyugdíjba menni, jelenleg 59 éves. Van evás egyéni vállalkozása, amit a jelenlegi 36 órás munkaviszonya mellett végez, és továbbra is szeretné folytatni. A főállású munkaviszonya megszűnik. Ha elmegy ténylegesen nyugdíjba, akkor az evás vállalkozását szüneteltetni kell egy kis időre, vagy elég átjelentkeznie kiegészítő tevékenységet folyató evás vállalkozássá? A másik kérdés a kereset korlátra vonatkozik, amit az evás vállalkozással szeretne elérni, mint kiegészítő tevékenységet folytató evás vállalkozó. Mi számít keresetnek a korlát meghatározásához, az evás bruttó bevétel, vagy az evaalap 10 százaléka? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Juranovitz Árpádné Éd. MÉh Zrt

Kérdés

Korábbi rokkantsági járadékból átalakított rehabilitációs ellátás melletti kereseti korlátot hogyan kell értelmezni? Rehabilitációs ellátás kétszerese és a legkisebb munkabér összege? Konkrétan 138 000 forint az ellátás összege és ennek a kétszerese, de a minimálbér 101 500 forint, vagy nem kereshet többet mint a minimálbér?

Kérdés

Kedves Széles Imre! Az általunk feltett kérdésben a nyugdíjbiztosítótól is kértünk állásfoglalást. Az alábbiakat válaszolták nekünk: - A keresetplafon, azaz éves szinten a minimálbér 18-szorosát jelentő jövedelemkorlát a külföldi munkavállalásból, illetve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelemre, továbbá az egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelemre is kiterjed. Külföldi munkavállalás esetén az EGT-államban, biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelem forintra átszámított értékét, míg az egyéni vállalkozó tevékenység esetén a "nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmet" kell figyelembe venni a keresetkorlát szempontjából. Az én értelmezésemben a nyugdíjbiztosító álláspontja szerint, a külföldi jövedelem is beszámít a keresetkorlátba.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Olyan rokkantsági ellátásban részesülő személyt (egészségi állapot mértéke: 57 százalék) szeretnénk foglalkoztatni havi 60 órában, akinek jelenleg is van részmunkaidős munkahelye, rehabilitációs hozzájárulás kiváltása céljából. Arra szeretnék választ kapni, hogy alkalmazhatjuk-e az illetőt anélkül, hogy megvonnák tőle a rokkantsági ellátást? Az új szabályozás szerint, ha jól értelmezem 3 egymást követő hónapban a jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 3 egymást követő hónapban a jövedelme összesen nem haladhatja meg a 152 250 forintot? Tehát végeredményben a két munkahelyen nem kereshet többet összesen havi bruttó 50 750 forintnál? Ha jól tudom, 2014. január 1. előtt a 3 havi átlagbér nem haladhatta meg a minimálbér 150 százalékát. Válaszukat előre is megköszönve Üdvözlettel.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A szolgálati járandóság kereseti korlátjának számításánál figyelembe kell-e venni az EU-s tagállamban (Németország) adózó jövedelmet? Köszönettel: Tünde

Kérdés

Tisztelt Válaszadó! Korhatár előtti nyugdíjas 2014. évi keresetéhez (1 827 000 forint) beszámítandó-e a 2015. 01. hónapban kifizetett, de 2014. december hónapra járó munkabér? Egyik dolgozónk véleménye szerint a 2015. januári kifizetést már a 2015. évi jövedelemhez kell figyelembe venni. Véleményem szerint – bérelszámoló vagyok – a 2014. évi keresethez tartozik. Köszönöm válaszukat.

Kérdés

T. Szakértő Úr/Úrnő! Olvastam a cikket a nyugdíj mellett dolgozók járulékfizetési kötelezettségéről, de lenne ezzel kapcsolatosan kérdésem: korhatár előtti (43 év 186 nap szolgálati idővel, 61 éves) nyugdíjas munkát vállal, a jövedelméből levonandó járulékmértékekre kérdeznék rá. A törvényt úgy értelmezem, hogy az ő esetében 8,5b% egészségbiztosítási járulékot kell levonni, tehát a 4 % + 3% + 1,5% a járulékteher, mert igaz, hogy nyugdíjas, de nem saját jogú nyugdíjas. A cikk ezt nem részletezi, csak a saját jogú nyugdíjas esetét, ahol 4 % természetbeni járulékot kell megfizetni, és korlátlanul dolgozhat. Eközben a korhatár előtti ellátásban részesülő kereseti lehetősége korlátozott, és ha jól értelmezem, az egészségbiztosítási járulékmérték is több. Természetesen a munkáltató szocho-kedvezménye érvényesíthető, és a 10 % nyugdíjlevonás azonos. Kérem, szíves válaszukat! Tisztelettel Ilyés Gáborné

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Kérdésem lenne a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésről. Mezőgazdasági idénymunkában egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatunk embereket. Az lenne a kérdésem, hogy aki rehabilitációs ellátást kap, hány órában foglalkoztatható, vagy van-e munkabérplafon? Kérnék szépen választ arra, hogy mi vonatkozik arra a személyre, akit még nem hívtak felülvizsgálatra, és arra is, akit már hívtak, és megkapta újra az ellátást! Köszönöm szépen!

Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szíves tájékoztatásukat a rehabilitációs ellását melletti munkavégzés szabályairól. A problémám a következő: 2007 óta rokkantsági nyugdíj folyósítás történt. 2012. november hónapban kellett volna visszahívást kapni a felülvizsgálatra, ez a mai napig nem történt meg. Jelenleg munkát vállaltam heti 20 órában szakképesítésemnek, diplomáimnak megfelelően. Kérdésem, hogy a bruttó kereset maximálva van-e a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett? Ha igen, kérem írják meg, mennyi összegben van maximálva a bruttó kereset, és a számítás módját is arra vonatkozóan, hogy hány hónapban határozzák meg. Köszönettel: Szabó Anita

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a rokkantsági járadék melletti munkavégzés maximális összegének értelmezésében. Szabály szerint a munkavállaló személy munkabére 3 egymás utáni hónapban átlagosan nem lehet több mint az érvényben lévő minimálbér 150 százaléka. Vagyis havonta 57 000 forint lehet a bruttó bér, vagy havonta a 171 000 forintot nem lehet túllépni? Kérem szépen számokkal magyarázni a szabály alkalmazását. Előre is köszönöm. Tisztelettel: Nánai Györgyné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jól gondolom-e, hogy nyugdíjas katás egyéni vállalkozónak nincs nyugdíj melletti jövedelemszerzési korlátja? Tekintve, hogy nyugdíjjárulék-alap, amelynek a 18-szorosa lenne a korlát, nincs a katás egyéni vállalkozónál. Egy példán: ha az éves bevétele 5900 e Ft.és megfizeti a 25 e Ft. x 12 hóra= 300 e Ft. katát, akkor 5900-300=5600 eFt adózott jövedelemre tesz szert az adóévben. Kérem erősítsenek meg, ha így van. Válaszát előre is köszönve, tisztelettel: Reményiné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném, ha példával tudnánk értelmezni az alábbi jogszabályt. A vállalkozói kivét összege 2014-ben 118 000 Ft/hó és a rehabilitációs ellátás összege 61 800 Ft. Megzavar az "és" kifejezés. Ha lehetne sürgős volna. Köszönöm szépen. "Az átmeneti időszakra vonatkozó korlát) Ha a korábbi ellátás III. csoportos rokkantsági nyugdíj volt: megszűnik az ellátás, amennyiben a hat egymást követő hónapra vonatkozó jövedelem havi átlaga meghaladja- a folyósított ellátás összegének kétszeresét, és - a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét (2013. évben 98 ezer forint)".

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Osztalék adózása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Gyet meletti ügyvezető járulékfizetése

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink