1242 találat a(z) kapcsolt vállalkozás cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Van egy mezőgazdasági termelői csoport kft .és egy mezőgazdasági termelői csoport szövetkezet, melyek egyike sem tulajdonosa a másiknak, viszont a tagjai szinte ugyanazok, és az ügyvezető is ugyanaz a személy. A kft.-ben és a szövetkezetben is a tagoknak egyforma összegű a vagyoni hozzájárulásuk, senkinek sincs 50 százaléknál nagyobb tulajdoni része, még ha a családtagokat együtt nézzük, akkor sem. Kapcsolt vállalkozásnak számítanak? Ha a kft. véglegesen pénzt ad át a szövetkezetnek, azt milyen jogcímen adhatja? Számít, hogy milyen pénzből? Eredménytartalékból vagy másból? Hogy kell ezt kezelni? Köszönöm szépen!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két cég a tulajdonosi kört tekintve kapcsolt vállalkozás lehetne, de semmiféle üzleti kapcsolat nincs köztük, ezért az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a kapcsolt vállalkozás ténye nincs bejelentve. Mindkét cégnél az elábé és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege több, mint a nettó árbevétel 50 százaléka. Kérdésem, hogy a helyi adót együttesen vagy cégenként külön-külön kell megállapítani?

Cikk

Majdnem megduplázódott a transzferár-ellenőrzések során feltárt adóhiány az elmúlt három évben; amíg 2011-ben 18 milliárd forint volt a jogerős nettó adókülönbözet, tavaly már több mint 33 milliárd forint – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) statisztikáiból. Ezzel párhuzamosan az adóbírságok is jelentősen emelkedtek: tavaly 8 milliárd forint volt az ára a kapcsolt ügyletek között alkalmazott helytelen árképzésnek, a tartalmilag nem megfelelő transzferár-dokumentációknak, szemben a 2011-es 6 milliárdos összeggel.

Kérdés

Beltag feleség 70 százalékos, kültag férj 30 százalékos részesedéssel rendelkezik egy betéti társaságban. A férj főfoglalkozású társas vállalkozóként biztosított ebben a cégben. Főtevékenységük tanulmányírás. A bt. nem fér bele a katás jövedelemkorlátba. Van-e valamilyen akadálya annak, hogy evás egyéni vállalkozóként tanulmányírást beszámlázzon a saját cégébe?

Kérdés

Üdvözlöm Önöket! Kérdésem az lenne, hogy a kapcsolt válallkozásoknál történő iparűzésiadó-megosztást minden kapcsolt viszonyban álló cégnél meg kell csinálni nagyságrendtől függetlenül, vagy csak az 500 millió forint feletti összesített árbevételt elérők esetében?

Kérdés

A 2014.04.30-i cikkükben - Tagi kölcsön többségi tulajdonostól... - leírtak alapján a kérdésem az lenne, hogy mikor lépett hatályba az a rendelkezés, hogy a vállalkozás és a magánszemély között kapcsolt viszony állhat fenn? Tehát, ha pótoljuk a a NAV felé a bejelentést, visszamenőleg milyen dátumot kell figyelembe venni? 2009. évet, vagy 2010-et? Vagy a bejelentés dátuma a változás hatálybalépése?

Cikk

Tapasztalatok szerint sok cég nem tud arról, hogy nemcsak vállalkozás lehet „kapcsolt vállalkozás”, hanem annak magánszemély tulajdonosa is. Ebből következően magyar társaságok ezrei, amelyek többségi tulajdonosaikkal szerződést (például bérleti, vagy tagi kölcsön szerződést) kötöttek, nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az innovációs járulékkötelezettség megállapításánál nem a Tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozásokat, hanem a 2004. évi XXXIV. törvény előírásait kell figyelembe venni. Adott egy gazdasági társaság (A), aki egy másik társaság (B) 100 %-os tulajdonában van. A (B) társaságnak még van egy 100 %-os tulajdonú társasága is (C). Az (A) társaságnak is van egy 100 %-os tulajdona (D) társaságban. Tehát (A) társaság szempontjából: - (B) társaság az anyavállalata - (C) társaság a "testvére" - (D) társaság pedig a "leányvállalata". Kérdéseim: 1. Az innovációs járulék-fizetési kötelezettség megállapításához mely társaságok adatait kell összeszámítani, és milyen jogcímen az (A) társaság szempontjából? Melyik kapcsolódó és melyik partnervállalkozás? 2. Melyik évi adatokat kell a "kétéves" szabály miatt figyelembe venni a 2013. évi innovációs járulék megállapításához? Köszönettel!

Kérdés

Tételezzük fel, hogy valaki egyedüli tag, ügyvezető és egyedüli alkalmazott egy szoftverfejlesztő kft.-ben, és eközben katás egyéni vállalkozóként kizárólag ennek a kft.-nek számláz szoftverfejlesztést (éves szinten 1-6 millió forintot). A számlához hagyományos vállalkozási szerződéseket ír, melyek alapján megdönthető a munkaviszony vélelme. Ha jól értelmezem, ebben az esetben kapcsolt vállalkozásokról beszélünk. Jogszerű-e ez a működés, és ha igen, mire számíthat ez az adózó a NAV-tól? Érdemes-e így működni, vagy rommá büntethetik mondvacsinált indokokkal (szokásos piaci ár stb.)?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdése alapján kell-e számolni a kapcsolt vállalkozások adóalapjait, ha nincs közöttük gazdasági kapcsolat és együttes árbevételük meg sem közelíti az 500 milliót? Gyakran előfordul, hogy családon belül több cég is van, melyek tulajdonosai egymás közeli hozzátartozói (házastársak, gyerekek, stb.), ezért kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, viszont egymástól függetlenül "boldogulnak". Most ezzel az iparűzési adóalap számítással viszont akaratlanul is módosítják egymás adóalapját, ha az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás értéke meghaladja az árbevételük 50 százalékát?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem a törvényt, miszerint ha két magánszemély több cégben is fele-fele arányban tulajdonos, akkor ezek nem minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak, lévén, hogy üzletrészük az 50 százalékot nem haladja meg? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Önkormányzati 100 százalékos tulajdonú kft.-ként működünk. Azt már tudjuk, hogy kapcsolt vállalkozásként kell kezelnünk az önkormányzatot, a polgármesteri hivatalt és az önkormányzat intézményeit, valamint másik gazdasági társaságát. A mi székhelyünket az önkormányzat ingyenesen adta oda (önkormányzati lakás), a rezsit kell megfizetnünk. Ezen kívül kaptunk egy üzlethelyiséget, amelyért szintén nem fizettünk, nem fizetünk, azt mi adjuk bérbe vállalkozásnak. Az önkormányzat megállapodás alapján fizeti az általunk foglalkoztatott karbantartók bérét, ennek fejében az önkormányzat és intézményei részére a karbantartással összefüggésben csak az anyagköltséget számlázzuk. Végzünk még megállapodás alapján parkfenntartási, parkgondozási tevékenységet az önkormányzat részére. Az önkormányzat által fenntartott konyhának mi szállítjuk az általunk fenntartott húsboltból a húsárut. Az önkormányzat másik 100 százalékos tulajdonú gazdasági társaságának a könyvelését, bevallásokat és beszámoló készítését mi végezzük szerződés alapján. Kérdésem az lenne, hogy milyen dokumentumok, illetve nyilvántartás szükséges a transzferárral kapcsolatosan, illetve nekünk szükséges-e a nyilvántartás? Árbevételünk 199 000 e Ft. Köszönöm válaszukat.

Kérdés

T. Szakértő! Kérem szíves véleményét az alábbi kérdésben. Adott 1.sz. kft., amelyben a férj 100%-os tulajdonos. Adott a 2.sz. kft., amelyben a feleség a 100%-os tulajdonos. Kapcsolt vállalkozásnak számít-e az 1.sz. és a 2.sz. kft.? A 2.sz. kft. evás, amely számlát állít ki az 1.sz. kft-.nek. Meg kell-e dupláznia az eva alapját? Várom válaszát. üdvözlettel: Merckléné

Kérdés

Mi a feltétele annak, hogy egy ügyvédi iroda a Tao tv. 8. § (1) h) 2. pontja alapján, a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló külföldi jogi személy felé 2011. 06. hó óta fennálló követelését a társasági adóalap növelése nélkül elengedje? A külföldi társaság a követelés összegét visszaigazolta, de eddig a követelés összegének csupán a 10 százalékát utalta át még 2011-ben. Azóta utalás nem történt, indok, hogy nincs pénzük. Elengedhetjük a követelés összegét úgy, hogy nem növeljük meg a társasági adóalapot?

Kérdés

Egy magyar kft. tagjai alapítanának Ausztriában is egy céget, ott is ők lesznek a tulajdonosok. A magyar cég megveszi itt Magyarországon az árut, kiviszi az osztrák cégének közösségi adószámmal, és az osztrák cég adja el az árut a vevőnek. Magyarországon visszaigényelhető áfa keletkezik, és a fizetendő áfát Ausztriában fizetik meg. Ilyenkor milyen szabályokra kell különösen odafigyelni, hogy a magyar adóhatóság ne találjon benne kivetni valót? A cég mindent szabályosan akar lebonyolítani!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cégtulajdonos/munkavállaló külföldre költözik

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Telekadó

Szipszer Tamás

adószakértő

Ingatlan-bérbeadás, kata

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink