Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a kiva feltételeinek vizsgálatakor figyelembe kell-e venni az üzleti kapcsolat nélküli kapcsolt vállalkozások mutatóit (létszám, bevétel, mérlegfőösszeg)? Várom mielőbbi válaszukat! Csont István
T. Cím! Kérem szíves véleményüket az alábbi kérdésre vonatkozóan. X magánszemély egy evás kft. 70 százalékos tulajdonos-ügyvezetője, 30 százalékos tualjdonos X felesége. X magánszemély egy másik kft. 50 százalékos tulajdonos-ügyvezetője, a másik tulajdonos itt egy német cég. Az evás cég számláz a másik kft. felé. Kapcsolt vállalkozástól származó bevétele-e ez? Várom válaszukat. Üdvözlettel: Merckléné Pósa Judit
T. Szakértő! 1. Az egyszemélyes ügyvédi iroda és annak magánszemély tulajdonosa kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao. tv. alapján? Álláspontom szerint igen, de szeretnék kérni egy megerősítést. Ebben az esetben az ügyvédi iroda és a magánszemély tulajdonosa közötti ügyleteket be kell-e jelenteni és alkalmazni kell-e piaci árat? A konkrét ügylet az lenne, hogy a magánszemély bérbeadja az 50 százalékos tulajdonában álló ingatlan a 100 százalékos tulajdonában álló ügyvédi irodának. 2. Szintén kapcsolt vállalkozással kapcsolatos kérdés, csak ebben az esetben egy magánszemély és egy, a magánszemély 100 százalékos tulajdonában álló kft. közötti ügyletről van szó. Ez is kapcsoltnak minősül, illetve ezt is be kell jelenteni? Itt konkrétan vállalkozási illetve adásvételi szerződésről lenne szó a magánszemély és cége között. Köszönöm!
Ügyfelem (kft.) ügyvezetője a férj, aki megbízásban látja el a feladatot. A kft. szerződést köt a feleség 100 százalékos tulajdonában levő másik kft.-vel. Kapcsoltnak minősül a társasági adó tekintetében a két társaság? Köszönettel, CSK
Tájékoztatásukat kérem a következőkkel kapcsolatban. Egy már 10 éve működő kft. egy rally verseny szervező cégtől hirdetés és reklámszolgáltatást tartalmazó számlát kapott 2013 októberében. A számlának a végösszege 17 millió forint (áfával növelt bruttó érték) volt. A számla több verseny reklámszolgáltatását tartalmazta. 2014. évben eddig még nem vett igénybe reklámszolgáltatást a cég. Még nem tudni előre, hogy a hátralévő hónapokban igénybe vesz-e reklámszolgáltatást. Egy másik cég, amely kapcsolt vállalkozási viszonyban van a kft.-vel, 10 millió forint bruttó értékben vett igénybe reklámszolgáltatást 2013-ban. Egy számlán egy összegben szerepelt ez az összeg. A kapcsolt vállalkozás sem vett még igénybe reklámszolgáltatást 2014. évben mostanáig. Azt szeretném kérdezni, hogy nyilatkozatot kell-e kérni kft.-nek, és a kapcsolt vállalkozásnak a 2013. évben reklámszolgáltatást nyújtó cégtől? Amennyiben kell nyilatkozat, és nem kapnak, akkor a két megrendelő cégnek kell adóelőleg-bevallást benyújtani a NAV részére szeptember 22-éig? Nem világos, hogy szeptember 22-éig a 2013. év adatai alapján előleg-bevallást vagy már a 2014. évi adatok alapján kell bevallást benyújtani. vagy sem? Másik kérdésem arra vonatkozik, hogy amennyiben egy kft. egy kapcsolt vállalkozásnak weboldalkészítést és marketing szolgáltatást (benne keresőoptimalizálást, domain szolgáltatást, hírlevél kiküldést, márkaépítést) számláz át 2014. évben havonta, akkor kell nyilatkozatot adnia a megrendelő részére?
Tisztelt Szakértők! Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy közeli hozzátartozó esetén két testvér egyéni vállalkozó katás esetén hogyan kell eljárni. Utóbb derült ki, hogy a testvér és a feleség is katás egyéni vállalkozó. Befolyásolja ez a katázást? Kérem, ha igen, küldje el a jogszabályi hivatkozást. Köszönettel: Sz. A.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: adott két belföldi adóalany (kft.-k), az egyik a tulajdonában lévő termelőeszközöket apportként kívánja bevinni a másik kft.-be, az apport értékével növelve a másik kft. jegyzett tőkéjét. Az Áfa tv. 17. §-a szerint nincs áfakötelezettség, ha teljesülnek a 18. § 1. és 2. bekezdésében foglaltak. A 18. § (1)a teljesül, mert a szerző belföldi adóalany, a b) pontban előírt kötelezettségvállalásnak elegendő formája-e, ha a társasági szerződésbe ezt leírják? Ebben az esetben ez elég-e, hogy az apportot szolgáltatónak ne keletkezzen áfafizetési kötelezettsége? Más kérdés: mivel a két kft.-nek a tulajdonosa ugyanaz, így kapcsolt vállalkozások, az apport értékének a meghatározásához kell-e könyvvizsgálót igénybe venni? Válaszát nagyon köszönöm, tisztelettel: Eördögh Dóra
Az új Ptk. alapján a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéjének el kell érnie a 3 millió forintot. Az ennél alacsonyabb értékű törzstőkével bejegyzett cégeknek tőkeemelést kell végrehajtaniuk. Emiatt a cégtulajdonosoknak komoly döntéseket kell hozniuk.
Tisztelt Adózóna! Van egy mezőgazdasági termelői csoport kft .és egy mezőgazdasági termelői csoport szövetkezet, melyek egyike sem tulajdonosa a másiknak, viszont a tagjai szinte ugyanazok, és az ügyvezető is ugyanaz a személy. A kft.-ben és a szövetkezetben is a tagoknak egyforma összegű a vagyoni hozzájárulásuk, senkinek sincs 50 százaléknál nagyobb tulajdoni része, még ha a családtagokat együtt nézzük, akkor sem. Kapcsolt vállalkozásnak számítanak? Ha a kft. véglegesen pénzt ad át a szövetkezetnek, azt milyen jogcímen adhatja? Számít, hogy milyen pénzből? Eredménytartalékból vagy másból? Hogy kell ezt kezelni? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Két cég a tulajdonosi kört tekintve kapcsolt vállalkozás lehetne, de semmiféle üzleti kapcsolat nincs köztük, ezért az Art. 23. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a kapcsolt vállalkozás ténye nincs bejelentve. Mindkét cégnél az elábé és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege több, mint a nettó árbevétel 50 százaléka. Kérdésem, hogy a helyi adót együttesen vagy cégenként külön-külön kell megállapítani?
Majdnem megduplázódott a transzferár-ellenőrzések során feltárt adóhiány az elmúlt három évben; amíg 2011-ben 18 milliárd forint volt a jogerős nettó adókülönbözet, tavaly már több mint 33 milliárd forint – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) statisztikáiból. Ezzel párhuzamosan az adóbírságok is jelentősen emelkedtek: tavaly 8 milliárd forint volt az ára a kapcsolt ügyletek között alkalmazott helytelen árképzésnek, a tartalmilag nem megfelelő transzferár-dokumentációknak, szemben a 2011-es 6 milliárdos összeggel.
Beltag feleség 70 százalékos, kültag férj 30 százalékos részesedéssel rendelkezik egy betéti társaságban. A férj főfoglalkozású társas vállalkozóként biztosított ebben a cégben. Főtevékenységük tanulmányírás. A bt. nem fér bele a katás jövedelemkorlátba. Van-e valamilyen akadálya annak, hogy evás egyéni vállalkozóként tanulmányírást beszámlázzon a saját cégébe?
Üdvözlöm Önöket! Kérdésem az lenne, hogy a kapcsolt válallkozásoknál történő iparűzésiadó-megosztást minden kapcsolt viszonyban álló cégnél meg kell csinálni nagyságrendtől függetlenül, vagy csak az 500 millió forint feletti összesített árbevételt elérők esetében?
A 2014.04.30-i cikkükben - Tagi kölcsön többségi tulajdonostól... - leírtak alapján a kérdésem az lenne, hogy mikor lépett hatályba az a rendelkezés, hogy a vállalkozás és a magánszemély között kapcsolt viszony állhat fenn? Tehát, ha pótoljuk a a NAV felé a bejelentést, visszamenőleg milyen dátumot kell figyelembe venni? 2009. évet, vagy 2010-et? Vagy a bejelentés dátuma a változás hatálybalépése?
Tapasztalatok szerint sok cég nem tud arról, hogy nemcsak vállalkozás lehet „kapcsolt vállalkozás”, hanem annak magánszemély tulajdonosa is. Ebből következően magyar társaságok ezrei, amelyek többségi tulajdonosaikkal szerződést (például bérleti, vagy tagi kölcsön szerződést) kötöttek, nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték