1250 találat a(z) kapcsolt vállalkozás cimkére

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Ügyfelem érdeklődése alapján kérdezném, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az alábbi két kft.: "A" vállalkozás tulajdonosa két magánszemély, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Ebben a vállalkozásban az egyik 50 százalékos tag az ügyvezető. "B" Kft. tulajdonosa egy külföldi rt. A "B" Kft. ügyvezetője az "A" Kft. ügyvezetőjének a felesége. A "B" Kft. ügyvezetőjének sem az "A" sem a "B" Kft.-ben nincs tulajdoni részesedése. Ügyfelem szerint, mivel közeli hozzátartozók, kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Kállai János

Kérdés

Tisztelettel kérem állásfoglalásukat az alábbi kérdésben: Tulajdonosunk osztrák cég, amely a nevünkben időközönként törzsvásárlóink e-mail címére reklámhirdetést küld (kiárusítás, leárazás, akciók, stb.). Utólag ezeket a direct mailingeket kiszámlázza a cégünknek. Mi a helyzet ebben az esetben a reklámadóval? Osztrák tulajdonosunk hozzájárul cégünk reklámkiadásaihoz olyan formában, hogy havonta kiszámlázzuk neki a reklámköltségeink egy részét. Ebben az esetben mi a teendő a reklámadóval kapcsolatban? Nagyon köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Kiss Györgyi

Cikk

Továbbra is egymásnak ellentmondó állásfoglalások jelennek meg a reklámadó fizetésére kötelezettek körével kapcsolatban. Az egyik kérdés, hogy ki köteles adót fizetni a Magyarországon nem letelepedett, reklám közzétételére alkalmas internetes felületeken megjelenő reklámok után, s vitatott továbbá az ügynökségeken keresztül megrendelt reklámokhoz kapcsolódó adófizetés kötelezettjének személye is. Ügyelni kell arra, hogy a kapcsolt vállalkozásokként bejelentettek köre nem feltétlenül azonos a reklámadó szempontjából kapcsoltnak minősülő körrel, s a korábban hibás 1494-es bejelentési nyomtatvány új verzióját használják az érintett adózók.

Kérdés

Adva van két kapcsolt vállalkozás (kettő kft.) "A" kft. át akarja adni egyik 100 százalékban saját tulajdonú ingatlanát "B" Kft.-nek. Hogyan teheti meg ezt a legköltségkímélőbb módon? Van-e az ügyletnek áfa-, adó-, illetékvonzata? Elég-e a két taggyűlés határozata, vagy valamilyen számlázási kötelezettség is van? Köszönettel! Jné

Cikk

A jogalkotók ráébredtek arra, hogy egyre több vállalkozás lát fantáziát a veszteséges (de egyébként tisztességesen működő) versenytársa felvásárlásában rejlő adócsökkentési lehetőségekben, és igyekeznek meggátolni, hogy egyesek csak azért vásároljanak fel alvó cégeket, hogy annak elhatárolt veszteségét később felhasználhassák.

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Két magánszemély („X” és „Y,” testvérek) 50-50 százalékos tulajdonosok két vállalkozásban (”A” és „B”) A cégek jegyzett tökéje 3-3 millió forint. „A” cég hitelfelvételéhez a tulajdonosok és a „B” cég készfizető kezességet vállaltak. „A” cég felszámolás alá került. „X” személy a közelmúltban elhunyt, a cégekben csak „Y” személy maradt tulajdonosként. „B” cég ellen a készfizető kezesség beváltása érdekében a pénzintézet felszámolást kezdeményezett, mely „X” személy halála után vált jogerőssé. „X” személynek egy nagykorú gyermeke van, édesanyja él. Mindketten lemondanak az örökségről, „Y” személy a következő örökös. Kérdések: 1. amennyiben „Y” személy elfogadja az üzletrészt, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen következményekkel kell számolnia? 2. Mi az örökösödési illeték alapja és mértéke, különös tekintettel a következőkre: − „A” cég „X” személy halála időpontjában már felszámolás alatt volt, saját tőkéje negatív. − „B” cég ebben az időpontban még nem volt felszámolás alatt, mindkét cég rendelkezik ingatlannal és ingósággal egyaránt, melyek jelzáloggal teheltek..”B” cégben az ingatlan a korábbi években átértékelésre került és a hitel miatt szintén jelzáloggal terhelt. − „X” ellen még csak 5 millió forint erejéig indult végrehajtás. − „A” és „B” cégek eszközeinek és ingatlanainak könyv szerinti és becsült összértéke is nagyobb, mint a jegyzett tőke, de lényegesen kevesebb, mint a hitel. − Az örökség elfogadása esetén a készfizető kezesség is továbbszáll?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély két kft.-ben is választott ügyvezető. Nem tag egyikben sem! Az 1. számú cégben munkaviszonyként látja el ezt a feladatot, munkabérért. A 2. számú cégtől semmilyen juttatást nem kap (ingyen látja el a feladatot). A két cég egyébként kapcsolt vállalkozás, közös az anyavállalatuk. Kérdésem, hogy a 2. számú cégnek így milyen a jogviszonya az ügyvezetővel? Keletkezik-e bármilyen járulékfizetési kötelezettség? Van-e bármilyen szerződéskötési kötelezettség (az alapítói okiraton kívül), illetve bejelentési kötelezettség? Köszönettel: Biró Katalin

Kérdés

A kft.-ben a férj az ügyvezető és a 70 százalékos tulajdonos, a maradék 30 százalék a feleségé. A feleségnek van egy bt.-je, amelyben beltag, és 50 százalékos tulajdoni résszel rendelkezik. A bt. a kft. részére gépkocsi-bérbeadást, valamint egyéb adminisztratív tevékenységet végez. A két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Igazam van-e, hogy az alábbi 3 családi vállalkozás egymással kapcsoltnak minősül? A kft: férj 25 %, feleség 11 %, 1. gyerek 32 %, 2. gyerek 25 % B kft: férj 70 %, feleség 10 %, 1. gyerek 10 %, 2. gyerek 10 % C bt: férj 0 %, feleség 16,7 %, 1. gyerek 45,625 %, 2. gyerek 45,625 % Kérném szépen a megítélésüket. Különleges kikötés, szavazateltérítés, egyéb nincs a vállalkozásokban. Köszönettel! Jné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! X kft.-ben a fiú 75, az apa 25 százalékban tulajdonos. A fiú Y kft.-ben 100 százalékban tulajdonos. Mindkettőjüknek egyéni vállalkozása is van. Milyen kapcsolt vállalkozásokat kell bejelenti a NAV-hoz? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-ben a férj 90, a feleség 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A férjnek "B" Kft.-ben 34 százalékos szavazati joga, tulajdonrésze van, a társaságban még két tulajdonos van, 33-33 százalékos szavazati joggal és tulajdonrésszel. A társasági szerződés szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha legalább a törzstőke fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. Érdeklődnék, hogy az "A" és "B" Kft. kapcsoltnak minősül? Mit jelent a meghatározó befolyással rendelkezés? Erre a társasági szerződésben kell kitérni, vagy az előzőekben részletezett paraméterekből utal erre valami? Válaszát előre is köszönöm. Páll Miklós

Kérdés

Az a kérdésem, hogy, ha egy evás kft. egy másik evás kft.-től kapott bevételt, és akitől kapta, annak egyik tulajdonosa többségi tulajdonosa mindkét kft.-nek, akkor növeli-e az evaalapot az az összeg, amit a kft. a másik kft.-től kapott? Mindkét cég evás, tehát a szolgáltatásért fízető nem igényelhette vissza az áfát, nem vonhatta le költségként a számla összegét – nem társaságiadó-alany –, hanem a bruttó bevétele alapján adózott.

Kérdés

Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha egy egyéni vállalkozó 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben, és egyben ő az ügyvezető is?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fióktelep megszüntetése

Erdős Gabriella

adószakértő

Spanyol állampolgár megbízási szerződése

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Személygépjármű-áfa nyílt végű lízing esestén

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink