238 találat a(z) követelés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni. Cégünk körülbelül háromnegyed éve anyagokra előleget fizetett, az anyagok leszállítása a mai napig nem történt meg, mert a cég fizetésképtelenné vált, a kapcsolatot nem vette fel velünk ebben az ügyben. Ügyvédi úton indítottunk eljárást az előleg visszaszerzése miatt, ami most ott tart, hogy közjegyző által érvényesítjük a követelésünket. A számla a mai napig nem lett jóváírva. A számla befogadásakor az áfa összege levonható áfaként került a bevallásba. Az lenne a kérdésem, hogy mikor rendezzem az áfát, azaz mikor valljam be az áfa összegét fizetendő áfaként: amikor a perelt összeg a számlánkra beérkezik, vagy valamilyen módon érjük el azt, hogy a számlát jóváírják? A számla jóváírása befolyásolhatja-e a peres ügyek lefolyását? Előre is köszönöm a válaszukat! Üdv: Lendvainé

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Evaalany kkt. néhány évvel ezelőtt nyújtott szolgáltatást egy megrendelőjének. A számlát kiállította, az evát megfizette. A számla ellenértékét a mai napig nem kapta meg, a vevő felszámolás alatt áll, a felszámolótól igazolása van, hogy valószínűleg nem is fog fizetni neki a vállalkozás. Tőlem azt kérdezte, van-e lehetőség arra, hogy a befizetett evát visszakapja. Nekem nincs tudomásom ilyen szabályról, de megígértem neki, hogy megkérdezek erről szakértőt is. Várom válaszát! Üdvözlettel: Vágner Emília

Kérdés

Az általunk könyvelt XY Kft. szállító ABC Kft. vevője nem fizette ki a 2011. és 2012. évben leszállított és általa is elismert áruk ellenértékét. Felszámolási eljárást kezdeményeztek vele szemben 2012. évben más vállalkozások. Az XY Kft. nem adta be a hitelezői igényét. Az ABC Kft.-vel szemben kezdeményezett felszámolási eljárás 2013. évben megszűnt a hitelezőkkel kötött megállapodás szerint az ABC Kft. további működésével. Az XY Kft. a felszámolási eljárás megszűnését követően érvényesítheti-e az ABC Kft-vel szembeni 2011. és 2012. évekre vonatkozó vevői követeléseit? Amennyiben nem, mikor kell kivezetnie a cégnek a követelést és ez elismert ráfordításnak tekinthető-e a társasági adótörvény szerint, vagy adóalap növelő tétel lesz?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég kezességet vállalt egy másik cég autóvásárlásánál. Megszületett a bírósági határozat, hogy a kezesnek fizetnie kell. Megérkezett az ügyvédi felszólítás is, hogy fizessen. Könnyítésképpen cégünk részletfizetési engedményt kapott. Kérdésem az, hogy cégünk könyvelésében ezt ráfordításként vagy követelésként kell szerepeltetni? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

A jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében az MNB nemrég rendkívüli adatszolgáltatást rendelt el a pénzügyi piacon, majd vezetői körlevélben tájékoztatta a pénzügyi intézményeket – illetve ezúton a követelésvásárlókat – arról, hogy e tevékenység mikor minősülhet üzletszerűnek, tehát engedélyhez kötöttnek. A jegybank a beérkezett adatok alapján első körben tíz követelésvásárlónál piacfelügyeleti eljárást is indít.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott ’A’, ’B’, és ’C’ vállalkozás. „A” cég számlát állított ki „C” cégnek, „C” cég meg „B” cégnek állított ki számlát. A „C” cég helyett „B” cég utalná el „A”részére a kötelezettséget, „B” cég meg ugyanilyen értékben nem fizetné ki a „C” céggel szemben fennálló kötelezettségét. Így a három cég közötti kötelezettségek pénzügyileg rendezettnek minősülnének. Hogyan lehetne ezt jogilag leírni? Tehát engedményezés, és vagy kompenzálás, esetleg követelésvásárlásnak nevezhető a három fél között létrejött számlarendezés? Mely cégek között milyen jellegű szerződésnek kell létrejönni, hogy fedje a leírt ügyletet? A „C” cég oldaláról hogyan kell számvitelileg könyvelni az ügyletet? Köszönöm előre is a válaszukat!

Cikk

A követelésekkel kapcsolatban többféle gazdasági esemény történhet. A követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, a követelés várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, a követelést elengedik, a követelés elévül, vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági eseményekhez többségéhez kapcsolódik társaságiadóalap-módosítás. Ezeket vesszük sorra.

Kérdés

Tisztelt Adózóna Számviteli Szakértői! Állásfoglalásukat kérnénk az alábbi számvitelt érintő ügyben: "A" cég tulajdonosa követelését "B"cégre mint követelés-apport apportálta("B"cég tulajdonosa is ugyanaz a személy), ezzel egyidejűleg ezzel az összeggel jegyzett tőkéjét megemelte, (cégbírósági bejegyzés dátumának időpontjában történt a könyvelés). Az apportot átadó "A" céget időközben felszámolási eljárás során felszámolták, majd törlésre került a Cégnyilvántartás rendszeréből. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az estben az apportot fogadó "B"cégnek(akinek a jegyzett tőkéje lett megemelve), van-e könyvelési, illetve számviteli teendője a törlés esetén? Kérdésként merült fel az is, hogy "B" cégben az apportot milyen könyvelési lépésekkel lehet helyesen könyvelni, hogy megfeleljen a jogszabályi helyeknek? Válaszukat nagyon várva az éves zárás miatt, kérnénk kiemelten kezelni, hogy a törvényi jogszabályoknak megfelelően tudjunk eljárni. Köszönettel, könyvelő Budapest, 2015.05.06.

Kérdés

T. Válaszadó! Egyik ügyfelünk haszonszerzési céllal követelést vásárolt meg egy pénzintézettől. A követelés értékesítése nagy valószínűséggel az idei évben nem fog megtörténni, csak jövőre. A kérdésem az lenne, hogy az említett tranzakciónál az idei vásárlási érték kiva-adóalap növelő tétel lesz-e, ami véleményem szerint logikusnak tűnhet, hiszen a követelés értékesítésének bevétele csak a következő évben fog realizálódni ? Válaszukat köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Hölgyem / Uram! Gazdasági társaságok között szerződés keretében kölcsönkövetelés, illetve kötelezettség áll fenn. Ennek állománya 1 millió forint. Év végén a jogosult elengedi a kötelezett felé követelését. Az "ajándékozás" tényét be kell jelenteni a NAV felé, függetlenül attól, hogy illetékmentes az ügylet? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérem segítségét: Közjegyzői határozatban a "végrehajtást kérőnek" kölcsönszerződés jogcímen letiltás foganatosítására kötelezte cégünket egyik munkavállalónk munkabéréből. A letiltásról szóló levelet 2011-ben az egyik végrehajtó iroda postázta részünkre. Később, 2012-ben levélben értesítést kaptunk, hogy az ügy az egyik önálló bírósági végrehajtó tartós helyetteshez került. 2013-ban telefonos megkeresésünk során, a végrehajtó irodájától azt az információt kaptuk, hogy a "végrehajtást kérő" eladásra került, a jogutódlás lezajlásáig a végrehajtást kérőnek járó összegeket helyezzük letétbe. A végrehajtó részére a jutalék továbbra is, havi rendszerességgel átutalásra került. 2013-ban, pár hónappal később ismételten felkerestük a végrehajtót írásban, de levelünkre nem érkezett válasz. Telefonon történő megkeresésekre sem kaptunk érdemi információt. 2014-ben felkeresett bennünket a "végrehajtást kérő" munkatársa, és telefonon elmondta, hogy a követelést 2012. év folyamán egy kft. részére eladták. Ennek a kft.-nek egyedüli elérhetőségként egy levelezési címet kaptunk, amire postáztunk is egy tértivevényes levelet az ügy tisztázása érdekében. A levélre nem érkezett válasz, és eltelt közel egy év. A munkavállaló munkabéréből a letiltást rendszeresen foganatosítottuk, és letétbe helyeztük. A pénz jelenleg is letétben van, a munkavállaló munkaviszonya pedig cégünknél időközben megszűnt. Mi a teendőnk ez ügyben?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyeden lévő kismama

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Osztalékelőleg visszafizetése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakképzési munkaszerződés, 08-as bevallás

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink