Így módosítják a társaságiadó-alapot a követelések

Megosztás Tetszik

A követelésekkel kapcsolatban többféle gazdasági esemény történhet. A követelés megszűnik, mert a vevő, az adós fizet, a követelés várhatóan nem térül meg, behajthatatlan, a követelést elengedik, a követelés elévül, vagy engedményezi a jogosult. E gazdasági eseményekhez többségéhez kapcsolódik társaságiadóalap-módosítás. Ezeket vesszük sorra.

Számviteli elszámolások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján

Követelés

A követelés számviteli fogalom, amely alatt azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények értendők, amelyeket a vállalkozó már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak. Követelés továbbá a különféle egyéb követelések (például a vásárolt követelések, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követelések, a bíróság által jogerősen megítélt követelések, a munkavállalói tartozás, a visszatérítendő adó, az igényelt, de még nem teljesített támogatás, az utólag kapott engedmény miatti követelés, a különféle határidős ügyletek alapján járó összeg) [Szt. 29. §].

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen előírások vonatkoznak az értékvesztésre, a behajthatatlan és az elengedett követelésre, továbbá az engedményezésre!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.