220 találat a(z) követelés cimkére
Futnak a cégek a pénzük után
Cikk
A cégek összesített árbevételének mintegy 28 százaléka olyan összeg, amit már kiszámláztak, de még nem fizettek ki számukra – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból.
Kapott kölcsön és vevői követelés kompenzálható-e?
Kérdés
Tisztelt Partnerünk! Kibocsátott vevői számláinkat, amelyek lejártak, a vavőtől működésre kapott kölcsön összegével kompenzálhatjuk-e, ez számít-e készpénz forgalomnak, mivel pénzmozgás nem követi és megfelel-e minden előírásnak? Köszönettel várom válaszukat.
Jogerősen megítélt követelés
Kérdés
Egy cég 2015. évben 15 millió forint antidömping miatti, utólagosan kivetett vámot fizetett meg, ezen tétel szerepel a 2015. évi beszámolóban is. A cég az utólagos vámkivetés jogtalansága miatt bírósághoz fordult, a bíróság 2017. 06. hóban meghozott ítélete az utólagos vámkivetés vámhatározatait hatályon kívül helyezte, „az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” megjegyzéssel. A NAV az ítélet végrehajtása érdekében 2017. 08. hónapban visszavonta a 2015. évben kiadott utólagos vámhatározatokat, és a 15 millió forint vám visszautalásáról rendelkezett a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. A cég a visszautalásról rendelkező határozat ellenére nem kapta vissza a befizetett 15 millió forint antidömpingvámot, mivel a NAV 2017. 09. hónapban a Kúriához fordult, kérte a végrehajtás felfüggesztését is, aminek a Kúria helyt is adott. A Sztv. 29. § (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez... kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Abban kérem segítségüket, hogy a 15 millió forint antidömpingvám az előzőek alapján a bíróság által jogerősen megítélt követelésnek minősül-e, mivel akkor egyéb bevételként 2017. évre könyvelni és adózni kell.
Követelésvásárlás könyvelése az engedményesnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az 'A' cég tartozik 'B' cégnek 3 millió forinttal. Ezt a követelést 2017-ben a 'B' cég eladja 'C' cégnek. A 'C' cég az eva hatálya alá tartozik. Az engedményesnél (a követelés megvásárlójánál) milyen könyvelési tételeket kell könyvelni? Köszönettel: B.J.
Követelés kapcsolt vállalkozások esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek kapcsolt vállalkozásnak minősülő bt.-vel szemben van egy 2011.0.01. teljesítésű nagy összegű követelése, valamint egy 2012.10.31. teljesítésű kisebb összegű követelése. Kérdésünk, hogy hogyan lehet ezeket a követeléseket kivezetni, és azok milyen adózási kötelezettségekkel járnak (tao, áfa) mindkét vállalkozásnál?
Tanulmányi támogatás más devizában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A tanulmányi szerződésben szereplő támogatást dollárban fizettük meg munkavállalónk helyett (a cégnek van dolláralapú számlája). Kérdésem, ha szerződést szeg, akkor követelhetjük-e az összeget forintban, és ha igen, akkor mely nap alapján. A szerződésszegés napján vagy az utalásunk napján érvényes deviza középárfolyam (esetleg valamilyen banki átváltás szerinti összeg) szerint? Köszönettel.
Szja-fizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdés: Egyik jelenlegi ügyfelünk korábbi cégét (kft.) felszámolták. A cég a felszámolást megelőző évben vállalkozási hitelt vett fel, amelyet nem tudott visszafizetni. A kezes a kft. ügyvezetője volt. A hiteleket folyósító bank a követelést eladta egy követelésbehajtó cégnek. E cég a követelés egy részét elengedte egy meghatározott összeg, időben történő befizetése esetén, amely összeget a felszámolt cég ügyvezetője, mint magánszemély fizet be. Kérdésünk az, hogy a magánszemélynek van-e szja-fizetési kötelezettsége az elengedett összeg vonatkozásában? Köszönettel: Dr. Kovács Károlyné
Követeléseladás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbira szeretnék választ kapni: a kft. "A" magánszemély tagjának kölcsönt nyújt, mely követelését tovább értékesíti "B" magánszemélynek. Kérdésem: a kft. könyveléséből milyen könyvelési tétellel lehet kivezetni, illetve milyen adóvonzata van? Ha a "B "magánszemély ezt magasabb összegben továbbértékesíti, milyen adóvonzata van a magánszemélynél?
Követelés elengedése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság végelszámolásra készül. Szállítói tartozások között szerepel a tulajdonosoknak ki nem fizetett, de kiszámlázott bérleti díj a vállalkozás telephelye után. A jelenlegi pénzügyi helyzet nem teszi lehetővé ennek a tartozás kifizetését, ezért a tulajdonosok nem tartanak igényt az összegre, hogy a végelszámolás megtörténjen. Milyen kötelezettséggel, adó-, illetékfizetéssel járna az "elengedés" a magánszemély, illetve a társaság szemszögéből? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kovács Eszter
Végelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2017. aug 1-jén tartott taggyűlésén a cég végelszámolásáról határozott. A végelszámolás kezdete 2017. aug. 1. A cég a Kincstár utalványmintája alapján az 15 000 forint illetéket, valamint a 3000 forint közzétételi költségtérítést július 25-én átutalta. A cégbírósági végzés aug 10-én kelt, ebben szerepel a fenti tételek megfizetésének ténye. Az ügyvédnek az általa kiállított egyszerűsített számla alapján társasági szerződés módosítása, eljárás a cégbíróságnál jogcímen készpénzben július 31-én fizetett szolgáltatási díjat. Hogyan kell szerepeltetni a kifizetett illetéket, költségtérítést és ügyvédi munkadíjat a tevékenységet lezáró (2017. 01.01 – 2017. 07. 31.) beszámolóban? Ezek már a végelszámolás költségei, és el kell határolni, illetve az illetéket és költségtérítést könyvelhetem költségként, vagy csak követelésként szerepelhet? Megtisztelő és mielőbbi válaszát előre is köszönöm.
Zárás kivára évközben történő átlépés miatt
Kérdés
Egy kft. a társasági adó hatálya alól átlépett a kiva hatálya alá 2017. április 01-gyel. Azt olvastam, hogy olyan beszámolót kell készíteni, mintha megszűnne a kft. Első kérdésem a határidőkkel kapcsolatos. A NAV telefonos segítsége alapján a beszámolót még nem adtam be, mert azt mondták, hogy az általános szabályok szerint, 150 nap áll a rendelkezésemre. Én úgy gondoltam, hogy a záró adóbevallást is – értelemszerűen – ezzel a határidővel kell benyújtanom. Most viszont kaptam egy levelet, melyben azt írják, hogy 8 napon belül pótoljam. Egy megerősítést szeretnék kérni a helyes határidőkre vonatkozóan. A másik kérdésem: Mi a teendőnk azzal a Németországba kiszámlázott kintlévőséggel, melyet 2016-ban számláztunk ki, s a mai napig nem fizette ki arra történő hivatkozással, hogy felszámolásba ment át a cég. Sajnos, itt nem jelentettük be a „hitelezői igényünket”. Leírhatom, illetve a kivára való áttéréskor le kell írni veszteségként? Természetesen a társaságiadó-alapot megnövelve ezzel az összeggel. Egy román cég tartozik egy 2015. évi számlánk összegével, melynek behajtásával megbíztunk egy romániai ügyvédet. Az ügyvéd tájékoztatása szerint a cég a felszámolás alatt is dolgozik, bevételei vannak, a felszámoló egy bírósági eljárás keretében elismerte jogos követelésünket. Elvileg valamikor utalni fogja. Gondolom céltartalékot nem képezhetünk erre a tételre. Leírhatom-e/le kell-e írnom áttéréskor veszteségként, illetve hagyhatom-e nyitott követelésként? Köszönettel:Boskóné
Meddig foglaló a foglaló?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk az alábbi kondíciókkal vásárolt egy ingatlant: az ingatlan 30 százalékát foglalóként fizette, majd öt éven keresztül havi egyenlő részletekben fizeti ki a fennmaradó vételárat. A szerződés szerint a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésével száll cégünkre. Az ingatlant cégünk használatába adták, már adóköteles tevékenységünkhöz használjuk. A vételár szerződés szerint nem változik, a több évi részletekben történő fizetés külön kamattól mentes, ennek ismeretében határozták meg a felek a vételárat, és a havi részkiegyenlítések összegét. Helyes-e az utolsó részlet kifizetéséig – azaz a tulajdonjog átszállásig – a 30 százalékos foglalót a követelések között nyilvántartani, vagy a használati jog átadásának napján átvezethető a szállítói tartozás kiegyenlítésére? Válaszukat megköszönve, tisztelettel.
Követelés fejében átvett ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Szeretném megtudni, hogy igaz-e az alábbi állítás: követelés fejében átvett ingatlan könyvelése: a követeléssel szemben az ingatlant továbbértékesítési céllal készletre veszik, így sem áfa, sem illetékterhe nincs. Köszönettel, Selymes Éva
Vásárolt/Engedményezett követelésből származó bevétel
Kérdés
Tisztelt Cím! A következő kérdésben kérjük szíves segítségüket. Magánszemély a jövőben vásárol tőke + kamat (kölcsön) követelést egy cégtől. A követelésért a tőke összegét fizeti meg, de a cég nyilvántartásából tudjuk az elhatárolt kamat összegét is. Amennyiben a magánszemély később kap kamatot, az adókötelezettség jogcíme lehet kamat az szja törvény 28. szakasz (5) bekezdésében meghatározott kivétel alapján, mely szerint egyéb jövedelem az ellenértéket meghaladó rész, kivéve, ha adókötelezettségének jogcíme egyébként megállapítható? Válaszukat köszönjük!
Követelés értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném a következő kérdésben segítségüket kérni: “A” társaság megbízási szerződést köt “B” társasággal, melyben tanácsadási szolgáltatást végez. A szerződésben a díjazás két részből áll, egyrészt egy megbízási díjból, másrészt az általuk javasolt megoldások következtében elért jövőbeli eredmény meghatározott százalékában megállapított sikerdíjból. Ez utóbbit a megállapodás értelmében a következő 3 évben a beszámoló elkészítése után, az eredmény ismeretében, annak a szerződésben meghatározott százalékában megállapított összegben fizeti meg a megbízó “B” társaság. Közben, még a beszámoló elkészítése előtt, “A” társaság ezt a “jövőbeli” követelést egy engedményezési szerződésben eladja “C” társaságnak. Kérdések: 1.) a sikerdíjat kell-e számlázni, és ha igen, ebben az esetben ki számlázza, kinek (“A” társaság eladta a követelését, tehát neki már nincs jogalapja a számlázásra, “C” társaság viszont nem szolgáltatott “B” társaságnak, tehát mi után számít fel sikerdíjat)? 2) milyen áfamértékkel kell a sikerdíjat számlázni? (az alapügylet 27 százalékos áfa alá tartozott), 3.) a számlának, ha ezt számlázni kell, mi a helyes teljesítési időpontja?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
