202 találat a(z) követelés cimkére
Követelések értékelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. év végi zárása során az alábbi kérdések merültek fel a vevőkövetelésekkel kapcsolatban: 1. Ezen kft. Ausztriában is vállal munkát, egyik kinti vevő (osztrák cég) már 2 éve nem fizette ki a tartozását, jelenleg ügyvéd segítségével próbáljuk a követelést érvényesíteni, sajnos nem sok sikerrel. Szeretnénk a kft. könyveiben ezt a kintlévőséget rendezni. Kérdésünk az, hogy mi a helyes megoldás? Nem látunk esélyt arra, hogy valamikor fog fizetni, tudomásunk szerint más magyar cégeknek is tartozik. 2. Végelszámolás alatt álló magyar kft. szintén tartozik nekünk, 2017. 02. hóban követelésengedményezés történt ezen követelésre, a kintlévőség egy részét bankszámlára utalással megkapjuk. Korábban értékvesztés nem volt elszámolva. Kérdésünk az, hogy 2016.12.31-ével az engedményezést lehet-e könyvelni, mivel mérlegkészítésig tudomásunkra jutott, és ebben az esetben a követelés könyv szerinti értéke és a kapott összeg különbözetével kell-e társasági adót emelni? Előre is köszönjük válaszát!
Ügyvédi iroda áthárított szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több helyen eltérő álláspontokat olvastam a témában, ezért kérném állásfoglalásukat. Ügyvédi iroda tevékenysége során maga fizeti meg - általában átutalással - az ügyfeleit terhelő illetéket, díjakat (végrehajtási díj, fizetési meghagyásos eljárás díja, földhivatali eljárási díj stb.), amiről az iroda nevére állítanak ki számlát. Ez egyrészt az elektronikus ügyintézés miatt, másrészről az ügyvédi tevékenység gyorsabb ellátása érdekében szükséges. Ezen illetékek és díjak áfa területi hatályon kívüli tételek. Az ügyvédi iroda köteles továbbszámlázni vagy egyéb számviteli bizonylat kiállítására köteles csak? Mikor minősül mellékszolgáltatásnak és 27%-os áfával növelten számlázandó tovább (természetesen az ügyfél ügyvédi tevékenységet rendel meg az irodától)? Célszerűbb lenne az ügyfél nevére kérni a bizonylatok kiállítását és ekkor továbbszámlázás fel sem merülhet - az irodának ügyféllel szembeni követelésként kell kimutatnia? Köszönettel.
Mikrogazdálkodói beszámoló
Kérdés
Ügyfelem (mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft.) személygépkocsiját összetörte, a felelősséget a másik fél (kft.) elismerte, a javítási költség megtérítését egy az egyben vállalta. A javítási számla teljesítési ideje 2016, a vétkes félnek továbbszámlázott tétel 2017. márciusi. Melyik megoldás a helyes? A továbbszámlázott összegről szóló számlát 2016-ban könyvelem vevőre vagy más egyéb követelésre (a bejövő javítási számlát teszem 2-es számlaosztályba), egyik sem? Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Kétes követelések elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számoltunk el, kétes követelésként tartottuk nyilván évek óta. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírjuk és kivezessük ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel. Köszönettel? Harsányi Dezsőné
Követelés apportnál jelentkező árfolyamkülönbözetek kezelése
Kérdés
Tisztelt Tanácsadó! Egyik ügyfelünk, X Kft., amely forintban vezeti könyveit, 2016 szeptemberében vásárolt egy követelést Y Kft.-vel szemben, amelyet októberben apportált Y Kft.-be tőkeemelés keretében. Így a követelésből tartós részesedés (befektetett eszköz lett). A követelés EUR-ban volt, és az Y Kft. jegyzett tőkéje is EUR-ban van meghatározva, könyveit az Y Kft. EUR-ban vezeti. X Kft.-nél a vásárolt követelés bekerülésének napján érvényes és az apport bejegyzésekor érvényes EUR/HUF árfolyamok különbözetéből adódó árfolyamkülönbözet hogyan számolandó el X Kft. könyveiben? Valóban árfolyamkülönbözetként kell elszámolni a két tétel (a követelés bekerülése és apportja) HUF értéke közötti különbséget az októberi apport bejegyzéskor? Kell-e a továbbiakban év végén (fordulónapon) átértékelni a befektetett eszközt (tartós részesedést) amiatt, hogy EUR-ban van (az Y Kft jegyzett tőkéje EUR) és forintban vezetjük az X Kft. könyveit? Segítségüket előre is köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Követelés öröklése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély egyéb önálló tevékenység keretében műszaki szakértőként munkát végzett egy nagy cégnek. Sajnos a szakértő elhunyt az előtt, mielőtt a járandóságát megkapta volna a kifizetőtől. Halála után fizették ki a pénzt az örökösök részére, de nem vontak belőle sem szja-t, sem járulékot. A kifizetett összeg több százezer forint. Kérdésem, hogy ki adózik a megszerzett jövedelemből? Hagyaték tárgyát képezi a pénz, az örökösök egyenes ági leszármazottak (gyermekei az örökhagyónak). Tekintettel arra, hogy illeték alá esne a követelés, az illeték mértéke ez esetben nulla. Szeretném az örökösök adókötelezettségét megnyugtatóan rendezni, ezért kérem az önök segítségét. Válaszukat előre is köszönöm.
Ezt kell tennie, ha a NAV-val hajtatná be követelését
Cikk
Januártól az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő kötelezettség (például kamarai tagdíj) behajtatása már csak elektronikus úton kérhető – figyelmeztet a NAV.
Elhunyt tulajdonos, házipénztár maradvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa és személyesen közreműködő tagja elhunyt. A házipénztár tényleges pénzkészlete eltér a könyv szerinti pénzkészlettől. (A tényleges pénzkészlet nulla forint, könyv szerinti 15 millió forint.) Az ügyvezető erről nyilatkozik a könyvelés felé. Ez lesz a pénzfelvét bizonylata, követelésként fogjuk ezt az összeget nyilvántartani. Szíveskedjék eljárásunkat véleményezni, illetve javaslatával segíteni a legoptimálisabb megoldás megtalálásában. Köszönettel: Gecse Judit
Egységes területalapú támogatás előlegének könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági vállalkozás 2016. évben SAPS támogatást igényelt tárgyévre. A támogatás egy részét előlegként az adott évben az MVH ki is fizette, amiről küldött egy végzést is. Lekönyvelhetem-e a fenti támogatást (előleget) egyéb bevételként a 2016. évben, vagy csak követelésként állíthatom be? Amennyiben a végleges határozat csak a mérlegkészítés időpontja után jön meg, a beadott igénylés alapján előírható-e egyéb bevételként 2016. évre a teljes összeg?
Fióktelep kapcsolt vállalkozással szembeni évvégi elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepénél az évzáráshoz kapcsolódóan az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó vállalkozásokkal szembeni követelések, kötelezettségek elszámolását szeretném megtudni (csak az anyavállalat közös). A kérdés, hogy ugyanazzal a vállalkozással szemben meglévő vevőkövetelést és szállító tartozást külön-külön mutatom-e ki év végén a mérlegben avagy a vevőkövetelést a vevőkövetelések között, a szállító tartozást pedig a szállító tartozások között? Avagy egyik felvetés sem helyes, mert ezen tételeket egymással szemben össze kell vezetni és a különbözetet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni? Előre is köszönöm a választ.
Bankkártyás fizetés és számla kiállítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál lehetőség van bankkártyás fizetésre. Van, amikor a vevő számlát kér. Kiállítja a számlát (bankkártyafizetés megnevezéssel), beüti a pénztárgépbe, mint bankkártyás bevételt. A pénztárgép napi zárásnál megjelenik külön tételként a bankkártyás fizetés. A könyvelésbe a kiállított számlát kell-e könyvelni, mint vevő követelés vagy a terminál által kiadott nyugta másolatot kell a könyvelésben szerepeltetni, mint egyéb követelés? Köszönöm válaszát!
Cégvagyon
Kérdés
Kényszertörlési eljárás során a cégbírósággal közölni kell a cég vagyonát és kötelezettségeit. A mérlegben eszköz oldalon készlet, pénz és követelés szerepel, míg a forrás oldalon jegyzett tőke és eredménytartalék. Kérdésem, ezek közül mi számít a cég vagyonába?
Elengedés dokumentumai
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Cégünknek (belföldi kft.) magánszemélyekkel szemben állnak fenn jogerős bírósági ítéleten alapuló követelései. Olyan esetekben, amikor a magánszemély vagyontalan, a követelést nem akarjuk végrehajtón keresztül érvényesíteni, hanem inkább elengednénk a követelést. Kérdéseink: 1. Ha tértivevényes ajánlott levélben értesítjük a magánszemélyt a követelés elengedéséről még az elévülési időn belül, akkor elegendő-e az átvételt igazoló tértivevény, ami a postától visszaérkezik vagy a magánszemélynek is alá kell írnia a levelünket, hogy tudomásul vette a követelés elengedését? 2. Mi van akkor, ha jó címre küldjük a követelés elengedéséről a levelünket, de nem veszi át a címzett (a posta nem kereste jelzéssel küldi vissza)? Ez elégséges-e a követelés elengedés dokumentálására, hogy ne legyen adóalap-növelő tétel ? Válaszukat előre is köszönöm.
Elévült követelés leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésem lenne: A kft. könyveiben szerepel egy 2006. évi követelés egy céggel szemben. A vevőt időközben már felszámolták, de a követelés nem lett bejelentve mint, hitelezői követelés a felszámoló részére. A felszámoló már nem elérhető. Szeretnénk leírni ezt a követelést, ami időközben már el is évült. 1. kérdés: A tárgyévi mérlegben lehet szerepeltetni? 2. kérdés: Önrevízióval kell rendezni az elévülés miatt, és a nagyságrendje miatt a mérleg “középső” sorában feltüntetni? Előre is köszönöm válaszukat.
Tulajdonosi követelések és kötelezettségek besorolása
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy kft.-nek három jogi személy tulajdonosa van, a tulajdoni hányadok: 40%, 30%, 30%. A szavazati arányok és a tulajdoni hányadok megegyeznek, nincs egyéb megállapodás a tulajdonosok között. Kérdésem, hogy 2016-tól az éves beszámoló melyik sorában kell feltüntetni: - a tulajdonosoktól kapott hosszú lejáratú kölcsön összegét, - a tulajdonos felé számlázott vevői követeléseket és - a tulajdonosok által számlázott szállítói kötelezettségeket? (Eddigi iránymutatás: 9/2010/Szt. 3. § (2)/ISZ)) Köszönettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
