hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tőkeemelés tagi kölcsönből, de mi lesz később?

  • adozona.hu
2

Ha apportálnák a tag tagi kölcsönből eredő követelését, és így teljesítené a kft. a kötelező tőkeemelést, különböző gazdasági események bekövetkeztekor milyen adó- és járulékterhekre lehet számítani a jövőben? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

Olvasónk a következőkről kért információt: „Egy kft. a jegyzett tőkéjének előírt kötelező minimum szintjére történő felemelését a magánszemély tagi kölcsönből eredő követelésének apportálásával kívánja teljesíteni. Emellett a tőketartalék is emelésre kerülne, szintén tagi kölcsönből eredő követelés apportálásával.

Kérdésünk, hogy a későbbiek folyamán milyen adó-, vagy járulékteherrel kell számolni (mind a magánszemély, mind a társaság oldalán), feltételezve, hogy a jegyzett tőke és a tőketartalék összege nem változik a mostani emeléstől a következő eseményekig, ha:

– a magánszemély tag kilép, és helyére új tag kerül;
– a tőketartalékból a jegyzett tőke megemelésre kerül;
– a tőketartalékból visszafizetést akar teljesíteni a társaság a magánszemély tag részére;
– a társaság megszűnik?

Illetve jól tudjuk-e, hogy a fenti alapügylet kapcsán most nem keletkezik semmilyen adó-, járulék-, vagy illeték-fizetési kötelezettsége sem a magánszemélynek, sem a társaságnak?”

A tagi kölcsönnel a törzstőke a nem pénzbeli hozzájárulás szabályai szerint emelhető – szögezte le elöljáróban Erdős Gabriella. A tagi kölcsönnel történő tőkeemelés, tehát az apporttal esik egy tekintet alá számviteli és adózási elszámolását tekintve. Mivel a követelés tulajdonosává a kft. válik, aki egyben a kötelezett is, ezért a követelés-kötelezettség kioltja egymást, a kölcsön megszűnik. A követelés névértéken történő tőkeemelése esetén sem a társaságnak, sem a magánszemélynek nem keletkezik kötelezettsége. Mivel a tagi kölcsön apportja visszterhes ügylet (az ellenérték a kapott üzletrész növekmény) ezért nincs illetékkötelezettsége sem.  

A számviteli törvény 36. § (1) b) pontja értelmében a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Ez azt is jelenti, hogy tőketartalékba csak a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg lehet bármit tenni, csak tőketartalékkal szemben nem lehet tőkeemelést tagi kölcsön apportja útján megvalósítani. A szabad tőketartalékból a jegyzett tőke megemelhető, ennek nincs semmilyen adókövetkezménye. Arra azonban vigyázni kell, hogy a tőketartalék a társaság vagyona, nem pedig a befektető befektetését reprezentálja. Ezért a jegyzett tőke emelése minden esetben a részesedési arányoknak megfelelően történik, függetlenül attól, hogy a tagok a tőketartalékba milyen arányban helyeztek el összegeket a korábbi tőke emelések során.

Hasonlóan az emeléshez, a tőketartalékból önmagában nem eszközölhető a tagnak kifizetés, csak tőkecsökkentés részeként. Tőketartalék tehát a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan, azzal arányosan szállítható le, és fizethető ki. Bár a törvényből egyértelműen nem vezethető le, a szakemberek többsége azon a véleményen van, hogy a tőkekivonásnak a saját tőke minden részét arányosan kell érintenie, tehát a jegyzett tőke és tőketartalék csökkenése egyidejűleg az eredménytartalék arányos csökkenésével is jár.

A tőkekivonásból az eredeti tőkebefektetés feletti szerzett jövedelem a magánszemély tulajdonosnál a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik (személyi jövedelemadóról szóló törvény 68. §), ahol megszerzett bevételnek az üzletrész szerzésének igazolt költségeit meghaladó rész minősül.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében továbbá a magánszemély az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelem után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulékok és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) 3:207. § értelmében (1) A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Az adózás tekintetében ebben az esetben is a tőkekivonás szabályait kell alkalmazni.

Ha a tőkekivonás természetben történik, úgy azon áfakötelezettség is felmerül – hívta fel a figyelmet szakértőnk.

Mind a tőkeemelés, mind a tőkecsökkentés bizonylatokkal, okmányokkal megfelelően alátámasztott, kötött jogi procedúrát igényel. Az ügylet bizonylata a létesítő okirat módosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik. 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (2)
MaZsola3509

Ehh, ezek a felhasználónevek...
MaZsola3509 = Ruszin Zsolt

MaZsola3509

A tagi kölcsönből simán apporttal emelhető a jegyzett tőke, a kivonásnál sincs gond, amit a cikk árnyaltan fel is vállal, de nem meri leírni, ami nyilvánvaló: nincs kötelező osztalékfelvétel a jegyzett tőke csökkentése során. A kérdésben 3 mFt-os jegyzett tőkére emelés szerepel, ami elkerülhette a válaszadó figyelmét. Ezért nem érthető, hogy miért magyarázza el a jegyzett tőke csökkentés eseteit, amikor az kizárt. A kérdésekre így a válasz, sorrendben:

– a magánszemély tag kilép, és helyére új tag kerül;
Ez nem Bt, itt nincs kilépés, csak üzletrész eladás. Az üzletrész bevételéből levonható a beszerzési árába beletartozó apport értéke is, így ha névértéken kerül eladásra az üzletrész, akkor nincs jövedelem, azt még bevallani se kell. Az üzletrészét eladó tagnak el kell döntenie, hogy kér-e ellenértéket a tőketartalékba helyezett összegért, a kérdésből úgy tűnik, mintha itt a tőketartalékba helyezett összeg nagyon is számítana. Álláspontom szerint az Szja tv. szerint az apportáláskor tőketartalékba helyezett összeg az üzletrész megszerzési értékének a szerves része, az immár nem visszatérítendő kölcsön, hanem végleges vagyonelem, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.068/2007/7. ítéletére is.

– a tőketartalékból a jegyzett tőke megemelésre kerül;
Az csupán technikai lépés, az előbbi válasz alkalmazható erre a helyzetre is.

– a tőketartalékból visszafizetést akar teljesíteni a társaság a magánszemély tag részére;
Ezzel gond van. A tőketartalékot - érthetetlen módon - a magyar számviteli szabályok a jegyzett tőke mozgásához kötik, méghozzá arányos csökkentést írva elő. Egy ilyen szabály vét a tulajdonjog gyakorolhatóságának alkotmányos szabályai ellen, hiszen nem engedi hozzáférni az üzletrész tulajdonost a vagyonához. Ez főleg az egyszemélyes Kft-nél merül fel látványosan. Ha a tőketartalékból való kivonás számviteli szabályait ennek ellenére be akarja az üzletrész tulajdonos tartani, akkor a kérdés szerinti 3 mFt-os jegyzett tőkeösszeg esetén matematikailag kizárt a tőketartalék kivonás. Ha viszont kivonná a tőketartalékot azzal kapcsolatosan az adóhatóságnak nem lenne adóhiány megállapítási joga, hiszen nem keletkezett jövedelem, a tulajdonos a saját pénzét vette vissza.

– a társaság megszűnik?
Erre a kérdésre is az üzletrész eladásnál leírtak alkalmazhatóak, jövedelem itt sem keletkezik.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ekho alkalmazása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Egyszemélyes kft. minimális járulék fizetés

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Kisadózó kórházi orvos magánrendelése 2021-től

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close