Magánszemély részvényértékesítésből származó követelését eladta egy követeléskezelő cégnek. A részvényértékesítés árfolyamnyereséggel történt. Kérdésem: a követeléskezelőnek mint kifizetőnek le kell-e vonnia a magánszemélytől az szja-t és az ehót, vagy a magánszemély önadózó? Köszönöm: Mikro
Tisztelt Szakértő! Van egy 12.01-jétől korkedvezményes nyugdíjba vonuló dolgozó. Van egy jogos, a munkáltató által már elismert követelése. A munkáltató a MÁV, a követelés a készenléti jellegű munkakörhöz kötődik, és mivel ezreket érint, a számfejtés és a kifizetés ütemezetten történik. Az összeg 300-400 ezer bruttó, ami a megállapítandó nyugdíjat már befolyásolja. Mi van akkor, ha ez a kifizetés akkor történik, mikor már az ONYF megállapítja a nyugdíjat? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét. Egyik ügyfelem (egyszemélyes kft.) egy magánszemélytől (aki egy banktól ugyanilyen engedményezéssel vette meg egy családi ház adósokkal szembeni követelését) engedményezési szerződéssel megvásárolta ezt a követelést. Kérdésem, hogy lehet-e ilyen követelést engedményezéssel megvásárolni vagy adásvételi szerződés kell hozzá? Hogyan könyveljem ezt a gazdasági eseményt? Ha lehet kontírozással kérném szíves válaszát. Remélem érthetően írtam le mindent.Várom szíves válaszát.Üdvözlettel: Huéber Józsefné.
A cégek összesített árbevételének mintegy 28 százaléka olyan összeg, amit már kiszámláztak, de még nem fizettek ki számukra – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból.
Tisztelt Partnerünk! Kibocsátott vevői számláinkat, amelyek lejártak, a vavőtől működésre kapott kölcsön összegével kompenzálhatjuk-e, ez számít-e készpénz forgalomnak, mivel pénzmozgás nem követi és megfelel-e minden előírásnak? Köszönettel várom válaszukat.
Egy cég 2015. évben 15 millió forint antidömping miatti, utólagosan kivetett vámot fizetett meg, ezen tétel szerepel a 2015. évi beszámolóban is. A cég az utólagos vámkivetés jogtalansága miatt bírósághoz fordult, a bíróság 2017. 06. hóban meghozott ítélete az utólagos vámkivetés vámhatározatait hatályon kívül helyezte, „az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” megjegyzéssel. A NAV az ítélet végrehajtása érdekében 2017. 08. hónapban visszavonta a 2015. évben kiadott utólagos vámhatározatokat, és a 15 millió forint vám visszautalásáról rendelkezett a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. A cég a visszautalásról rendelkező határozat ellenére nem kapta vissza a befizetett 15 millió forint antidömpingvámot, mivel a NAV 2017. 09. hónapban a Kúriához fordult, kérte a végrehajtás felfüggesztését is, aminek a Kúria helyt is adott. A Sztv. 29. § (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez... kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Abban kérem segítségüket, hogy a 15 millió forint antidömpingvám az előzőek alapján a bíróság által jogerősen megítélt követelésnek minősül-e, mivel akkor egyéb bevételként 2017. évre könyvelni és adózni kell.
Tisztelt Szakértő! Az 'A' cég tartozik 'B' cégnek 3 millió forinttal. Ezt a követelést 2017-ben a 'B' cég eladja 'C' cégnek. A 'C' cég az eva hatálya alá tartozik. Az engedményesnél (a követelés megvásárlójánál) milyen könyvelési tételeket kell könyvelni? Köszönettel: B.J.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek kapcsolt vállalkozásnak minősülő bt.-vel szemben van egy 2011.0.01. teljesítésű nagy összegű követelése, valamint egy 2012.10.31. teljesítésű kisebb összegű követelése. Kérdésünk, hogy hogyan lehet ezeket a követeléseket kivezetni, és azok milyen adózási kötelezettségekkel járnak (tao, áfa) mindkét vállalkozásnál?
Tisztelt Szakértő! A tanulmányi szerződésben szereplő támogatást dollárban fizettük meg munkavállalónk helyett (a cégnek van dolláralapú számlája). Kérdésem, ha szerződést szeg, akkor követelhetjük-e az összeget forintban, és ha igen, akkor mely nap alapján. A szerződésszegés napján vagy az utalásunk napján érvényes deviza középárfolyam (esetleg valamilyen banki átváltás szerinti összeg) szerint? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kérdés: Egyik jelenlegi ügyfelünk korábbi cégét (kft.) felszámolták. A cég a felszámolást megelőző évben vállalkozási hitelt vett fel, amelyet nem tudott visszafizetni. A kezes a kft. ügyvezetője volt. A hiteleket folyósító bank a követelést eladta egy követelésbehajtó cégnek. E cég a követelés egy részét elengedte egy meghatározott összeg, időben történő befizetése esetén, amely összeget a felszámolt cég ügyvezetője, mint magánszemély fizet be. Kérdésünk az, hogy a magánszemélynek van-e szja-fizetési kötelezettsége az elengedett összeg vonatkozásában? Köszönettel: Dr. Kovács Károlyné
Tisztelt Adózóna! Az alábbira szeretnék választ kapni: a kft. "A" magánszemély tagjának kölcsönt nyújt, mely követelését tovább értékesíti "B" magánszemélynek. Kérdésem: a kft. könyveléséből milyen könyvelési tétellel lehet kivezetni, illetve milyen adóvonzata van? Ha a "B "magánszemély ezt magasabb összegben továbbértékesíti, milyen adóvonzata van a magánszemélynél?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság végelszámolásra készül. Szállítói tartozások között szerepel a tulajdonosoknak ki nem fizetett, de kiszámlázott bérleti díj a vállalkozás telephelye után. A jelenlegi pénzügyi helyzet nem teszi lehetővé ennek a tartozás kifizetését, ezért a tulajdonosok nem tartanak igényt az összegre, hogy a végelszámolás megtörténjen. Milyen kötelezettséggel, adó-, illetékfizetéssel járna az "elengedés" a magánszemély, illetve a társaság szemszögéből? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Kovács Eszter
Tisztelt Szakértő! Egy bt. a 2017. aug 1-jén tartott taggyűlésén a cég végelszámolásáról határozott. A végelszámolás kezdete 2017. aug. 1. A cég a Kincstár utalványmintája alapján az 15 000 forint illetéket, valamint a 3000 forint közzétételi költségtérítést július 25-én átutalta. A cégbírósági végzés aug 10-én kelt, ebben szerepel a fenti tételek megfizetésének ténye. Az ügyvédnek az általa kiállított egyszerűsített számla alapján társasági szerződés módosítása, eljárás a cégbíróságnál jogcímen készpénzben július 31-én fizetett szolgáltatási díjat. Hogyan kell szerepeltetni a kifizetett illetéket, költségtérítést és ügyvédi munkadíjat a tevékenységet lezáró (2017. 01.01 – 2017. 07. 31.) beszámolóban? Ezek már a végelszámolás költségei, és el kell határolni, illetve az illetéket és költségtérítést könyvelhetem költségként, vagy csak követelésként szerepelhet? Megtisztelő és mielőbbi válaszát előre is köszönöm.
Egy kft. a társasági adó hatálya alól átlépett a kiva hatálya alá 2017. április 01-gyel. Azt olvastam, hogy olyan beszámolót kell készíteni, mintha megszűnne a kft. Első kérdésem a határidőkkel kapcsolatos. A NAV telefonos segítsége alapján a beszámolót még nem adtam be, mert azt mondták, hogy az általános szabályok szerint, 150 nap áll a rendelkezésemre. Én úgy gondoltam, hogy a záró adóbevallást is – értelemszerűen – ezzel a határidővel kell benyújtanom. Most viszont kaptam egy levelet, melyben azt írják, hogy 8 napon belül pótoljam. Egy megerősítést szeretnék kérni a helyes határidőkre vonatkozóan. A másik kérdésem: Mi a teendőnk azzal a Németországba kiszámlázott kintlévőséggel, melyet 2016-ban számláztunk ki, s a mai napig nem fizette ki arra történő hivatkozással, hogy felszámolásba ment át a cég. Sajnos, itt nem jelentettük be a „hitelezői igényünket”. Leírhatom, illetve a kivára való áttéréskor le kell írni veszteségként? Természetesen a társaságiadó-alapot megnövelve ezzel az összeggel. Egy román cég tartozik egy 2015. évi számlánk összegével, melynek behajtásával megbíztunk egy romániai ügyvédet. Az ügyvéd tájékoztatása szerint a cég a felszámolás alatt is dolgozik, bevételei vannak, a felszámoló egy bírósági eljárás keretében elismerte jogos követelésünket. Elvileg valamikor utalni fogja. Gondolom céltartalékot nem képezhetünk erre a tételre. Leírhatom-e/le kell-e írnom áttéréskor veszteségként, illetve hagyhatom-e nyitott követelésként? Köszönettel:Boskóné
Tisztelt Szakértő! Cégünk az alábbi kondíciókkal vásárolt egy ingatlant: az ingatlan 30 százalékát foglalóként fizette, majd öt éven keresztül havi egyenlő részletekben fizeti ki a fennmaradó vételárat. A szerződés szerint a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésével száll cégünkre. Az ingatlant cégünk használatába adták, már adóköteles tevékenységünkhöz használjuk. A vételár szerződés szerint nem változik, a több évi részletekben történő fizetés külön kamattól mentes, ennek ismeretében határozták meg a felek a vételárat, és a havi részkiegyenlítések összegét. Helyes-e az utolsó részlet kifizetéséig – azaz a tulajdonjog átszállásig – a 30 százalékos foglalót a követelések között nyilvántartani, vagy a használati jog átadásának napján átvezethető a szállítói tartozás kiegyenlítésére? Válaszukat megköszönve, tisztelettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték